Fókuszban a pénzügyi tudatosság, visszaszorulhat a párnacihás raktározás

2021. 09. 28., 17:30

Tíz év alatt Magyarországon háromszorosára nőtt a készpénz-állomány, amelynek fenntartása százmilliárdos kiadást jelent évente. Hosszú távon a készpénzkímélő megoldások ugyanakkor minden bizonnyal átveszik a „párnacihás” pénzkezelés bevett gyakorlatait. Ehhez járulnak hozzá azok a technológiai fejlesztések és innovációk, amik mára a mindennapi pénzügyek részei lettek. És ehhez a folyamathoz járul hozzá a pénzügyi tudatosság növekedése és a hazai pénzügyi kultúra további fejlődése is, amelynek erősítése érdekében a K&H idén is elindítja nagy sikerű pénzügyi vetélkedőjét, a K&H Vigyázz, kész, pénzt!

Nem új keletű dolog szembe állítani egymással Magyarországon a készpénzhasználatot és az elektronikus fizetési megoldásokat, miközben az utóbbi években mindkét módszer népszerűsége emelkedett: 2011 augusztusában 2463 milliárd forintra rúgott a forgalomban lévő készpénz állománya, öt évvel később 4473 milliárdos összegről volt szó, 2021 augusztusára pedig meghaladta a 7500 milliárdos szintet a hivatalos MNB-adatok szerint.

Ugyanakkor egy 2019-es pénzügyminisztériumi becslés szerint a magyar gazdaság 400-450 milliárd forintos bevételtől esik el a készpénzállomány fenntartásához köthető kiadások miatt: ha az állományt sikerülne megfelezni, akkor több mint 200 milliárd forintos extra bevétel keletkezne a gazdaságban. A K&H szakértői szerint a 7500 milliárd forintos készpénzállománynak csak egy kisebb része forog a mindennapokban, becslések szerint az állomány kétharmada megtakarításként van az otthonokban. Ezt szokták párnacihában lévő pénznek hívni – derül ki a K&H összeállításából.

Hétszeres bővülés a másik oldalon

Ugyanakkor a modern napi bankolásban fontos szerepet kapnak már a különböző elektronikus banki szolgáltatások, többek között a net- és mobilbankon keresztül indított átutalások és kártyás vásárlások. Kedvező, hogy utóbbiak a készpénzállomány növekedésével párhuzamosan komoly növekedést értek el az elmúlt tíz évben.

A Magyarországon kibocsátott belföldi bankkártyás vásárlások összege például 2011 első felében 722 milliárd forintot tett ki, 2016 azonos időszakára ez 1607 milliárd forintra hízott. 2021 első hat hónapjában pedig már 4216 milliárd forintra rúgott. Ezen a területen tehát tíz év alatt hatszorosára nőtt a forgalom.

A kártyás forgalom jelentős növekedésében nagy szerepet kaptak a bankkártyák, valamint az érintéses fizetés megjelenése. Emellett pedig az utóbbi időszakban sorra megjelenő újabb és újabb innovatív és biztonságos elektronikus fizetési megoldások.

Átlag környékén

A készpénzforgalom visszaszorításában fontos szerepet játszik a lakosság pénzügyi tudatossága. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 26 országra kiterjedő nemzetközi összehasonlító elemzése szerint a digitális pénzügyi készségek és azok alkalmazása összefügg a magasabb szintű pénzügyi ismeretekkel.

Ebben Magyarország – nemzetközi összehasonlításban – a középmezőnyben helyezkedik el. Miközben a pénzügyi ismeretek tekintetében a magyar lakosság más országokhoz képest nincs komoly lemaradásban, addig a pénzügyekhez való hozzáállásban és tényleges magatartásban (pénzügyi döntések) továbbra is alulteljesít. Ez egyértelműen arra utal, hogy a meglévő tudás gyakorlati alkalmazása a leginkább fejlesztendő terület. A pénzügyi magatartást mérik például a költségvetés-készítésre, a számlák határidőre történő kifizetésére, valamint a pénzügyi tervezésre, megtakarítási és hitelfelvételi döntésekre vonatkozó kérdések.

Játék, tanulás és fejlődés

A pénzügyi tudatosság erősítését és a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését a K&H azzal igyekszik elősegíteni, hogy idén októbertől újra elindítja a fiatalok pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőt általános és középiskolás csapatok számára. A játék során gyakorlati feladatokkal (például családi költségvetés készítés, kamatszámítás, pénzügyi tervezés) igyekeznek a részvevő 3-5 fős csapatok pénzügyi ismereteit bővíteni, akik több korosztályban és fordulóban mérik majd össze tudásukat.   

„A versenyt a K&H társadalmi felelősségvállalásának részeként még 2010-ben indította el, azóta a program jelentős növekedést ért el. Eddig összesen közel 15 000 csapat vett részt a vetélkedőben. A verseny indulása óta a nevezések száma a tízszeresére nőtt: a pandémiás helyzet ellenére tavaly 1500 csapat vett részt a versenyen. Reméljük, hogy ez a szám idén még magasabb lesz” – mondta Horváth-Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

(Illusztráció: Pixabay)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS