Ezek a Széchenyi István Egyetemen harmadik missziós feladatai

Ezek a Széchenyi István Egyetemen harmadik missziós feladatai
2021. 12. 06., 17:16

A győri Széchenyi István Egyetem stratégiai célja, hogy az intézményben felhalmozott tudás a társadalom számára hasznosuljon. Az intézmény Menedzsment Campus Kompetenciaközpontja, ezen tevékenységek összehangolásának legfontosabb helyszíne adott otthont annak a konzultációnak, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakemberei tartottak a tudás- és technológiatranszfer-folyamatok egyetemi szabályozásával és gyakorlati megvalósításával kapcsolatban.

A Menedzsment Campus Kompetenciaközpont az egyetemi innováció, az együttműködéseken alapuló fejlesztések, az ipari-gazdasági szereplők és az intézményben jelen lévő tudás találkozásának színtere. Itt rendezték meg azt a szakmai programot, amelyen az ITM innovációért felelős helyettes államtitkársága képviseletében dr. Németh Gábor és Fehérvári Péter stratégiai tanácsadók találkoztak a Széchenyi István Egyetem innovációs képességének fejlesztésével foglalkozó szakembereivel.

„A Széchenyi István Egyetem olyan szolgáltató, nyitott egyetem, ahol kiemelt hangsúlyt kapnak azok az ipari, gazdasági kapcsolatok, amelyek a térség fejlődését szolgálják. Az intézmény vezetése elkötelezett az innováció, a tudástranszfer gyakorlati megvalósulása iránt, amely támogató közeget jelent az induló vállalkozások, a startup és a spinoff cégek számára is” – hangsúlyozta dr. Dőry Tibor, a kompetenciaközpont elnöke. Hozzátette, az egyetem fontos szerepet vállal magára a társadalmi-gazdasági fejlődés támogatásában, amelyben a modellváltás még nagyobb lehetőséget teremtett.

Dr. Németh Gábor előadása elején visszatekintett a technológiatranszfert érintő szabályozási keretek megszületésére és változására az elmúlt több, mint másfél évtizedben.

„Az egyetemek oktatási és kutatási feladatai mellett egyre hangsúlyosabbá váló harmadik missziós tevékenységükkel kapcsolatban fontos kérdés, hogy az intézményekben felhalmozott tudás milyen módokon tud hasznosulni a társadalom számára. Ebben a folyamatban hatalmas szerepük van azoknak a technológiatranszferért felelős szervezeti egységeknek, egyetemi tudásközpontoknak, amelyek kellő információval, kompetenciával, valamint társadalmi, gazdasági együttműködésekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a kutatók, hallgatók által létrehozott szellemi alkotások, találmányok megfelelően hasznosuljanak” – mondta.

Az előadó felvázolta azokat a lépéseket, amelyeket a létrehozott szellemi alkotás megfelelő módon kezelve bejárhat, a találmány bejelentésétől az értékelésen, újdonságkutatáson át a szabadalmi bejelentésig, majd a terméket megismertető marketingen keresztül, egészen az értékesítésig. A tudás- és technológiatranszfer feladatai kapcsán dr. Németh Gábor a kompetenciaközpontok szerepét hangsúlyozta.

Ezek annál eredményesebbek lehetnek, minél több olyan szolgáltatást tudnak nyújtani, amely a megtermelt tudás hasznosítását szolgálja. Erre reagálva dr. Dőry Tibor kifejtette, a győri egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjában a felsorolt tevékenységek szinte mindegyike megtalálható, de vannak olyan specifikumok, amelyekben különösen erős az intézmény.

Fehérvári Péter válaszul elmondta: fontos, hogy a felsőoktatási intézményekben legyenek professzionálisan működő kompetenciaközpontok e széles spektrumon mozgó tevékenység ellátására, a szakpolitika célja pedig az, hogy egy olyan támogató intézményrendszer álljon rendelkezésre, amely segítséget tud nyújtani a specifikus feladatokban.

A résztvevők az előadást követően párbeszédet folytattak az egyetem harmadik missziós feladatairól, az intézményben létrejövő szellemi alkotások még nagyobb arányú hasznosításáról, a finanszírozási kérdésekről és a rendszer minisztérium által kínált támogató elemeiről. Az ITM munkatársai elmondták, a Győrben megtartott konzultáció annak a párbeszédnek a része, amelyet a harmadik misszió sikeressége érdekében folytatnak, és amelyben továbbra is várják az egyetem részéről felmerülő kérdéseket, javaslatokat.

A nagy képen dr. Németh Gábor.

(Fotók: Májer Csaba József)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 20., 10:50
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026. 07. 20., 10:30
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. 07. 20., 09:45
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS