Építőipari helyzetkép: így látja a CÉH, a Futureal, a KÉSZ és a Market

A világ építőiparának fő szereplői – fejlesztők, kivitelezők, tervezők, és az üzemeltetők, továbbá a projektmenedzsment cégek – a körülményekhez képest jól vészelték át a Covid-19 járvány okozta lezárásokat. A cégek 36 százalékát eleve felkészülten érte a járvány, további 62 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy bár meglepetésként érték őket az események, gyors és újszerű megoldásaikkal, a munkafolyamatok átalakításával tudták folytatni a tevékenységüket. Mindez a KPMG 2021 Global Construction Survey kutatásából derül ki, amelyben a világ 186 építőipari cége között 4 magyar nagyvállalat is kifejtette véleményét a válság hatásairól.

A válság a magyar építőipar részéről is erőteljes alkalmazkodást követelt meg, de vannak, akik kockázatai ellenére kifejezetten aranykorként gondolnak a mostani időszakra. „A robbanásszerűen fejlődő technológia és digitalizáció kíméletlen ütemet diktál a hazai mérnök társadalomnak is, hiszen a világgal versenyzünk” – mondta Tóth Attila, a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. elnöke. „A világ minden tájáról hozzánk érkező külföldi megrendelők magasszintű nemzetközi elvárásokat támasztanak. Az építőipari, ingatlanfejlesztési produktumoknak ma már nemzetközi összehasonlításban is magas technikai, technológiai, minőségi szintet kell teljesíteniük. Célunk, hogy folyamatos fejlesztéseinkkel, fejlettségi szintünket és ezáltal versenyképességünket, a világ építőiparának felső negyedében tartsuk. Ennek a törekvésnek megfelelően Közép- és Kelet-Európában a CÉH 2020-ban elsőként szerezte meg BIM ISO, majd 2021-ben a régióban egyedülálló BIM Kitemark minősítését”

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a piaci szereplők a cégértéket növelő tényezőként kezdenek gondolni a rugalmasságra és az ellenállóképességre. Ez nemcsak a digitalizáció, illetve a személyes jelenlétet nem igénylő eszközök (pl. drónos bejárás, felhő alapú megoldások, felmérések) aktívabb használatában mutatkozik meg, hanem a szerződéses viszonyokban és a szereplők egymás közötti interakcióiban is. A szektorra jellemző korábbi fix összegű, a csúszásokat és a költségvetés túllépést büntető szerződések a válság kitörése óta némiképp háttérbe szorultak. Az új szerződésekben a fejlesztők a korábbinál nagyobb kockázatot vállaltak magukra, ezzel egyidőben nagyobb rálátást követeltek meg maguknak a projektmenedzsmentre és szorosabb együttműködésre törekszenek a szerződéses partnerekkel.

„A KÉSZ Csoport tagjaként büszkék vagyunk arra, hogy – elsőként az iparágban Magyarországon – komplex fenntarthatósági programot jelentettünk be idén májusban – mondta Kelemen Csaba, a vállalatcsoport generálkivitelező tagvállalatának, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. igazgatóságának elnöke. Ezentúl jelentős figyelmet szentelünk folyamataink digitalizálására és automatizálásra úgy, hogy továbbra is az erőforrás alapú minőségi együttműködésben hiszünk cégcsoporton belül és partnereinkkel, valamint a többi iparági szereplővel közösen. Az elmúlt időszak ezen törekvéseket ráadásul egyértelműen felgyorsította.”

A KPMG értékelése szerint ez komoly előrelépés egy együttműködőbb – a külső sokkokat és hétköznapi problémákat is jobban kezelő – működés irányába.

A Covid miatt egy jól előkészített fejlesztésünket, az Etele Plaza megnyitását is kénytelenek voltunk átütemezni. Ez természetesen az összes érintett szereplő, a fejlesztő, a kivitelező, a finanszírozó és a bérlők körének alkalmazkodását, illetve együttműködését követelte meg – tette hozzá Tatár Tibor, a Futureal Development vezérigazgatója.

Az ellenállóképességet emelte ki a november 17-i sajtóbeszélgetésen Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese is: „Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy - ellentétben sok más ágazattal, melyek leálltak vagy lelassultak – a magyar építőipar a koronavírus-járvány legsötétebb korszakában sem torpant meg, sőt európai viszonylatban kifejezetten jól teljesített. Ha az építőiparon belül csak a Market-csoportra fókuszálunk, akkor a járvány következtében kialakult változó körülményekhez reziliens módon való reagálást emelném ki. A korlátozások bevezetésével felszabaduló szabad kapacitásainkat is képesek voltunk hasznosítani, és nagyon sok belső fejlesztéssel fokoztuk ellenállóképességünket. Például nyolc hónap alatt megépítettük Market 6.0 székházunkat, melyben még rugalmasabb és biztonságosabb munkavégzési feltételeket tudunk biztosítani dolgozóinknak, tanulmányokkal alapoztuk meg, hogy mindennapi működésünkben mi módon tudjuk a fenntarthatósági (ESG) szempontokat érvényesíteni, valamint tevékenységünk digitalizáltságát is új alapokra helyeztük.”

