Karagich István: A leggazdagabb orosz oligarchák 38 milliárd dollárt buktak eddig

Karagich István: A leggazdagabb orosz oligarchák 38 milliárd dollárt buktak eddig
2022. 04. 06., 18:33

Összesen 38 milliárd dollárt (13 ezer milliárd forintot) veszített a 10 leggazdagabb orosz pénzember 2022 március végéig az ukrajnai invázió miatt hozott nyugati szankciók miatt. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője úgy véli, ha a nyugati szankciók elég szigorúak, Oroszország akár Afrika mögé is visszacsúszhat a szupergazdagok regionális toplistáján.

Oroszországban 2021-re a legalább 1 millió dollárral rendelkező vagyonos réteg (HNWI) létszáma elérte a 312 ezer főt, miután 5 év alatt 50 százalékos bővülést produkált. A 30 millió dollárnál is vagyonosabbak (UHNWI) száma 6200 főre rúgott tavaly, holott 2016-ban még csak 3700 orosz állampolgár számított UHNWI személynek. Azaz a legmagasabb vagyonkategóriában is markáns, 68 százalékos volt a növekedés – közölte a Blochamps Capital.

„Oroszország egyik fő gazdasági pillére a stabil és lojális nemzeti oligarcha réteg. A gazdasági-pénzügyi-politikai kohézió alaptézise, hogy az orosz elnök megteremti a pénzügyi elitben való mozgás kereteit, de bármikor meg is vonhatja a bizalmat. A vagyoni elit tagjai így nem csupán a rezsimhez lojálisak különösen, hanem egymáshoz is úgy kapcsolódnak mind pénzügyi, mind ideológiai relációban, mint a szoros, kovalens kötésben lévő molekulák” – magyarázza a folyamatokat Karagich István, a pénzügyi tanácsadó és business intelligence cég ügyvezetője.

„Az ezredforduló után rengeteg állami tulajdonú vagyon, vállalat és pénzintézet hevert parlagon Oroszországban, amelyekhez csak egy rendkívül szűk, jó kapcsolatokkal rendelkező, okos, ambiciózus rétegnek volt hozzáférése, és amelynek tagjai meg is ragadták a kínálkozó pénzügyi eszközöket, valamint a velük járó lehetőségeket. Az oligarchák azonban rendkívül gyorsan hatalmasra nőttek, és az elnöknek korlátoznia kellett az erejüket. Ezért lassan olyan függőségi-kötelmi rendszert épült ki, ahol a legfelső vagyoni elit mozgástere és hatalma tőle, illetve az általa biztosított hozzáférésektől, garanciáktól függ” – teszi hozzá Karagich István.

Az ukrán invázió mindent felborított

Az orosz milliárdosok száma és vagyona rendkívül dinamikus mértékben és ütemben nőtt az elmúlt években is, messze túlszárnyalva az előzetes nemzetközi wealth management piaci becsléseket.

Míg 2001-ben a világon 8 orosz dollármilliárdos volt, akiknek összvagyona 12,4 milliárd dollár volt, tíz évvel később a Forbes már 101 milliárdost tartott nyilván összesen 433 milliárd dollárnyi vagyonnal.

Négy évvel ezelőtt a privátbanki szakma úgy becsülte, hogy a 2018-as 202 ezerről a legalább egymillió dollár vagyon fölött rendelkező oroszok száma 2023-ra 246 ezer főre nő.

„Ám a valóságban a bővülésük oly intenzív volt, hogy már 2021 végén 30-40 százalékkal több vagyonost tartottak nyilván ebben a kategóriában. 2017 és 2018 között 26 százalékkal növekedett az 50 millió dollárral rendelkező orosz gazdagok száma, és ez a tendencia 2021-re csak még markánsabbá vált” – mondja Karagich István.

Az ukrajnai invázió és a bevezetett szankciók következtében 34 orosz milliárdossal kevesebb szerepel a legfrissebb Forbes listán. De érdekes módon a milliárdosok összlétszáma globálisan is redukálódott, körüknek együttes csökkenése 2755-ről 2668-ra a legnagyobb visszaesés a 2009-es pénzügyi válság óta.

„A kérdés most nem is az, hogy a kirobbant háború megállítja-e a páratlanul dinamikus növekedési ütem folytatódását a 6 ezer ultra vagyonos orosz állampolgár körében, hiszen ezek az emberek most óriási veszteségeket és egy részük nemzetközi vagyonának befagyasztását kénytelen megélni a nyugati szankciók miatt. A valódi kérdés az, hogy a komplett HNWI és az UHNWI 300 ezer fős rétege pontosan mekkora veszteséggel néz még szembe 2022 végéig. A háború kirobbanása óta ugyanis csak a TOP10 vagyonos 38 milliárd dollárt, azaz közel 13 ezer milliárd forintot veszített vagyonából, míg az orosz milliárdosok vagyona több, mint 260 milliárd dollárral csökkent. Ez pedig bármilyen nemzet gazdaságát érzékenyen érintené” – teszi hozzá a Blochamps Capital tulajdonosa.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS