Káosz uralkodik a magyar cégek marketingjében egy kutatás szerint

2021. 05. 10., 13:00

A középvállalkozások mindössze hat százaléka tudta nagymértékben növelni a marketingtevékenységét 2020-ban, derül ki egy friss kutatásból. A felmérés arra is rávilágított, a cégek megszokás útján terveznek, ha terveznek egyáltalán, a többségnek nincs arra vonatkozó stratégiája, hogyan tudna tovább növekedni. Marozsák Szabolcs, a Clientfactory CEO-ja arról beszélt, tapasztalataik szerint csak a vállalkozók töredéke költi legalább bevételei 5 százalékát a marketingre, pedig egyetlen forint sem lenne kidobott pénz megfelelő előkészítés esetén.

A közepes magyar cégek nem tudatosan készülnek a piacra, jobbára a meglévő ügyfeleik adják a jövedelmük nagy részét, a termékfejlesztések pedig a hozzájuk befutó igények alapján történnek, nincs meghatározva világos szabály, merre akarnak tartani. Ezek a legfőbb megállapításai annak a telefonos kutatásnak, aminek kérdéseit több száz, többségében nagykereskedelemmel és gyártással foglalkozó vállalat vezetői válaszoltak meg.

A Clientfactory éppen azért érezte fontosnak elvégezni a felmérést, mert 5 éves tapasztalataik azt mutatták, hogy a magyar vállalkozások kevésbé tudatosak a pr- és marketingtevékenységük tervezése terén. Arra voltak leginkább kíváncsiak, hogy általánosságban milyen tendenciák jellemzik ezen a területen a kkv-kat.

56 százaléknak nincs marketingterve

A kutatás egyik legnagyobb pozitívuma, hogy a megkérdezettek 71 százalékának nőtt a bevétele a tavalyi évben és mindössze 18 százalék nyilatkozta azt, hogy csökkent. Azt viszont már csak a válaszadók elenyésző része tudta meghatározni, hogy a változás minek volt köszönhető. Jellemzően külső körülményeket említettek, ami a tervezés hiányára utal.

A marketingtevékenység hatékonyságát a kitöltők közel fele minősítette változatlannak, csupán 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy nagymértékben növelni tudta azt. A tudatos tervezés hiányából fakad, hogy a megkérdezettek közel fele nem tudta meghatározni, hogy ez milyen eszköz használatából ered.

A válaszadók négyötöde végez valamilyen bevételtervezést, míg a fennmaradó cégek egyáltalán nem készítenek hasonlót. A kitöltők egyharmada a pr- és marketingtevékenységtől várt eredményeket sem tervezi meg előre, minden tízedik vállalat pedig megszokás útján tervez.

A marketing a piacnyitás lelke

Marozsák Szabolcs
, a Clientfactory CEO-ja arról beszélt, a cégek többségénél nincs meg az a szakmai tudás, amire szükség lenne egy ilyen tervezéshez. Példaként említette, Magyarországon sokan csak most kezdenek el azon gondolkozni, hogy növelni kellene az internetes kommunikációt a vevők megszerzése érdekében.

„Ha a cégvezetőnek nincs rálátása valamely munkaterületre, például a marketingre, akkor a beosztottnak sem lehet átadni, hogy mit várunk el tőle, nem lehet levonni a következtetést, hogy amit csinált, eredményes volt-e. A legtöbbeket csak az érdekli, mennyi pénz lesz belőle, pedig a marketing, a PR, a termékfejlesztés és az értékesítés kéz a kézben járnak, a különálló szakmák összefüggenek egy vállalat életében” – magyarázta.

A Clientfactory bevétel növelési szakértője szerint egészen meglepő, de a cégek nem is tudják megmondani, hány partner vásárolt tőlük az adott üzleti évben, marketing szempontból teljesen hiányzik a tudatos elemzés, ami megvan a pénzügyek terén.

Marozsák Szabolcs elmondta, marketingkampányt kutatás nélkül értelmetlen csinálni. A múlt tényei és az üzlet terv számainak ötvözésével lehet tudatos piacbővítésben és piacnyitásban gondolkozni, ehhez kell olyan szolgáltatókat találni, akik képesek javasatokat tenni és az eredményekért garanciát vállalva segíteni az előre jutásban.

Nem tartják be az „5 százalékos szabályt”

„Ismerjük azt a mondást, hogy a marketingre költött összeg fele kidobott pénz, csak azt nem tudjuk, melyik fele. Egy rossz kampány tényleg rendkívül elkeserítő eredményt tud hozni nagyon nagy összegből is, de ha megfelelően van előkészítve, akkor egy forintot sem dobunk ki az ablakon” – fogalmazott.

Marozsák Szabolcs végezetül arról is beszélt, hogy tapasztalataik szerint csak nagyon kevesen költik a jövedelmük legalább 5 százalékát marketingre, pedig arra úgy kellene tekinteni, mint szükséges jóra, akárcsak egy új gép, eszköz vásárlására. Ők maguk az elmúlt 5 évben 59 cégnél értek el kiemelkedő eredményeket marketinggel, egy alkalommal például 32 százalékkal tudták növelni az árajánlatkérők számát egy új marketingstratégia hatására. Ennyit számít, ha felkészült tervezéssel indít egy cég vevő szerző marketing kampányt!

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.
2026-01-15 16:20:00
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS