Érdemes informatikai képzéseket választani a felsőoktatási jelentkezések során

2020. 01. 21., 16:00

Egyre növekszik az érdeklődés a felsőoktatási informatikai képzések iránt, és a kormány továbbra is arra biztatja a fiatalokat, válasszák minél többen az ilyen típusú képzéseket – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten újságíróknak.

Arra buzdítanak, hogy a felsőoktatási tájékoztató böngészése közben mindenki fordítson kiemelt figyelmet arra az összesen 20 felsőoktatási intézményre, ahol informatikát lehet tanulni – mondta Schanda Tamás.

Az ország minden táján van lehetőség: Budapest, Sopron, Győr, Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Pécs, Dunaújváros, Veszprém, Baja, Kecskemét, Szeged, Gödöllő, Eger, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza intézményei is kínálnak ilyen képzést. A felvételi jelentkezési határidő február 15-e.

Schanda Tamás rámutatott: a kormány azt szeretné, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek. Mivel az informatika a leggyorsabban fejlődő ágazat, az ilyen irányú képzések biztos megélhetést nyújthatnak a későbbiekben a fiataloknak - hangsúlyozta. Kiemelte: a hazai GDP több mint ötödét közvetve a digitális gazdaság állítja elő, Magyarország élen jár ezen a területen Európában.

Az informatika és az IKT iparág (azaz a információs és kommunikációs technológiák) szerepe és súlya folyamatosan növekszik a magyar és a nemzetközi gazdaságban, így az informatikus szakemberek is egyre keresettebbek a munkaerőpiacon.

Felidézte: a kormány azért fogadta el 2016-ban a Digitális Oktatási Stratégiát (DOS), hogy az oktatási, nevelési rendszerben való szemléletváltással Magyarország alkalmazkodjon a digitalizáció kihívásaihoz.

Azt szeretnék, hogy senki ne hagyja el az oktatás és a képzés rendszerét a megfelelő digitális kompetenciák nélkül. A DOS az oktatási rendszer egészét célozza meg, kezdve a közneveléstől, a szakképzésen és felsőoktatáson át egészen az felnőttkori tanulásig - ismertette.

Schanda Tamás kitért arra: A Programozd a jövőd! projektet is azért indították el 2016-ban, hogy egyre több fiatal válasszon informatikai képzést a felsőoktatásban, illetve, hogy akik már ilyen területen tanulnak, további, a piaci körülményeket, lehetőségeket minél jobban bemutató programokon is részt vehessenek.

A program keretében például pályaválasztás előtt álló általános és középiskolás diákoknak tartanak pályaorientációs, motivációs előadásokat IT-cégek informatikusai, vagy a területtel foglalkozó más szakemberek. Eddig több mint 200 előadás valósult meg, és ezek több mint 12 ezer diákot értek el.

Az erőfeszítések eredménye a felvételi statisztikákon is látszik, 2019-ben a felsőoktatásba jelentkező mintegy 126 ezer diák több mint 10 százaléka, csaknem 14 ezer fiatal jelentkezett valamilyen informatikai szakra. Közülük mintegy 7600-an felvételt is nyertek. 2018-hoz képest tavaly mintegy 6 százalékkal, 2016-hoz képest pedig több mint 30 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik informatikai területen folytatják a felsőoktatási tanulmányaikat.

Azért, hogy az informatika világát minél érdekesebben és szemléletesebben lehessen bemutatni, úgynevezett digitális élményközpontok elindítását is ösztönözik.

Győrben már meg is nyílt a MobillTy, az első ilyen létesítmény, és további három élményközpont megnyitását is tervezik: Budapesten, Debrecenben és Zalaegerszegen.

Kérdésre a parlamenti államtitkár elmondta: idén 41 kiemelt szakon csökkentették 400 pontra a ponthatárokat, a legjelentősebb a jogászképzésnél volt a mérséklés, ahol 440 pontról 350-re vették vissza a bekerülési küszöböt. Nemzetközi gazdálkodás szakon 420-ról 400-ra, nemzetközi tanulmányok szakon 455-ről 400-ra csökken a bekerülési ponthatár.

Az a cél, hogy azok is bejuthassanak a felsőoktatásba államilag támogatott képzésekre, akik nem rendelkeznek jelentős többletpontszámmal, de a középfokú tanulmányaikat kitűnően zárták – jelezte Schanda Tamás. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 13:10:00
2024. március 1-jén módosul az UJEGYKE-nyomtatvány, ettől az időponttól már külön is bejelenthető állandó meghatalmazás az áruk uniós vámjogi státuszáról szóló igazolás (T2L vagy T2L/F) kiadásával kapcsolatos ügyek intézésére – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS