Energiakrízis, rezsiszabályok: jöhet az újratervezés

2022. 09. 12., 15:52

A magasabb gáz- és áramárak, valamint az új rezsiszabályok miatt a lakosság mellett a cégeknek is váltaniuk kell. Az újratervezés során pedig nagyobb figyelmet kaphatnak a környezetvédelem, a társadalmi kérdések és a vállalatirányítás témájával foglalkozó ESG szempontok is. Ezen a téren ráadásul jelentős különbségek láthatóak a magyar cégvilágban és sokan lemaradásban vannak – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató összefoglalójából. A Opten ESG indexe szerint például a kkv-k táborában arányosan 17-szer több átlag alatti mutatóval rendelkező cég van, mint a 10 milliárdot meghaladó árbevétellel rendelkező nagyvállalatok körében. A legnagyobb társaságok döntő része, 85 százaléka pedig az átlagnál jobban teljesít. A bankoknál már kötelező mérlegelni az ESG szempontokat, a többi szektorban érdekelt vállalatnál pedig a finanszírozás és a hosszabb távú versenyképesség szempontjából jelentenek ezek kulcskérdést.

A globális szinten és Magyarországon is kialakult energiakrízis előtérbe helyezte az ellátásbiztonságot, köztük a mindennapi energiafogyasztást. Az átlag feletti lakossági fogyasztásra magasabb árat előíró új rezsiszabályok pedig a takarékosságnak adhatnak lendületet. Az energiakrízis persze nemcsak a lakosságot, hanem a cégeket is érinti, nekik szintén újra kell tervezniük a működésüket. A vállalkozások esetében ebben a folyamatban kiemelt szerepet kaphatnak az úgynevezett ESG szempontok. A fenntarthatósági tényezők – energia, társadalmi szerepvállalás és döntéshozatali mechanizmus – terén pedig ma már jól számszerűsíthető, hogy melyik cég épp hol tart – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből, amely a saját fejlesztésű ESG indexének adatai alapján mutatja be a magyar cégvilág helyzetét.

Hatalmas eltérések

A helyzet finoman szólva is felemás a magyar cégek körében, és bőven van tér a fejlődésre a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási elveket magában foglaló ESG tényezőket tekintve. Ez azért is kulcskérdés, mert a szóban forgó szempontok alapvetően meghatározzák az adott cég működését, jövedelmezőségét. Ezt azonban sokan még nem ismerték fel, a magyar cégek között ugyanis jelentős különbségek vannak: a 250 millió forintnál alacsonyabb árbevételű vállalkozások mindössze egyharmada ért el az átlagnál jobb eredményt az optenes ESG index szerint. Ugyanakkor a 10 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok már sokkal tudatosabban foglalkoznak a környezetvédelem, társadalmi kérdések és a vállalatirányítás témájával, hiszen utóbbiak táborában a döntő többség, a cégek 85 százaléka teljesített az átlag felett.

„Még beszédesebb adat, hogy a kkv-szektor képviselői között a gyengébben teljesítők aránya 17-szer nagyobb, mint a nagyvállalatoknál. Pedig a 250 milliósnál kisebb vállalkozások adják a cégek 94 százalékát. Fontos látni, hogy a lakossági és mikrovállalati döntések nagyon hasonlóan működnek: az aktuális költségek, rövid távú kiadások a döntőek. Emiatt nem meglepő, hogy a 250 millió forintnál alacsonyabb árbevételű vállalkozásoknak csak az egyharmada ért el az átlagnál jobb eredményt” – mondta Ferenczi Gergely, az Opten céginformációs igazgatója.

A szakember hozzátette, hogy a kedvezőbb üzemi eredménnyel rendelkező vállalatok jellemzően magasabb ESG mutatóval is rendelkeznek. A cégeket 1-től 10-ig tartó skálán osztályozza az ESG index, a 9-es mutatóval rendelkező vállalkozások pedig akár 5-6-szor is eredményesebbek, mint a 6-os ESG indexű vállalkozások.

Pénzkérdés, több szempontból

A jelentős eltérések részben magyarázhatóak azzal, hogy számos vállalat a lakosság egy részéhez hasonlóan a mindennapokra gondol, rövid távra tervez. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nagyobb kiadással járó, hosszabb távon megtérülő beruházásról lemondanak, mert csak évek során hossza vissza az árát.

„Jó példát jelentenek erre a lakóházak: egy lakóházhoz szükséges napelemes rendszer kiépítése az elmúlt években tetemes kiadást rótt a tulajdonosokra, ezért voltak, akik elvetették. Akik viszont beruháztak, azoknál ma a megtérülési idő jelentősen csökken a magasabb áramárak miatt. Ugyanez igaz a céges világra is. Kétségtelen, hogy az ESG szempontokra, fenntarthatóságra fókuszáló lépések komolyabb kiadást jelenthetnek, de a most kialakult energiakrízis is mutatja, hogy olyan kiadásról van szó, amely visszahozza az árát” – emelte ki a szakértő.  

Zöldebbé válhat az üzleti szféra

Ráadásul az ESG-s tényezőket előtérbe helyező cégek más szempontból is versenyelőnybe kerülhetnek. Egyrészt a bankok akár olcsóbb finanszírozást kínálhatnak nekik, másrészt a befektetők szemében egy megfelelő nyereségkilátásokkal rendelkező, ESG szempontból is jól teljesítő cég sokkal vonzóbb lesz, legyen szó más típusú finanszírozásról, tőkebevonásról vagy egy esetleges cégeladásról.

A bankok nem véletlenül kezelik kiemelten az ESG témát. „A pénzintézeteknek már kötelező az ESG paramétereket figyelembe venniük. Az optenes ESG index hamar népszerűvé vált a bankszektorban és a visszajelzések is kedvezőek” – mondta Ferenczi Gergely. Ezen a téren pedig újabb szint következik a bankok számára, hiszen a tervek szerint az idén megjelennek a pénzintézetekre leginkább hatást gyakorló, úgynevezett taxonómiarendeletek újabb részletei is, amelyek már a társadalmi és vállalatvezetési ESG pillérekre is hatással lesznek.

A következő időszak fejlesztései terveiről Ferenczi Gergely azt mondta: a nemzetközi ESG trendekkel összhangban folyamatosan fejlesztik az indexüket, új paraméterek bevonásával mind a fő, mind az alindexek esetén. Ezáltal az ESG index még inkább transzparens tájékoztatást nyújthat a vállalkozások és a bankok számára is. Az OPTEN várakozásai szerint a következő években a nemzetközi trendek és a piaci kereslet miatt egyre több cég az eddiginél fokozottabban kezeli majd az ESG tényezőket, így pedig még hatékonyabbá, zöldebbé válhat az üzleti szféra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS