Káosz uralkodik a magyar cégek marketingjében egy kutatás szerint

2021. 05. 10., 13:00

A középvállalkozások mindössze hat százaléka tudta nagymértékben növelni a marketingtevékenységét 2020-ban, derül ki egy friss kutatásból. A felmérés arra is rávilágított, a cégek megszokás útján terveznek, ha terveznek egyáltalán, a többségnek nincs arra vonatkozó stratégiája, hogyan tudna tovább növekedni. Marozsák Szabolcs, a Clientfactory CEO-ja arról beszélt, tapasztalataik szerint csak a vállalkozók töredéke költi legalább bevételei 5 százalékát a marketingre, pedig egyetlen forint sem lenne kidobott pénz megfelelő előkészítés esetén.

A közepes magyar cégek nem tudatosan készülnek a piacra, jobbára a meglévő ügyfeleik adják a jövedelmük nagy részét, a termékfejlesztések pedig a hozzájuk befutó igények alapján történnek, nincs meghatározva világos szabály, merre akarnak tartani. Ezek a legfőbb megállapításai annak a telefonos kutatásnak, aminek kérdéseit több száz, többségében nagykereskedelemmel és gyártással foglalkozó vállalat vezetői válaszoltak meg.

A Clientfactory éppen azért érezte fontosnak elvégezni a felmérést, mert 5 éves tapasztalataik azt mutatták, hogy a magyar vállalkozások kevésbé tudatosak a pr- és marketingtevékenységük tervezése terén. Arra voltak leginkább kíváncsiak, hogy általánosságban milyen tendenciák jellemzik ezen a területen a kkv-kat.

56 százaléknak nincs marketingterve

A kutatás egyik legnagyobb pozitívuma, hogy a megkérdezettek 71 százalékának nőtt a bevétele a tavalyi évben és mindössze 18 százalék nyilatkozta azt, hogy csökkent. Azt viszont már csak a válaszadók elenyésző része tudta meghatározni, hogy a változás minek volt köszönhető. Jellemzően külső körülményeket említettek, ami a tervezés hiányára utal.

A marketingtevékenység hatékonyságát a kitöltők közel fele minősítette változatlannak, csupán 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy nagymértékben növelni tudta azt. A tudatos tervezés hiányából fakad, hogy a megkérdezettek közel fele nem tudta meghatározni, hogy ez milyen eszköz használatából ered.

A válaszadók négyötöde végez valamilyen bevételtervezést, míg a fennmaradó cégek egyáltalán nem készítenek hasonlót. A kitöltők egyharmada a pr- és marketingtevékenységtől várt eredményeket sem tervezi meg előre, minden tízedik vállalat pedig megszokás útján tervez.

A marketing a piacnyitás lelke

Marozsák Szabolcs
, a Clientfactory CEO-ja arról beszélt, a cégek többségénél nincs meg az a szakmai tudás, amire szükség lenne egy ilyen tervezéshez. Példaként említette, Magyarországon sokan csak most kezdenek el azon gondolkozni, hogy növelni kellene az internetes kommunikációt a vevők megszerzése érdekében.

„Ha a cégvezetőnek nincs rálátása valamely munkaterületre, például a marketingre, akkor a beosztottnak sem lehet átadni, hogy mit várunk el tőle, nem lehet levonni a következtetést, hogy amit csinált, eredményes volt-e. A legtöbbeket csak az érdekli, mennyi pénz lesz belőle, pedig a marketing, a PR, a termékfejlesztés és az értékesítés kéz a kézben járnak, a különálló szakmák összefüggenek egy vállalat életében” – magyarázta.

A Clientfactory bevétel növelési szakértője szerint egészen meglepő, de a cégek nem is tudják megmondani, hány partner vásárolt tőlük az adott üzleti évben, marketing szempontból teljesen hiányzik a tudatos elemzés, ami megvan a pénzügyek terén.

Marozsák Szabolcs elmondta, marketingkampányt kutatás nélkül értelmetlen csinálni. A múlt tényei és az üzlet terv számainak ötvözésével lehet tudatos piacbővítésben és piacnyitásban gondolkozni, ehhez kell olyan szolgáltatókat találni, akik képesek javasatokat tenni és az eredményekért garanciát vállalva segíteni az előre jutásban.

Nem tartják be az „5 százalékos szabályt”

„Ismerjük azt a mondást, hogy a marketingre költött összeg fele kidobott pénz, csak azt nem tudjuk, melyik fele. Egy rossz kampány tényleg rendkívül elkeserítő eredményt tud hozni nagyon nagy összegből is, de ha megfelelően van előkészítve, akkor egy forintot sem dobunk ki az ablakon” – fogalmazott.

Marozsák Szabolcs végezetül arról is beszélt, hogy tapasztalataik szerint csak nagyon kevesen költik a jövedelmük legalább 5 százalékát marketingre, pedig arra úgy kellene tekinteni, mint szükséges jóra, akárcsak egy új gép, eszköz vásárlására. Ők maguk az elmúlt 5 évben 59 cégnél értek el kiemelkedő eredményeket marketinggel, egy alkalommal például 32 százalékkal tudták növelni az árajánlatkérők számát egy új marketingstratégia hatására. Ennyit számít, ha felkészült tervezéssel indít egy cég vevő szerző marketing kampányt!

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS