ITM: a gazdaság újraindításához nélkülözhetetlenek a bértámogatással megtartott kutatók

2021. 05. 31., 13:30

Csaknem 30 milliárd forinttal segítette a magasan képzett szakemberek munkahelyeinek megőrzését a kutatók és fejlesztők innovatív bértámogatása, a kormány nemzetközi kitekintésben is egyedülálló programjának köszönhetően mintegy 1500 cég tarthatta meg mérnökeit és informatikusait a járványhelyzetben. A bértámogatás lehetővé teszi, hogy lendületvesztés nélkül folytatódjon a bővülés a Magyarország jövőjét jelentő innovációban és kutatás-fejlesztésben – értékelte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a hétfőn záruló programot.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye felidézi: a munkáltatók tavaly áprilistól augusztusig, majd az év első öt hónapjában nyújthatták be bértámogatási kérelmeiket a kutatás, fejlesztés és innováció területén dolgozó munkavállalóik után. Az ITM a járványhelyzet kedvező alakulása miatt a nyári meghosszabbítást már nem tartotta indokoltnak. Az igényléseket így ebben az ütemben utoljára hétfőn fogadják a kormányhivatalok.

A vírusválság miatt életre hívott programban három hónapos időtartamra biztosított támogatás egy főre eső összege legfeljebb havi 318 920 forint lehet. A megítélt támogatást a munkáltató kapja, annak fejében köteles legalább három hónapig tovább foglalkoztatni érintett munkavállalóit, munkabérüket nem csökkentheti. A program így akár november végéig garantálhatja a magas hozzáadott értéket termelő szakemberek megtartását a lehetőséggel élő cégeknél.

A KFI bértámogatás tavaly közel 23 ezer, idén mintegy 17 ezer munkahely megőrzéséhez járult hozzá. Az ismétlődések kiszűrésével a két ütemben összesen több mint másfélezer cég mintegy 28 ezer munkavállaló után kaphatott támogatást. E vállalkozások főként a feldolgozóipar, az információ-kommunikáció és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatokban működnek, de előfordulnak közöttük kereskedelmi és építőipari cégek is. Többségük mikro-, kis- vagy középvállalkozás. A legtöbb támogatási kérelem a fővárosból, Veszprém és Pest megyéből érkezett be – összegezte az ITM.

Palkovics László kiemelte: „már tavalyelőtt teljesítettük azt a 2020-ra előirányzott stratégiai célt, hogy a hazai kutatók létszámát a 2013-as 38 ezerről 56 ezerre növeljük. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évösszegző jelentése szerint 2019-ben több mint 58 ezer kutató dolgozott Magyarországon. A KFI bértámogatás érdemi segítséget jelent az elért eredmények megőrzésében, hasznosan alapozza meg a gazdaság sikeres újraindítását. 2021 első negyedévében az infokommunikáció és a tudományos-műszaki tevékenységek nemzetgazdasági szektorokban nőtt a legnagyobb mértékben a munkavállalók száma. A jövőorientált, tudásalapú iparágak tehát jócskán kiveszik a részüket a foglalkoztatás bővítéséből is.” (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-15 15:15:34
Tavasziné Kemencsik Gabriellát, a Tavaszi és Társa Kft. ügyvezetőjét, a salgótarjáni Tavaszi Cukrászda üzemeltetőjét országos Év Vállalkozója Díjjal ismerte el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2025-ben.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS