Félmilliónál több közlekedési vizsga volt az első nyolc hónapban

2021. 09. 24., 12:30

A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) Nonprofit Kft. munkatársai januártól augusztusig csaknem 560 ezer közlekedési vizsga, vizsgálat és utánképzés lebonyolításában vettek részt. A vizsgáztatást idén tavasszal rövidebb időre kellett csak felfüggeszteni a járványhelyzet miatt, ennek is köszönhető, hogy az első nyolc havi adat 13 százalékkal múlja felül 2020 azonos időszakának mutatóját – közölte pénteken az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A KAV 2021-ben a veszélyhelyzeti rendelkezésekhez igazodva március 8-án függesztette fel, majd április 19-én indította újra a járművezetők és közlekedési szakemberek vizsgáit, alkalmassági vizsgálatait és utánképzéseit.

A leállás ideje alatt felhalmozódott ügyhátralék gyors ledolgozása érdekében a társaság új vizsgahelyszíneket nyitott, hivatali időn túli vagy hétvégi időpontokat is biztosított ügyfelei számára. A vizsgáztatásban így már májusban sikerült visszazökkenni a rendes kerékvágásba. Várakozni sem kellett többet a járvány előtt megszokotthoz képest: a vizsgázók a leginkább terhelt időszakokban is jellemzően két hétre kaptak időpontot – derül ki az ITM közleményéből.

A közúti járművezetők január és augusztus között összesen több mint 331 ezer elméleti és gyakorlati vizsgaeseményen vettek részt. A legtöbb jelentkezőt felvonultató B kategóriában 116-117 ezren kíséreltek meg elméleti és forgalmi vizsgát letenni. A szaktanfolyami vizsgák száma meghaladta a 186 ezret. A vasúti területen 2021 első nyolc hónapjában több mint 20 ezer, a hajózásban több mint 12 ezer vizsgaeseményt regisztráltak.

A védelmi intézkedések fokozatos enyhítéséhez igazodva a Vizsgaközpont július elején hatályon kívül helyezte a vizsgák lebonyolítására vonatkozó rendkívüli szabályokat. Megszűnt az elméleti vizsgák létszámkorlátja, így a vizsgatermek teljes kapacitással működhetnek.

Az ITM közleménye idézi Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt, aki elmondta: „a kormány a közlekedési vizsgáztatás teljes rendszerének megújításán dolgozik. Közlekedésbiztonsági helyzetük javítása érdekében március óta korszerűsített képzési és vizsgakövetelményeknek kell eleget tenniük a motorosoknak. A KAV az év végéig az ország minden részében újakra cseréli az elméleti vizsgákhoz használt számítógépeit. 2022 tavaszától egységes és központosított elektronikus rendszert vezetnek be a közlekedési vizsgáztatásban. A vizsgára jelentkezést ügyfélkapun lehet elindítani, a későbbiekben az autósiskolákon keresztül a vizsga helyszínét, időpontját is ki lehet majd választani”. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS