Nemcsak a munkahelyek megtalálásában segít azonban a magasabb iskolai végzettség, hanem a munkanélküliség elkerülésében – állapítja meg elemzésében a GKI.
Habár vannak olyan vélemények, amelyek az alacsony bérszínvonalat tekintik a versenyképesség alapjának, a statisztikai adatok ennek ellentmondanak. A foglalkoztatási mutatók azt jelzik, hogy minél magasabb iskolai végzettséget ér el valaki, annál nagyobb az esélye arra, hogy munkát találjon.
A 8 általános iskolai osztálynál kevesebbet végzettek mindössze 20 százaléka dolgozik, a csak az általános iskolát befejezők esetében 34 százalék, a szakmunkások esetében pedig 67 százalék a dolgozók aránya. Ugyanakkor a diplomások esetében 77-83 százalék közötti a foglalkoztatási ráta, ahol a magasabb arány az egyetemi diplomára, a kisebb a főiskolai oklevélre vonatkozik.
Nemcsak a munkahelyek megtalálásában segít azonban a magasabb iskolai végzettség, hanem a munkanélküliség elkerülésében. Minél alacsonyabb iskolai végzettsége van valakinek, annál nagyobb az esélye arra, hogy munkanélkülivé váljon. A 8 általános iskolai osztálynál kevesebbet végzők körében 18 százalék a munkanélküliségi ráta, a 8 osztályt végzettek esetében 11 százalék, a középfokú végzettséget szerzőknél 3-5 százalék, míg a diplomásoknál csak 1,7 százalék.
2009 és 2021 között 740 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, amelynek közel 2/3-a (68 százaléka, 506 ezer fő) diplomás, 28 százaléka (205 ezer fő) gimnáziumi érettségizett volt.
Ugyanakkor az „újra iparosítási politika” ellenére a szakmunkás végzettségűek létszáma nem változott! Vagyis a betelepülő ipari cégek szinte csak betanított munkásoknak teremtettek új munkahelyet (27 ezer fővel nőtt a létszámuk), a szakmunkásokat egymás elől szipkázták el, illetve vendégmunkásokból szedték össze a hiányzó munkaerőt.
A kereseti adatok is a magasabb iskolai végzettség előnyét jelzik nemcsak abszolút értelemben, de a növekedési ütem tekintetében is. Nem meglepő, hogy az egyetemi diplomások a szakmunkás kereset 2,4-szeresét, a csak gimnáziumi érettségit elérők keresetének 2,1-szeresét érték el 2021-ben, az inkább, hogy a főiskolát végzettekhez képpest is 70 százalékkal nagyobb volt a keresetük. Szintén fontos látni, hogy a keresetek emelkedésében is előnyt jelent az egyetemi diploma. 2019-2021 között a szakmunkások bére 15-18 százalékkal emelkedett, az egyetemi diplomás bér ugyanakkor közel 22 százalékkal (a főiskolát végzetteké pedig 16,2 százalékkal).
Mindebből jól látható, hogy nemzetgazdaságilag igen kifizetődő beruházás az oktatásba fektetni. Egyfelől sokkal jobban el lehet helyezkedni a magasabb végzettséggel, másfelől a bérszínvonal is jóval magasabb, illetve a keresetek emelkedése is dinamikusabb ebben a körben. Ez magasabb fogyasztási színvonalat tesz lehetővé (ami újabb munkahelyeket jelent), másrészt jelentősen nagyobb állami adóbevételt generál (részben a béreket terhelő adókból, részben a fogyasztásból származó állami jövedelmekből). Vagyis kifejezetten kifizetődő az oktatásra költeni (s nem mellesleg az is látható, hogy felesleges az ipari multik kiemelt támogatása!).
A világ TOP 5 építőipari nehézgépgyártó vállalata között számon tartott kínai Zoomlion 105 millió euró értékben Magyarországon építi fel harmadik európai gyáregységét.
„Egy nukleáris létesítmény megtámadása abszolút elfogadhatatlan, ilyesminek nem szabad megtörténnie.”