A kereskedelmi szektor előregondolkodó szereplőivel igyekszünk a lehető legtöbb „mintaprojektet” tető alá hozni, amelyeknek az eredményei a szkeptikusokat is meggyőzik – mondta az Üzletemnek Bessenyei István, a Laurel Cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője.
CÉGES LEGEK sorozatunk 17. cikkében a Laurel Cégcsoport legjeit Bessenyei István tulajdonos-ügyvezető osztja meg az olvasóval.
Az előző év LEGNAGYOBB tanulsága:
Sokszor halljuk, hogy a nehéz helyzetekben is mindig lehet találni megoldást, ami igaz is, de a Laurelnél tavaly még egy lépéssel továbbmentünk: partnereinkkel közösen bebizonyítottuk, hogy az igazán nehéz helyzetek rejtik magukban a valódi előrelépés lehetőségét! A koronavírus-járvány új és újabb hullámai alatt a kereskedelem sok szereplője csupán a fennmaradásra rendezkedett be, ám azok, akik bele mertek vágni valamilyen jövőbemutató informatikai fejlesztésbe, jókora versenyelőnyre tettek szert a piacon.
Az idei év LEGNEHEZEBB feladata:
A mostanra „beérett” termékeinkkel, fejlesztéseinkkel kapcsolatos mindennapos munka megbízható, alapos elvégzése eleve nagy kihívás, így mellette nem egyszerű foglalkozni azokkal az új ötleteinkkel, amik már a jövő sikereit alapoznák meg – pedig van belőlük jó pár. Fontos, hogy 2022-ben a feszített tempó és a gazdasági nyomás mellett is kellő időt és teret biztosítsunk az innovációnak, ami majd a következő nagy megújulásunkat hozza.
Az előttünk álló év LEGFONTOSABB célkitűzése:
Mindig büszkék vagyunk arra, ha külföldön bizonyíthatjuk, hogy egy magyar cég is képes világviszonylatban versenyképes megoldással előrukkolni, éppen ezért legfontosabb célnak a további nemzetközi terjeszkedést mondanám. Hazánkkal együtt jelenleg 10 országban vagyunk jelen, szeretnénk gyarapítani ezt, összességében pedig 50 százalékos volumennövekedést elérni exportfronton.
A vállalkozás eddigi LEGNAGYOBB dobása:
Nem könnyű egyet kiemelni, mert a 29 évünk minden egyes időszakának megvoltak a maga nagy dobásai. A friss élmények miatt a saját fejlesztésű önkiszolgáló kasszánk kívánkozik az első helyre, amelynek itthon és külföldön, a kisebb üzletektől a nagy áruházakig egyre többen szavaznak bizalmat, és a visszajelzések alapján tényleg világszínvonalúra sikerült. Nem kis kockázatot vállaltunk a piacra dobásával, de mostanra nyugodtan mondhatom: bejött!
A LEGBOSSZANTÓBB pillanat a vállalkozás történetében:
Voltak olyan innovatív megoldásaink, amelyeknek a megtérülése számunka a napnál is világosabb volt, a piaci körünk egy része mégsem hitt bennük. Az egyik vezető kiskereskedelmi láncnak például nagyjából egy éve prezentáltuk az online értékesítés bevezetésének koncepcióját, precíz modellszámításokkal, de azt mondták, még nem érett meg erre a helyzet. Ez a fajta túlzott óvatosság mindig csalódást okoz, főként, hogy akik elkezdik használni a rendszereinket, rendre a vártnál is jobb eredményekről számolnak be.
A vállalkozás életében a LEGDRASZTIKUSABB váltás/változtatás:
Amikor 2019-benátadtam Attila fiamnak a vállalat napi, operatív vezetését. Nemcsak neki és nekem volt ez nagy változás, hanem a cégnek is, hiszen eltérő vezetői kultúrát képviselünk. De említhetném azt is, amikor sok évnyi kettéosztott működés után tavaly beköltöztünk egy új, közös irodaházba, ami nagyot lendített a hatékonyságunkon.
A LEGHATÉKONYABB működéshez szükséges új feladatok:
Ilyen téren szerencsénk van, hiszen a küldetésünk, hogy a kereskedelem szereplőit a lehető legtöbb ponton hatékonyabbá tegyük, éppen ezért magunkat is tudjuk olyan szemüvegen át nézni, hogy hol lenne szükségünk fejlődésre. Jelenleg ilyen területnek látom a legnagyobb, gyakran országhatárokon átívelő projektjeink menedzselését, amelyeknél érdemes volna több biztosítékot, kontrollt tenni a folyamatokba. De elemzés alá vettük a telepítési és support munkáink hatékonyságát is, ahol úgy hisszük, szintén vezet még út felfelé.
Az eddigi LEGDRÁGÁBB beruházásuk:
Az új generációs Laurel Kereskedelmi Rendszer fejlesztésére eddig körülbelül 700 millió forintot költöttünk. Számos működési folyamatra már most optimálisan használható, de néhány százmillió forint kelleni fog még ahhoz, hogy azt mondhassuk: egy olyan komplex rendszert alkottunk a kereskedőknek, ami az előttünk álló évtized kihívásainak is megfelel.
Erre kellene a jövőben a LEGTÖBB pénzt fordítani:
A külföldi piacépítést már korábban is említettem, de újfent ezzel kell kezdenem. Jelenleg ezt látjuk a legjobb befektetésnek, hiszen bár a terjeszkedésnek nagy erőforrásigénye van, ugyanakkor hatalmas volumenekkel kecsegtet. Ezenkívül a belső képzések még magasabb szintre emelése és a folyamataink állandó optimalizálása is megkerülhetetlen.
A LEGERŐSEBB konkurenst ezzel lehet legyőzni:
Mi azért vagyunk különlegesek ezen a rendkívül sűrű IT-piacon, mert nem csupán jó szoftvereket és hozzájuk tartozó szolgáltatást, valamint hardvert adunk el, hanem nagyobb üzleti sikert és fejlődést biztosítunk a partnereinknek.Az informatikai kihívások megoldásán túl átfogó tanácsadással segítjük a kereskedőket a legtöbb profitot hozó, komplex rendszerek kialakításában.
Ezzel a LEGBONYOLULTABB ma megbirkózni az üzleti életben:
Azt kell mondjam, a hazai gazdaság számos résztvevőjére jellemző üzleti kultúra, gondolkodásmód jelenti a legnagyobb kihívásunkat. Folyamatosan bizonygatni kell a kereskedőknek, hogy használják ki a technológiában rejlő potenciált. Mi annyit tudunk tenni, hogy a szektor előregondolkodó szereplőivel igyekszünk a lehető legtöbb „mintaprojektet” tető alá hozni, amiknek az eredményei a szkeptikusokat is meggyőzik. Bízunk benne, hogy a többséget inkább előbb, mint utóbb.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.