Gesztesi Béla: A nem csak „papírtigrisként” működő minőségirányítási rendszerekben hiszek

– Milyen a vállalkozók ismertsége és elismertsége Fejér megyében?

– Megyénkben a kkv szektor – túlzás nélkül állítom – a gazdaság motorja. Én mindig a vállalkozás mögött álló magánszemélyekből indulok ki, az a tapasztalatom, hogy ők mindannyian küzdő szellemű, pozitív beállítottságú, problémamegoldó természetű és innovatív készséggel megáldott, nyitott emberek, és ezt a lakosság is így gondolja és elfogadja.

– Mekkora a presztízse a megyei Prima Díjnak?

– Azt tapasztalom, hogy egyre jelentősebb, és bizonyos esetekben a díjazott szemén látható, gesztusaiból/metakommunikációjából érezhető, hogy mennyire büszke a kitüntetésére.

– Elnök úr idén március óta áll a megyei szervezet élén. Melyek voltak az első lépései és milyen stratégiai feladatok várnak a VOSZ megyei szervezetére 2020-ban?

– Az első lépés az új elnökség elfogadtatása (legitimációja) volt. A szokásos évi taggyűlésen a megjeleneteknek bemutattam az új elnökséget, és hivatalosan megtettük vállalásunkat, miszerint megszervezzük, és megvalósítjuk a XIV. Fejér Megyei Prima Gálát, vállaljuk a taglétszám növelését, illetve a megyei kkv- k érdekvédelmét és képviseletét.   

– Hogyan vált be az irányításban a társelnöki szisztéma?

– A társelnöki rendszer megítélésem szerint teljes mértékben működőképes, főleg akkor, ha az egyes ágazatokon belül elhivatott folyamatgazdákat találunk (például gyártás, szolgáltatás, kereskedelem). Ez jelenleg részben valósult meg, dolgozunk rajta...

– Hogyan látja, milyen területeken erősödött a VOSZ az elmúlt években?

– A célok egyértelmű megfogalmazásában, a megyei elnökök és a központ közötti kohézió erősödésben, az együtt gondolkodásban mindenképp előre léptünk.

– Mivel lehetne segíteni a mikrovállalkozásokat? Ezzel kapcsolatban milyen gyakran konzultál a VOSZ a helyi kamarával?

– A mikrovállalkozások helyzete speciális, általában forráshiányosak, a klasszikus forrásbevonási lehetőségeknek a paramétereikből adódóan nem mindig felelnek meg. Olyan gesztor bevonását látom szükségesnek, aki a sajátosságaikat ismerve kidolgoz egy olyan rendszert amelyik érdemben reagál a problémáikra – ez az új kkv-stratégiába illeszkedik. A VOSZ az FMKIK-val rendkívül jó viszonyt ápol, nemrégen volt egy – történelmi jelentőségű – közös elnökségi ülésünk, ahol megkezdtük a párbeszédet, és a redundáns folyamatok elhatárolását. Kölcsönösen részt veszünk egymás rendezvényein, és érdemi segítséget nyújtunk egymásnak. Ennek szép példája volt legutóbb a VOSZ szervezésében sikeresen lezajlott orosz-magyar üzletember találkozó.

– Mekkora gond a megyében a családi vállalkozásoknál a generációváltás kérdése, miben segít a VOSZ?

– Konkrét példával tudok szolgálni, volt megkeresésünk, amikor érdemi segítséget/tanácsot tudtunk nyújtani. Azonban megjegyezném, hogy nincs két egyforma szituáció, ebből adódóan mindet „eset függően” kell kezelni.

– Egyre több tehetséges fiatalt kellene bevonni a cégek vezetésébe. Gondolkodnak valamilyen mentor programon?

– Igen, egyértelmű stratégiai célunk a fiatalok mentorálása, minden lehetséges eszközzel történő segítése, a FIVOSZ-szal karöltve.

– Hogyan lehetne bővíteni a VOSZ megyei tagságát?

– Egyrészt a máshol hallott „Hideg szék” program meghirdetésével, vagyis a jól bevált személyes megkeresést és kapcsolatépítést tartom célravezetőnek. Másrészt fontosnak tartom a tematikus üzleti reggelik megszervezését, szintén az orosz-magyar üzletember találkozó példájából kiindulva maximum 15 fő „kezelhető” létszámú meghívottal érdeklődést felkeltő és fenntartó témával a napirenden. 

– Milyen módon lehet megtartani Fejér megyében a szakképzett munkaerőt?

– Ez nagyon nehéz kérdés, Hiszek a házon belüli képzésben, hiszek a nem csak „papírtigrisként” működő minőségirányítási rendszerekben, és hiszek abban is, hogy a dolgozóknak egyértelműen meg kell határozni a feladtakörüket, felelősségüket. Sajnos sok kkv esetén tapasztalható az ad hoc jellegű feladatkiosztásból és számonkérésből adódó félreértések/ellentétek. Az előzőből következik a fluktuáció, ami mind a munkáltatóból, mind a munkavállalóból – teljesen feleslegesen – rengeteg energiát és életkedvet kivesz. Ne legyenek illúzióink, generációs probléma is van, a lojalitás pedig eltűnőben! Jelenleg nincs semmi garancia arra, hogy egy jól fizetett, jól képzett, megbecsült kolléga nem kezd el másfelé kacsintgatni vagy nem megy külföldre dolgozni. Ráadásul, mint tudjuk, a munkaerőhiány strukturális. Ha erre a kérdésre kapásból tudnék megoldást, bizonyára sokakat jobb kedvre lehetne deríteni...     

– Elnök úr szakterülete az egészségügy. Milyen lehetőségeket lát az egészségipar fejlesztésére?

– Az előzőhöz hasonlóan ez szintén nagyon kemény téma: A VOSZ Egészségügyi Szekciójának tagjaként meghívást kaptam a szakminisztériumba, a „Hogyan válasszuk szét a köz- és magánegészségügyet?” című megbeszélésre. Az érdekképviseletek abban maradtak, hogy a következő alkalomra mindenki maximum 1 oldalban leírja a legsürgősebbnek ítélt teendőket, nos, ez van most folyamatban. A másik gondolatom, ami viszont világtendencia, a krónikus orvoshiány, és/vagy a burn-out-s orvosok pótlására az AI (mesterséges intelligencia) elterjedése a járó- és fekvőbetegellátásban. Belátható, hogy ennek elterjedése esetén ennek mekkora lesz az egészségügyi költségvetésre gyakorolt pozitív hatása. Bár azt gondolom, itthon nem holnap lesz meg az áttörés ebben az ügyben…    

– Milyen a kapcsolata a sporthoz? Nyilván nem véletlen, hogy a Prima gála helyszínének Székesfehérváron a sóstói stadion rendezvényközpontját választották.

– Családom, a három nagy fiam (20, 17 és 12 évesek) rajong a sportért. Szülővárosunk rengeteg kiválósággal büszkélkedhet különböző sportágakban (jégkorong, kosárlabda, foci). Én magam régi Vidi (labdarúgás) és Alba Volán (hoki) szurkoló vagyok, még emlékszem a hősies UEFA-s szereplésünkre... Egyébként a MOL Aréna Sóstó rendezvényhelyszínként minden szempontól (hang, fénytechnika, parkolás, méret, rendezői stáb) megfelelő volt az ünnepségünkre.

(Fotó: feol.hu)