Erős a beruházási hajlandóság a kkv-szektorban

2022. 01. 25., 14:08

A nagyobb vállalkozások csaknem fele hajtott végre jelentősebb, legalább 10 millió forint értékű beruházást az elmúlt két évben – derül ki a Magyar Bankholding kis- és középvállalkozásokat vizsgáló kutatásából. A felmérés alapján a beruházási kedv továbbra is magas, a megkérdezett vállalkozások több mint egynegyede tervez további beruházást a következő egy év során.

A Magyar Bankholding és az NMS Hungary legfrissebb piackutatása a legalább 300 millió forint éves árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozások megvalósult és tervezett beruházásainak alakulását vizsgálta. A pandémiás helyzet megtépázta a gazdaságot, de többek között a hazai vállalkozások beruházási kedvének köszönhetően gyors visszapattanás tapasztalható: a felmérés alapján egyértelműen látható, hogy a vállalkozások az elmúlt két év során jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A megkérdezettek 47 százaléka valósított meg nagyobb, minimum 10 millió forint értékű beruházást, 60 százalék közülük 100 millió forintos összeghatár alatt tartotta a fejlesztés értékét; 14 százalékuknak több beruházása is volt. A primer ágazatokban működő cégek jártak élen a beruházásokban, 66 százalékuk valósított meg valamilyen korszerűsítést. A tényt a Magyar Bankholding Csoporthoz tartozó Budapest Bank 2021 tavaszán végzett Agrárgazdasági Index felmérése is alátámasztja: az agrárvállalatok 60 százaléka valósított meg valamilyen fejlesztést az elmúlt évben.

Legfőbb cél a fejlesztés

Az ITM Magyar mikro, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiájából kiderül, hogy a hazai kkv szektor termelékenysége ugyan gyorsan javul, de még így sem éri el az EU átlag felét sem. A vállalatvezetők tisztában vannak azzal, hogy mennyire fontos a versenyképességük növelése, ezért a különböző technológiai fejlesztések az elmúlt években is prioritást élveztek: a válaszadók körében a legnépszerűbb üzleti célok között a kapacitásbővítés, az eszköz- és gépcsere, illetve az épületfelújítás és a technológiai fejlesztés szerepeltek. A pandémiás helyzet sem tántorította el őket, a válaszadók háromnegyede szerint a COVID-nak semmilyen hatása nem volt a megvalósult beruházásaikra, sőt 10 százalékuk előbbre hozta, esetleg magasabb értékben és többet is fejlesztett, mint azt korábban tervezte.

A megvalósult beruházások kétharmada a 100 millió forintos összeghatár alatt volt, amelyet a legtöbb esetben (82 százalék) saját tőke bevonásával finanszíroztak, de államilag támogatott hitelt (23 százalék) és pályázati forrásokat (22 százalék) is igénybe vettek. A hitelfelvételi döntés meghozatala során a legfontosabb tényezőnek a hitel kamatát tartották, míg a bankválasztás során a kiszolgálás minősége, a személyes kapcsolattartás és a díjak, költségek voltak a legfontosabb szempontok 

„Az elmúlt évek beruházásokat finanszírozó slágerterméke az NHP Hajrá! Program volt, amelynek keretösszege azonban kimerült. Azonban a hazai kkv-k számára számos más támogatott termék most is elérhető, például a Széchenyi GO! család vagy az EXIM- és MFB-programok termékei, illetve az új hétéves ciklus jelentős pályázati forrásaival is számolni lehet – jelentette ki Szabó Levente, a Magyar Bankholding egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese. „Mivel a most igényelhető támogatott konstrukciók összeghatára egyenként kisebb, mint az NHP Hajrá!-é, ezért fontos olyan pénzügyi partnert választani a fejlesztések támogatásához, amely nem csak hiteleket kínál, hanem szakértőként segít a legjobb kombinációk megtalálásában” – tette hozzá.

Az agrárium szereplői is optimisták

A 2021 tavaszán végzett Agrárgazdasági Index kutatás eredményei is alátámasztják a kkv-knál tapasztalt tendenciát, amely szerint az elmúlt időszak megváltozott körülményei és nehézségei ellenére sem csökkent az agrárium szereplőinek beruházási kedve. A felmérésben részvető gazdák 60 százaléka valósított meg valamilyen fejlesztést a vállalkozásában. A likviditásuk megőrzése érdekében valamelyest csökkent az átlagosan befektetett összeg, de a kkv-khoz hasonlóan még így is átlagosan több mint 90 millió forintot fordítottak korszerűsítésre.

Ahogy a kis- és középvállalati szektor, az agrárium esetében is a termelés versenyképességének javítása volt a beruházás elsődleges célja. A megkérdezettek fele nem csökkentené a kiadásokat, 32 százaléka pedig többet költene, mint tavaly. A beruházások kétharmadát saját forrásból és bankhitelből finanszíroznák, emellett több mint duplájára, 15 százalékra nőtt az állami és 8 százalékra az EU-s támogatások igénybevétele is.

Dobogós helyen a kkv-szektorban és az agráriumban

A Magyar Bankholding Magyarország második legnagyobb piaci szereplője a tagbankjai összesített mérlegfőösszeg alapján: a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank összesített hitelállománya 3951 milliárd forint – ebből az összesített agrár- és élelmiszeripari hitelállomány 473 milliárd forint –, amely a piac egynegyedét fedi le. A bankcsoport számos területen piacvezető, így a vállalati szegmensben, azon belül is a nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelezésében, valamint a lízing piacon.

A bankcsoport a tagbankokon keresztül jelenleg több mint 322 ezer vállalati, azon belül mintegy 41 ezer agrárügyfél számára biztosít a saját tagbanki termékek mellett kedvező feltételekkel elérhető állami konstrukciókat. A Magyar Bankholdinghoz tartozó pénzintézetek a szeptember végén lezárult NHP Hajrá! Program keretében több mint 26 ezer ügylet révén közel 900 milliárd forintot, a 2020. július 1. óta elérhető Széchenyi Kártya Programban közel 14 ezer hitelügylettel 355 milliárd forintot, míg az exportösztönző EXIM Kárenyhítő Programban több mint 90 milliárd forintot juttattak a vállalkozások részére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 20., 14:40
A Demján Sándor Program részeként 155,6 milliárd forintos keretösszeggel elindult a Nemzeti Bajnokok egyműveletes kombinált hitelprogram, amelynek célja a kkv-k termelékenységének és exportképességének növelése a zöld és digitális átállás elősegítésével.
2025. 05. 20., 10:20
Május 20-án éjfélig nyújtható be a személyijövedelemadó-bevallás, aki eddig nem nézte meg és nem fogadta el a NAV által készített bevallási tervezetet, annak a határidő lejártával az automatikusan bevallássá válik – emlékeztetett az adóhivatal.
2025-05-20 16:10:00
Munkaviszonyt nem csak cselekvőképes munkavállaló létesíthet. A törvény nem zárja el a munkaviszonytól a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen munkavállalókat sem. Mit kell tudni, ha cselekvőképtelen a munkavállaló? – teszi fel és válaszolja meg a kérdést dr. Szabó Gergely ügyvéd.
2025-05-19 22:20:00
Megjelent a fiatal gazdákat támogató felhívás; a 79 milliárd forintos keretösszegből vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni 2025. július 16-tól.
2025-05-19 19:40:00
Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.