Heteken belül folytatódnak az egyeztetések a jövő évi minimálbérről

2022. 10. 12., 20:19

A 2023-as kötelező legkisebb keresetekkel és az európai energiaválság következményeivel is foglalkozott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma monitoring bizottsága szerdai ülésén Budapesten – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) szerdán.

A hazai minimálbér 2010 óta közel háromszorosára emelkedett, már magasabb, mint az előző évtized elején az átlagbér volt. A kötelező legkisebb kereset idén januárban 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra nőtt. A magyar a legnagyobb mértékű emelés volt az Európai Unióban.

A bevált gyakorlat szerint a következő évi minimálbérről is tárgyalásos úton, a szociális partnerek alkujának eredményeként születik majd döntés. A felek a kötelező legkisebb bérek megállapításánál leginkább mérvadó szempontként a főbb makrogazdasági mutatókat – a többi között a GDP, a bértarifa és az infláció – veszik figyelembe.

Az egyeztetések heteken belül folytatódnak, ugyanakkor a gyorsan változó, bizonytalan gazdasági helyzet nagyfokú rugalmasságot követel meg a felektől – jelezte a tárca.

Kutnyánszky Zsolt iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkár bemutatta a nemzetközi energiaválság hatásainak leginkább kitett feldolgozóipari kis- és középvállalkozások energiatámogatási programját. A kormány a cégek negyedik negyedéves áram-, gáz- és távhőköltség növekményének felét vállalhatja át, egyúttal az energiahatékonysági beruházásokat is ösztönzi. A program ezzel a rezsiterheik tartós mérséklését, a hazai ellátásbiztonság fokozását is előmozdítja a munkahelyek megőrzése mellett.

A regisztráció október 20-án indul a www.energiatamogatas2022.hu oldalon, a pályázati úton elérhető idei forrásmennyiség 100 milliárd forint. Előkészületben van, és indokolt esetben élesíthető lesz az új munkahelyvédelmi akcióterv is – közölte a TIM.

Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke a szerdai megbeszélést követően az MTI-nek elmondta, jegybanki és pénzügyminisztériumi, inflációs, GDP és kereseti adatok ismeretében határozza meg béremelési javaslatait a munkaadói és munkavállalói oldal. Ismertett, a két oldal arra kérte a kormányt, adja meg a tárgyalásokhoz szükséges adatokat: a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium (PM) 2022-re és 2023-ra vonatkozó inflációs számait, a PM ágazatokra, foglalkozásokra lebontott adatsorait, amelyek tartalmazzák például, hogy hányan dolgoznak minimálbérért, illetve garantált bérminimumért.

Zs. Szőke Zoltán elmondta, a szakszervezetekhez hasonlóan a munkáltatói oldal is csak ezeknek az információknak a birtokában dolgozza ki saját javaslatát. Mindez olyan mértékű béremelést tartalmaz majd, amelyet a mostani bizonytalan helyzetben a vállalkozások ki tudnak gazdálkodni.

A korábbi években a kereskedelemben a költségek 60-70 százalékát a bérek (köztük a minimálbér, a garantált bérminimum és azok feletti fizetések) és járulékaik tették ki. Mostanra azonban a kiadásaik döntő részét már az energiaköltségeik fedik le, és erre jönnek még a bérköltségek.

A munkavállalói oldalról Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, számukra a PM adatai mellett fontos a fogyasztói kosár alakulása is. Ez lényeges kérdés a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknél, mert őket érinti leginkább az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árának növekedése.

Kiemelte: a munkavállalói és a munkáltatói oldal is egyetértett abban, hogy a bérek reálértékének megőrzése elengedhetetlen; fontos szempont a munkahelyek megőrzése, de az is elengedhetetlen, hogy ehhez megfelelő bérek társuljanak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.