Generációváltás: mik az alternatívák?

2021. 01. 27., 16:30

Évek óta abszolút kurrens téma a családi vállalkozások generációváltása, cikkek, előadások, konferenciák foglalkoznak vele, hogyan is kell jól csinálni. De mik a lehetőségek, ha ezek a technikák valamilyen oknál fogva nem működnek és az ifjabb generáció nem tud, vagy nem akar részt venni a cég irányításában, hogyan tudunk gondoskodni a cégről és az utódról is? A kérdésre dr. Pajor Dávid ügyvéd válaszol.

Nyilván magától értetődik, hogy külső forrásból kell vezetőséget találni a cég élére, de ha a megteremtett értékeket nem akarjuk elengedni és abból hosszú távon biztosítani kívánjuk az utódok megélhetését, a vezetőség kontrollját ki kell építeni. Ezt jelen esetben nem tudjuk az utódokra bízni, akár azok fiatal kora, életvitele, vagy esetleg egymással szembeni ellentétei miatt.

Régebbi példák

A rendszerváltás időszakában hasonló helyzet adódott, azonban ott pontosan a vezetőség és az új tulajdonosok ellenőrzése maradt el. A legrosszabb megoldásnak bizonyult, amikor sok kis tulajdonos kezébe kerültek a cégek, mert az nyilvánvalóan az irányítás rövid időn belüli teljes ellehetetlenüléséhez vezetett. Sokkal célravezetőbb volt a vezetés érdekeltté tétele a sikeres működésben, a management buyout intézményével, azonban ezzel gyakorlatilag aprópénzen került a vagyon kiszolgáltatásra. Pillanatnyi megoldásként mindig jól hangzik a cég eladása külföldi befektetőnek, vagy valamely tőkeerős konkurensnek, azonban ez a generációváltás jelen esetében csak abban az esetben célravezető, amennyiben az utódok várhatóan sikeres üzletet visznek más területen és ott biztoshelyen lesz a befolyó összeg.

Új lehetőségek

Alapvető fontosságú, hogy megfelelő új vezetést találjunk a generációváltás előtt álló cégünknek, amelyiknek megfelelő módon át tudjuk adni a stafétabotot. Az új vezetés érdekeltté tétele a vállalat hosszútávú fennmaradásában és sikerességében részmegoldás, főleg abban az esetben, ha a családi tulajdonosi kör hosszabb távon sem tudja átvenni érdemben és eredményesen az irányítást.

A bizalmi vagyonkezelés megoldást jelenthet rövidebb és hosszabb távú tulajdonosi kontrollra is. Vagyonunk kezelésével immáron megbízhatunk céget, vagy magánszemélyt is, akár hivatásszerűen ezzel foglalkozó engedélyes személyében, vagy akár csak valakit, akit erre alkalmasnak tartunk (különösen jó megoldás ez abban az esetben, ha családunkból valaki alkalmas az utódlásra, de valamelyik gyermekünk valami oknál fogva nem, azonban róla is gondoskodni szeretnénk). A vagyonfelügyelőre nem vakon és korlátok nélkül bízzuk vagyonunkat, hiszen a vagyonkezelési szerződésben részletes meghatározásokat tehetünk jogaira és az irányelvekre, ezek kikényszerítésére és ellenőrzésére pedig vagyonfelügyelőt nevezhetünk meg. Utódaink (a vagyonkezelővel és a vagyonfelügyelővel együtt) pedig kedvezményezettként előre meghatározott rendben részesülhetnek juttatásban a vagyonból, illetve a cég eredményéből; a vagyonfelügyelő díjazásának mértéke pedig akár a cég eredményétől – vagy bármilyen más meghatározható ismérvtől – is függővé tehető.

Mindennek az alapja az, hogy megfelelő szerződésrendszerrel biztosítsuk családi vállalkozásunk tovább működtetésének kereteit, amely a leköszönő alapító szerves közreműködése nélkül is biztosítja az iránymutatásai szerinti működést. Bizalmi vagyonkezelő kinevezése mellett immár vagyonkezelő alapítvány létrehozása is lehet megoldás, a kettő közötti különbségek jelentősek is lehetnek, igényeinktől függően választhatjuk meg a számunkra megfelelő formát.

A bizalmi vagyonkezelő lehet akár magánszemély is, üzletszerű tevékenységként való folytatásához kell csak MNB engedély (és ehhez kapcsolódóan meghatározott 70 millió forintos tőkekövetelmény, prudenciális elvárások); a vagyonkezelő alapítvány azonban minden szempontból egy kötöttebb forma, minden esetben 600 millió forintos alaptőke biztosítása szükséges; legalább öt fős kuratórium, három fős felügyelőbizottság és könyvvizsgáló alkalmazása is elvárás. A vagyonkezelő alapítvány előnye a bizalmi vagyonkezelés intézményével szemben, hogy nem csak (legfeljebb) 50 évre alapítható a megbízás, hanem időben korlátlanul.

Nyilvánvalóan a vagyonkezelő alapítvány nem a családi vállalkozásokra lett szabva alapvetően, hanem nagyobb cégstruktúrákra. A bizalmi vagyonkezelés pedig az utódlás kérdésének rendezésén túl a vagyon megóvása (végrehajtástól például, mivel a tulajdonostól elkülönült vagyonelem jön létre), adótervezés, vagy egyéb tranzakciós célok érdekében is.

 

dr. Pajor Dávid ügyvéd

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-21 17:10:00
A bizalmi vagyonkezelés az angolszász jogterületen több évszázados múltra visszatekintő jogintézmény, Magyarországon 2014-től elérhető, mint a családi vagyontervezés, a generációváltás, generációs vagyonátruházás egyik kiváló eszköze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS