György László: egyensúlyra kell törekedni a gazdasági lehetőségek között

György László hangsúlyozta, hogy a 2010 utáni magyar gazdaságpolitika világgazdasági keretekben értelmezi az országot, és nem „elvtelen kiszolgálója a külföldi érdekeknek”, de a teljes bezárkózást is elveti. A globális termelés 80 százalékát előállító 600 multinacionális cég a legerősebb államokkal szemben is képes érvényesíteni az érdekeit – jegyezte meg.

Az államtitkár szerint Magyarországnak kicsi és nyitott gazdaságként föl kell mérnie a nemzetközi szinten is piacképes erősségeit, és ezekre kell a jövőjét alapoznia, mivel a nemzeti tulajdonszerkezet más rendszerváltó országokhoz képest sokkal kevésbé maradt meg.

A nemzeti tulajdonszerkezetet más rendszerváltó államokhoz képest Magyarország sokkal kevésbé tudta megőrizni, a befektetések közül ugyanakkor ma már válogathat, és előnybe hozhatja a kivitelre termelő, fejlett technológiákat – tette hozzá.

Véleménye szerint a magyar befektetésösztönző rendszer rugalmas és gyorsan alkalmazkodik, a felnőtt- és szakképzés, valamint a közlekedési infrasturktúra ugyanakkor még átalakításra, illetve fejlesztésre szorul.

Az államtitkár nem számít a 2008-ashoz hasonlítható gazdasági válságra, de egy kisebb nemzetközi visszaesést nem zárt ki, ezért Magyarországot fel kell készíteni egy ilyen lehetőség elviselésére is. Szorgalmazta emellett a termelékenység további javítását, a fejlettebb munkaszervezés elsajátítását a befektetőktől, és az eddiginél nagyobb függetlenség kialakítását a német ipartól. Nemzetközi adatokra hivatkozva megjegyezte, hogy a magyar kivitel összetettsége a legtöbb régió versenytársénál kedvezőbb, így a gazdasági növekedés fenntarthatósági kilátásai is kedvezőbbek.

A kedvező makrogazdasági mutatókat a nemzetközi visszajelzések és minősítések is értékelik, a kormány azonban azt tekinti a legfontosabbnak, hogy az itt élők érezzék a fejlődést – jelentette ki György László.

Tarlós István a rendezvényen a racionális szemléletű városvezetésnek tulajdonította, hogy a gazdasági fejlődéshez a főváros is jelentős mértékben járulhatott hozzá. 2010 óta Budapesten 23 közlekedésfejlesztési projekt kezdődött, 20 városfejlesztési terv készült, 90 támogatás jutott a kerületeknek közterület-fejlesztésre a Térköz-pályázaton, 17 zöld- és energiahatékonysági fejlesztés, valamint 10 hulladékgazdálkodási program fejeződött be, értékvédelmi és kulturális programok születtek, a fásítási program keretében pedig nemrég a tízezredik fát ültették el – tette hozzá.

A főpolgármester úgy látja, hogy a gazdasági mutatók is kedvezőek, hiszen a magyar GDP több mint harmadát Budapest termeli, a foglalkoztatottak száma nemzetközi szinten is jelentős bővüléssel elérte a 840 ezret. Várakozása szerint támogató üzleti feltételekkel, jól szervezett gazdasági környezettel, rugalmas és befogadó munkaerőpiaccal Budapest 2030-ra Európa egyik vezető gazdasági térségévé válhat.

Tarlós István közölte, hogy az új villamosok beszerzése folytatódik, a túlárazott ajánlatok visszautasításának köszönhetően pedig versenyképes áron, még ebben a hónapban elkezdődhet a hármas metró középső szakaszának felújítása, és hamarosan átalakulhat a Bubi közösségi biciklirendszer is. Hozzátette, hogy a főváros 2 ezer hektárnyi rozsdaövezet újjáépítését tervezi, a zöldmezős beruházásokat és a beépítetlen területek átminősítését ugyanakkor ellenzi. Fölhívta egyúttal a figyelmet, hogy a turizmus nem bővíthető a végtelenségig, az idegenforgalom átgondolatlan fejlesztése idővel feszültségekhez vezethet.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy fogalmazott, hogy a budapesti vállalkozók a tapasztalt és hozzáértő városvezetés sikerében, és munkájának folytatásában érdekeltek. A főváros gazdasági erejét mutatja, hogy az összes belföldi foglalkoztatott harmada itt dolgozik, a külföldi tőkeállomány majdnem fele az országon belül ide érkezik, GDP-je pedig az országos átlag duplája – tette hozzá Parragh László. (MTI)

A képen (balról jobbra): Tarlós István, Parragh László, György László. Fotó: MTI/Kovács Attila.