Erősödik a kkv-k optimizmusa, de beruházásokat még óvatosan terveznek

2021. 04. 22., 16:15

A járvány negatív hatása lassan enyhülni látszik a hazai kis- és középvállalkozások körében, a második hullámhoz képest mérséklődött azok száma, akiknek csökkent az árbevétele, valamint azok aránya is, akiket kedvezőtlenül érintett a pandémia kapcsán kialakult gazdasági helyzet. Ennek ellenére csak visszafogottan terveznek fejlesztéseket: a K&H kkv bizalmi index első negyedéves kutatása alapján a cégek beruházási hajlandósága folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, melyet a járványhelyzet tovább erősített. A kkv-k óvatosságát a gyorsan változó árfolyam is indokolhatja, ami a cégek harmadának üzleti tevékenységét akadályozza.

A harmadik hullámra enyhén, a tavaly év végi 90-ről 84 százalékra mérséklődött azon cégek aránya, akiket valamilyen módon kedvezőtlenül érint a járvány. Ez annak köszönhető, hogy a súlyos vagy visszafordíthatatlan veszteségeket szenvedők aránya csökkenést mutat (33-ról 26 százalékra) – derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb, 2021. első negyedéves eredményeiből. Ez a javulás az iparnál és a kereskedelemnél érezhető leginkább: az ipari cégek esetében 12 százalékponttal esett vissza azok aránya, akiket komoly károk értek, míg a kereskedelemben ennél is több, 16 százalékpontos javulás történt, ami arra utalhat, hogy a vásárlási kedv is erősödőben van.

Mérséklődő pénzügyi nehézségek

A járvány kitörése óta eltelt egy évben a hullámok egyre gyengébb hatást gyakorolnak a kkv-k pénzügyeire is, ugyanis a kezdeti 57-ről mostanra 48 százalékra mérséklődött azon válaszadók aránya, akiknek a járványhelyzet miatt visszaesett a 2020-as bevétele a 2019-es évihez képest. Sőt, a cégek 49 százaléka már emelkedésről számolt be vagy nem tapasztalt csökkenést. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy nem minden szektort érintett egyformán kedvezőtlenül a válság: amíg a szolgáltató szektorban – vélhetően a korlátozások miatt – 57 százaléknak lett kevesebb a bevétele, addig a mezőgazdaságban ugyanez a cégek közel harmadáról (29 százalék) mondható csak el.

A javuló kilátások ellenére azonban még óvatosan terveznek beruházásokat a hazai kkv-k. „A felmérés eredményeiből az látszik, hogy a hazai vállalkozások beruházási hajlandósága – a korábbi, eddigi egyik legmagasabb 2019. harmadik negyedéves értékhez képest (78 százalék) – jelenleg 68 százalékon áll. Ugyanakkor a beruházási kedv már a járvány előtt is, 2018 harmadik negyedévétől kezdődően csökkenő tendenciát mutatott, amire a pandémiás helyzet csak ráerősített. Ez a felgyorsult csökkenés többek között azzal is magyarázható, hogy az értékesítési folyamatok digitalizálására, illetve az otthoni munkavégzés kialakítására fordított beszerzések mellett már nem maradt keret a további fejlesztésekre” – összegezte az eredményeket Kökény Roland, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

„A mérsékelt fejlesztési kedv mellett a nehezen kiszámítható, gyorsan változó árfolyam is okot adhat a visszafogottságra. Ezt az előző időszakhoz képest 9 százalékponttal többen említették a működést hátráltató tényezőként. Elmondható, hogy jelenleg ez akadályozza leginkább a kutatásban résztvevő vállalkozások üzleti tevékenységét, mivel a válaszadók közel harmadára (27 százalék) van negatív hatással. Az érvényben lévő szigorítások fokozatos, a közeljövőben várható feloldásával vélhetően a vállalkozások is egyre bizakodóbbak lesznek, ahogy az is pozitívan hathat, ha erősödik a forint az euróhoz képest” – tette hozzá Kökény Roland.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS