GKI: Kifizetődő beruházás az oktatásba fektetni

2022. 12. 01., 11:21

Nemcsak a munkahelyek megtalálásában segít azonban a magasabb iskolai végzettség, hanem a munkanélküliség elkerülésében – állapítja meg elemzésében a GKI.

Habár vannak olyan vélemények, amelyek az alacsony bérszínvonalat tekintik a versenyképesség alapjának, a statisztikai adatok ennek ellentmondanak. A foglalkoztatási mutatók azt jelzik, hogy minél magasabb iskolai végzettséget ér el valaki, annál nagyobb az esélye arra, hogy munkát találjon.

A 8 általános iskolai osztálynál kevesebbet végzettek mindössze 20 százaléka dolgozik, a csak az általános iskolát befejezők esetében 34 százalék, a szakmunkások esetében pedig 67 százalék a dolgozók aránya. Ugyanakkor a diplomások esetében 77-83 százalék közötti a foglalkoztatási ráta, ahol a magasabb arány az egyetemi diplomára, a kisebb a főiskolai oklevélre vonatkozik.

Nemcsak a munkahelyek megtalálásában segít azonban a magasabb iskolai végzettség, hanem a munkanélküliség elkerülésében. Minél alacsonyabb iskolai végzettsége van valakinek, annál nagyobb az esélye arra, hogy munkanélkülivé váljon. A 8 általános iskolai osztálynál kevesebbet végzők körében 18 százalék a munkanélküliségi ráta, a 8 osztályt végzettek esetében 11 százalék, a középfokú végzettséget szerzőknél 3-5 százalék, míg a diplomásoknál csak 1,7 százalék.
2009 és 2021 között 740 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, amelynek közel 2/3-a (68 százaléka, 506 ezer fő) diplomás, 28 százaléka (205 ezer fő) gimnáziumi érettségizett volt.

Ugyanakkor az „újra iparosítási politika” ellenére a szakmunkás végzettségűek létszáma nem változott! Vagyis a betelepülő ipari cégek szinte csak betanított munkásoknak teremtettek új munkahelyet (27 ezer fővel nőtt a létszámuk), a szakmunkásokat egymás elől szipkázták el, illetve vendégmunkásokból szedték össze a hiányzó munkaerőt.

A kereseti adatok is a magasabb iskolai végzettség előnyét jelzik nemcsak abszolút értelemben, de a növekedési ütem tekintetében is. Nem meglepő, hogy az egyetemi diplomások a szakmunkás kereset 2,4-szeresét, a csak gimnáziumi érettségit elérők keresetének 2,1-szeresét érték el 2021-ben, az inkább, hogy a főiskolát végzettekhez képpest is 70 százalékkal nagyobb volt a keresetük. Szintén fontos látni, hogy a keresetek emelkedésében is előnyt jelent az egyetemi diploma. 2019-2021 között a szakmunkások bére 15-18 százalékkal emelkedett, az egyetemi diplomás bér ugyanakkor közel 22 százalékkal (a főiskolát végzetteké pedig 16,2 százalékkal).

Mindebből jól látható, hogy nemzetgazdaságilag igen kifizetődő beruházás az oktatásba fektetni. Egyfelől sokkal jobban el lehet helyezkedni a magasabb végzettséggel, másfelől a bérszínvonal is jóval magasabb, illetve a keresetek emelkedése is dinamikusabb ebben a körben. Ez magasabb fogyasztási színvonalat tesz lehetővé (ami újabb munkahelyeket jelent), másrészt jelentősen nagyobb állami adóbevételt generál (részben a béreket terhelő adókból, részben a fogyasztásból származó állami jövedelmekből). Vagyis kifejezetten kifizetődő az oktatásra költeni (s nem mellesleg az is látható, hogy felesleges az ipari multik kiemelt támogatása!).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS