Káosz uralkodik a magyar cégek marketingjében egy kutatás szerint

2021. 05. 10., 13:00

A középvállalkozások mindössze hat százaléka tudta nagymértékben növelni a marketingtevékenységét 2020-ban, derül ki egy friss kutatásból. A felmérés arra is rávilágított, a cégek megszokás útján terveznek, ha terveznek egyáltalán, a többségnek nincs arra vonatkozó stratégiája, hogyan tudna tovább növekedni. Marozsák Szabolcs, a Clientfactory CEO-ja arról beszélt, tapasztalataik szerint csak a vállalkozók töredéke költi legalább bevételei 5 százalékát a marketingre, pedig egyetlen forint sem lenne kidobott pénz megfelelő előkészítés esetén.

A közepes magyar cégek nem tudatosan készülnek a piacra, jobbára a meglévő ügyfeleik adják a jövedelmük nagy részét, a termékfejlesztések pedig a hozzájuk befutó igények alapján történnek, nincs meghatározva világos szabály, merre akarnak tartani. Ezek a legfőbb megállapításai annak a telefonos kutatásnak, aminek kérdéseit több száz, többségében nagykereskedelemmel és gyártással foglalkozó vállalat vezetői válaszoltak meg.

A Clientfactory éppen azért érezte fontosnak elvégezni a felmérést, mert 5 éves tapasztalataik azt mutatták, hogy a magyar vállalkozások kevésbé tudatosak a pr- és marketingtevékenységük tervezése terén. Arra voltak leginkább kíváncsiak, hogy általánosságban milyen tendenciák jellemzik ezen a területen a kkv-kat.

56 százaléknak nincs marketingterve

A kutatás egyik legnagyobb pozitívuma, hogy a megkérdezettek 71 százalékának nőtt a bevétele a tavalyi évben és mindössze 18 százalék nyilatkozta azt, hogy csökkent. Azt viszont már csak a válaszadók elenyésző része tudta meghatározni, hogy a változás minek volt köszönhető. Jellemzően külső körülményeket említettek, ami a tervezés hiányára utal.

A marketingtevékenység hatékonyságát a kitöltők közel fele minősítette változatlannak, csupán 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy nagymértékben növelni tudta azt. A tudatos tervezés hiányából fakad, hogy a megkérdezettek közel fele nem tudta meghatározni, hogy ez milyen eszköz használatából ered.

A válaszadók négyötöde végez valamilyen bevételtervezést, míg a fennmaradó cégek egyáltalán nem készítenek hasonlót. A kitöltők egyharmada a pr- és marketingtevékenységtől várt eredményeket sem tervezi meg előre, minden tízedik vállalat pedig megszokás útján tervez.

A marketing a piacnyitás lelke

Marozsák Szabolcs
, a Clientfactory CEO-ja arról beszélt, a cégek többségénél nincs meg az a szakmai tudás, amire szükség lenne egy ilyen tervezéshez. Példaként említette, Magyarországon sokan csak most kezdenek el azon gondolkozni, hogy növelni kellene az internetes kommunikációt a vevők megszerzése érdekében.

„Ha a cégvezetőnek nincs rálátása valamely munkaterületre, például a marketingre, akkor a beosztottnak sem lehet átadni, hogy mit várunk el tőle, nem lehet levonni a következtetést, hogy amit csinált, eredményes volt-e. A legtöbbeket csak az érdekli, mennyi pénz lesz belőle, pedig a marketing, a PR, a termékfejlesztés és az értékesítés kéz a kézben járnak, a különálló szakmák összefüggenek egy vállalat életében” – magyarázta.

A Clientfactory bevétel növelési szakértője szerint egészen meglepő, de a cégek nem is tudják megmondani, hány partner vásárolt tőlük az adott üzleti évben, marketing szempontból teljesen hiányzik a tudatos elemzés, ami megvan a pénzügyek terén.

Marozsák Szabolcs elmondta, marketingkampányt kutatás nélkül értelmetlen csinálni. A múlt tényei és az üzlet terv számainak ötvözésével lehet tudatos piacbővítésben és piacnyitásban gondolkozni, ehhez kell olyan szolgáltatókat találni, akik képesek javasatokat tenni és az eredményekért garanciát vállalva segíteni az előre jutásban.

Nem tartják be az „5 százalékos szabályt”

„Ismerjük azt a mondást, hogy a marketingre költött összeg fele kidobott pénz, csak azt nem tudjuk, melyik fele. Egy rossz kampány tényleg rendkívül elkeserítő eredményt tud hozni nagyon nagy összegből is, de ha megfelelően van előkészítve, akkor egy forintot sem dobunk ki az ablakon” – fogalmazott.

Marozsák Szabolcs végezetül arról is beszélt, hogy tapasztalataik szerint csak nagyon kevesen költik a jövedelmük legalább 5 százalékát marketingre, pedig arra úgy kellene tekinteni, mint szükséges jóra, akárcsak egy új gép, eszköz vásárlására. Ők maguk az elmúlt 5 évben 59 cégnél értek el kiemelkedő eredményeket marketinggel, egy alkalommal például 32 százalékkal tudták növelni az árajánlatkérők számát egy új marketingstratégia hatására. Ennyit számít, ha felkészült tervezéssel indít egy cég vevő szerző marketing kampányt!

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-12 16:05:00
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS