A magyar kkv-k 38 százaléka rendelkezik már megvalósított fenntarthatósági stratégiával vagy akciótervvel, vagy éppen folyamatban van annak bevezetése, ami 4 százalékos növekedést jelent a tavaly mért értékhez képest – derült ki a Generali fenntarthatósági fórumán.
Az olasz SDA Bocconival közösen készített kutatás több mint 1000 európai vállalkozást kérdezett a fenntarthatóság terén tett erőfeszítéseikről, a legfőbb kihívásokat is feltérképezve. Emellett azonban az eredmények alapján összeállított Fehér Könyv hasznos információkkal szolgál annak tekintetében is, milyen ösztönzőkkel lehet támogatni a kkv-kat a zöld átmenetben.
A felmérésben résztvevő országok közül Németország (55 százalék), Olaszország (52 százalék) és Portugália (49 százalék) teljesít a legjobban az ESG stratégiát követő kis- és középvállalkozások arányát nézve, őket Ausztria (44 százalék), Spanyolország (43 százalék), és Franciaország (39 százalék) követi, lehagyva Csehországot (35 százalék) és Horvátországot (31 százalék) – Magyarország a középmezőnyben szerepel a 38 százalék-os eredménnyel.
A kutatás rámutat, hogy minél több munkavállalót foglalkoztat egy cég, annál jellemzőbb, hogy tudatos fenntarthatósági stratégiával rendelkezik, illetve az ipari- és építőipari szegmensben észlelhető még hasonló kiugrás a vizsgált európai országokban. A környezetvédelmi és társadalmi szempontok összekapcsolásának terén a hazai kis- és középvállalkozások átlag alatt teljesítenek, különösen a munkavállalókkal, az új termékekkel és a helyi közösségekkel fenntartott kapcsolatok tekintetében.
Az európai kkv-k bevallása szerint a formális ESG-stratégiák bevezetésének legfőbb mozgatói a magas energiaárak, az előírások (a magyar vállalkozások körében is ez a két szempont a legjellemzőbb), valamint a jövővel kapcsolatos felelősségérzet. Az elköteleződéssel – bármi motiválja is – tehát nincs gond, ugyanakkor számos tényező akadályozza a kis- és középvállalkozások zöld átállását, így a túlszabályozottság, a bürokrácia, illetve az állami ösztönzők és a finanszírozás hiányosságai, miközben az olyan aktuális kihívások, mint az energiakrízis, az infláció és az ukrán-orosz konfliktus 10-ből 6 kkv fenntarthatósági törekvéseit hátráltatta. A hazai vállalkozásokat a felmérés szerint szinte az összes ilyen negatív hatás fokozottan érintette.
A nehézségek ellenére fontos megállapítani, hogy egyre több vállalkozás tesz lépéseket a fenntarthatósági célok megvalósítása felé Európa-szerte, ugyanakkor ezek a tevékenységek többnyire csak a felszínt kapargatják: az újrahasznosításban, az energiatakarékosságban és a megújulók bevonásában jeleskednek leginkább az európai kkv-k.
A magyar kkv-k arról is nyilatkoztak, hogy mivel lehetne leginkább segíteni a fenntarthatósági átmenetet. Véleményük szerint a zöld termékeket és szolgáltatásokat érintő adóösztönzőkkel (77 százalék), valamint EU-s (73 százalék) és nemzeti finanszírozási alapokkal (65 százalék) lehetne hatékonyan támogatni ebben a vállalkozásokat. A magyar vonatkozású eredményekről ezért egy budapesti fenntarthatósági fórumon is beszámolt a biztosító társaság, ahol a résztvevők megismerhették az EnterPRIZE pályázat korábbi és idei nyerteseit, a Sudár Birtok és a Grapoila márka képviselőit; illetve Omar Balduccit, a Lucart csoport Közép-Kelet-Európáért felelős kereskedelmi igazgatóját, valamint az általuk alkalmazott fenntarthatósági gyakorlatokat.
„A Generali hisz abban, hogy a jó példával élen járó vállalkozások megérdemlik az elismerést, ráadásul inspirációként szolgálhatnak más piaci szereplők számára is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy jövőnk kulcsa az egyének, a cégek és a társadalmak szintjén is a felelős magatartással kezdődik, és mindannyiunk közös célja kell, hogy legyen, hogy minél szélesebb kört bevonjuk a zöld átmenetbe és támogassuk törekvéseiket. Különösen igaz ez az Európa gazdasági gerincét adó kkv szektorra” – mondta Erdős Mihály, a Generali Biztosító elnök-vezérigazgatója, akia fórumon szervezett kerekasztal-beszélgetésen ismertette a Generali fenntarthatósági programjának vízióját.
,,Az edukáció nagyon fontos nem csak a piacon, de az iskolákban is. Edukálnunk kell a diákokat, mert hosszú távon ez lesz a fenntarthatóság kulcsa. Emellett csupán azzal, hogy újrapozícionáljuk a szemléletmódunkat, jobban odafigyelünk a hulladékgyűjtésre, zöld közlekedési eszközöket választunk, és fenntarthatóbb döntéseket hozunk a termékek megvásárlásakor, határozottan javíthatunk a környezet jelenlegi állapotán” – mondta Omar Balducci.
„Szerencsére nekünk nem kellett szemléletet váltanunk, kezdettől fogva zero waste módon gyártjuk élelmiszereinket, gyakran más ágazatok melléktermékéből kiindulva. Üzemeink kialakításakor is a legzöldebb opcióra törekedtünk, a tetőre napelemek kerültek, saját fejlesztésű biomassza kazánt üzemeltünk be, permakultúrás kertet alakítottunk ki az irodaépületünk körül, ahol a fenntartható gazdálkodás alapjait mutatjuk meg a környéken élőknek és a hozzánk ellátogató iskolás, óvodás csoportoknak. A saját innovációink mellett folyamatosan figyeljük az új lehetőségeket, legyen szó egy környezetbarátabb tisztítási eljárásról az üzemben, egy növényi alapú, lebomló termékcsomagolásról vagy egy csomagolásmentes házhozszállítási opcióról. A fenntartható működéshez nem kell más, csak tenni akarás, ötletek és elköteleződés – a többi pedig jön magától” – mondta Pinczés Marianna a Grapoila képviseletében. A vállalat az EnterPrize 2021-es Fenntarthatósági Hőse címet nyerte el a nemzetközi programon.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.