A KPMG kutatása szerint a járvány tökéletesen átértelmezte azt, amit a szektor cégei eddig kockázat-menedzsment alatt értettek, mert ráirányította a figyelmet arra, hogy a különböző kockázatok hogyan képesek rövid idő alatt felerősíteni egymást. A Covid válság miatt a megkérdezett cégek 37 százaléka szenvedett el valamilyen határidő csúszást vagy költségvetés túllépést, ezért a cégvezetők 60 százaléka érzi úgy, hogy a korábbinál jobban fel kell mérni és elemezni a kapcsolatot a cégszintű-, a projekt szintű és az egész portfólióra vetített kockázatok között.

Regionális-, projekt-, vagy IT kockázatok képesek felforgatni egész vállalatcsoportok életét, és hiába látják ezeket a kollégák a maguk szintjén, ha a tudás nem kapcsolódik össze egyetlen centralizált kockázat menedzsment tudásban.

A válság ugyancsak felértékelte a projekt menedzsmentet és az egy időben futó projektek összehangolásának kérdését. A projektvezetők a legtöbb cégnél kizárólag a saját feladatukkal vannak elfoglalva, azt szeretnék, ha a cég az ő projektjükre allokálna megfelelő mennyiségű forrást és kapacitást, miközben szűkös erőforrás ellátottság idején egyetlen hiba is pusztító hatással lehet a portfólió többi részére. A megoldás az adat alapú portfóliómenedzsment, ami megalapozza a projektek közötti ésszerű döntéseket. A KPMG felmérése szerint ugyanakkor ma világ legnagyobb építőipari vállalatainak csak kisebb része alkalmaz olyan kifinomult szoftveres megoldásokat, amelyek sikerrel támogatnák ezeket a döntéseket.

Mindez technológiai beruházásokat és új digitális munkakultúrát követel meg az ágazat szereplőitől. A felmérés egyik tanulsága, hogy a fejlesztők és a kivitelezők nem pont ugyanazokat a digitális megoldásokat szeretnék meghonosítani a saját házuk táján, így a felek „elmennek egymás mellett”. Az is világosan látszik, hogy a vágyak és a valóság között komoly ellentét feszül. Sok cég látja az alapvető digitális megoldások előnyeit – a legnépszerűbbek az integrált projekt menedzsment eszközök (PMIS) és az épület információs modellek (BIM) – de csak a cégek 35, illetve 44 százaléka állítja, hogy ezeket már minden projektjében alkalmazza. Az új technológiák meghonosítása iránti vágy mindazonáltal erősnek tűnik, a válaszadók többsége arról számolt be, hogy vállalata közepes vagy magas szintű beruházást tervez ezen e téren.

„A fő kérdés az új technológiák meghonosításával kapcsolatban az, hogy hogyan lehet ezeket egységesen, egymást támogató módon implementálni a működésbe a teljesítmény javítása érdekében – véli ezzel kapcsolatban Dános Pál, a KPMG Associate partnere.  – Alapvető feltétel lenne, hogy minden fél ugyanazokat a platformokat és szoftvereket használja a tervezésben, a kivitelezésben és a projektmenedzsmentben, de ezt az összhangot a jelek szerint nem könnyű megteremteni, mert egy kiterjedt szerződéses hálózatban szükségképpen vannak olyan cégek, ahol hiányoznak az ehhez szükséges digitális készségek.”

A kutatás több ponton kiemeli az ESG jelentőségét az építőiparban. A magyar fejlesztő és kivitelező cégek is nagy léptekkel haladnak a fenntarthatóság felé, annál is inkább, mert a finanszírozói oldalon, hitelfelvételnél, illetve kötvénykibocsátásnál egyre inkább piaci elvárás, hogy a társaságok e téren is jól teljesítsenek. A tapasztalatok szerint a jó ESG-mutató, vagy a projektek zöld minősítése megnyitja a befektetők pénztárcáját, gyorsabban és némiképp jobb feltételekkel lehet forrásokhoz jutni, ha a cégek ilyen fejlesztéseket hajtanak végre, de a hiteldíj mutatókban ez még csak nehezen számszerűsíthető előnyökkel jár.

„Ennek ellenére a magyar piaci szereplők törekednek arra, hogy projektjeik a lehető legjobban megfeleljenek a környezeti, társadalmi és vezetési szempontok szerinti értékeléseknek, mert ez a szempont a fejlett országokban már most komoly finanszírozási előnyökkel jár, és ez egyre inkább így lesz Magyarországon is” – mondta ezzel kapcsolatban a KPMG szakértője. „Ez annak ellenére is igaz, hogy ezeknek a szempontoknak az érvényesítése, a legkorszerűbb épületgépészeti és épület energetikai beruházások jelentősen megdrágítják a fejlesztéseket.”