Ezek a Széchenyi István Egyetemen harmadik missziós feladatai

Ezek a Széchenyi István Egyetemen harmadik missziós feladatai
2021. 12. 06., 17:16

A győri Széchenyi István Egyetem stratégiai célja, hogy az intézményben felhalmozott tudás a társadalom számára hasznosuljon. Az intézmény Menedzsment Campus Kompetenciaközpontja, ezen tevékenységek összehangolásának legfontosabb helyszíne adott otthont annak a konzultációnak, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakemberei tartottak a tudás- és technológiatranszfer-folyamatok egyetemi szabályozásával és gyakorlati megvalósításával kapcsolatban.

A Menedzsment Campus Kompetenciaközpont az egyetemi innováció, az együttműködéseken alapuló fejlesztések, az ipari-gazdasági szereplők és az intézményben jelen lévő tudás találkozásának színtere. Itt rendezték meg azt a szakmai programot, amelyen az ITM innovációért felelős helyettes államtitkársága képviseletében dr. Németh Gábor és Fehérvári Péter stratégiai tanácsadók találkoztak a Széchenyi István Egyetem innovációs képességének fejlesztésével foglalkozó szakembereivel.

„A Széchenyi István Egyetem olyan szolgáltató, nyitott egyetem, ahol kiemelt hangsúlyt kapnak azok az ipari, gazdasági kapcsolatok, amelyek a térség fejlődését szolgálják. Az intézmény vezetése elkötelezett az innováció, a tudástranszfer gyakorlati megvalósulása iránt, amely támogató közeget jelent az induló vállalkozások, a startup és a spinoff cégek számára is” – hangsúlyozta dr. Dőry Tibor, a kompetenciaközpont elnöke. Hozzátette, az egyetem fontos szerepet vállal magára a társadalmi-gazdasági fejlődés támogatásában, amelyben a modellváltás még nagyobb lehetőséget teremtett.

Dr. Németh Gábor előadása elején visszatekintett a technológiatranszfert érintő szabályozási keretek megszületésére és változására az elmúlt több, mint másfél évtizedben.

„Az egyetemek oktatási és kutatási feladatai mellett egyre hangsúlyosabbá váló harmadik missziós tevékenységükkel kapcsolatban fontos kérdés, hogy az intézményekben felhalmozott tudás milyen módokon tud hasznosulni a társadalom számára. Ebben a folyamatban hatalmas szerepük van azoknak a technológiatranszferért felelős szervezeti egységeknek, egyetemi tudásközpontoknak, amelyek kellő információval, kompetenciával, valamint társadalmi, gazdasági együttműködésekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a kutatók, hallgatók által létrehozott szellemi alkotások, találmányok megfelelően hasznosuljanak” – mondta.

Az előadó felvázolta azokat a lépéseket, amelyeket a létrehozott szellemi alkotás megfelelő módon kezelve bejárhat, a találmány bejelentésétől az értékelésen, újdonságkutatáson át a szabadalmi bejelentésig, majd a terméket megismertető marketingen keresztül, egészen az értékesítésig. A tudás- és technológiatranszfer feladatai kapcsán dr. Németh Gábor a kompetenciaközpontok szerepét hangsúlyozta.

Ezek annál eredményesebbek lehetnek, minél több olyan szolgáltatást tudnak nyújtani, amely a megtermelt tudás hasznosítását szolgálja. Erre reagálva dr. Dőry Tibor kifejtette, a győri egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjában a felsorolt tevékenységek szinte mindegyike megtalálható, de vannak olyan specifikumok, amelyekben különösen erős az intézmény.

Fehérvári Péter válaszul elmondta: fontos, hogy a felsőoktatási intézményekben legyenek professzionálisan működő kompetenciaközpontok e széles spektrumon mozgó tevékenység ellátására, a szakpolitika célja pedig az, hogy egy olyan támogató intézményrendszer álljon rendelkezésre, amely segítséget tud nyújtani a specifikus feladatokban.

A résztvevők az előadást követően párbeszédet folytattak az egyetem harmadik missziós feladatairól, az intézményben létrejövő szellemi alkotások még nagyobb arányú hasznosításáról, a finanszírozási kérdésekről és a rendszer minisztérium által kínált támogató elemeiről. Az ITM munkatársai elmondták, a Győrben megtartott konzultáció annak a párbeszédnek a része, amelyet a harmadik misszió sikeressége érdekében folytatnak, és amelyben továbbra is várják az egyetem részéről felmerülő kérdéseket, javaslatokat.

A nagy képen dr. Németh Gábor.

(Fotók: Májer Csaba József)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS