Elektronikus fizetés: új világ jön januártól

Ha januártól valaki bankkártyával akar kifizetni egy húszforintos zacskót egy online kasszával rendelkező kereskedőnél, akkor teljesíteni kell a kérését. A bankkártyás fizetést ugyanis tilos hátrányosan megkülönböztetni a készpénzessel szemben, így a boltos nem mondhat nemet. Tény, hogy a csekély összegű kártyás vásárlásoknál arányaiban magasabbak a kereskedőt terhelő költségek, de ezekben az esetekben is el kell fogadniuk a bankkártyás fizetést.

Milyen tételekből áll össze egy POS-terminál költsége?

Ha a kereskedők a POS-terminál költségeitől tartanak, fontos, hogy átlássák, valójában mivel kell számolniuk. Az OTP Bank költségalapú, transzparens árazást biztosít a vállalkozóknak, amely három költséget tartalmaz:

• bankközi díjat,
• rendszerdíjat, és
• kereskedői díjat.

Ezek közül az első kettőt a kártyatársaságok határozzák meg, a harmadikat pedig a hitelintézet. Ez utóbbiban szerepelnek például a tranzakció feldolgozásának, valamint a kötelező kártyatársasági, illetve törvényi előírások betartásának költségei, és itt jelenik meg a bank haszna is.

Ennyit fizet a kereskedő a bankkártyás műveletek után

Nézzünk egy egyszerű példát. Egy kisboltban ezer forintért vásárol reggelit a vevő, aki a kasszánál a Magyarországon meghatározó piaci részesedéssel bíró Mastercard típusú betéti kártyájával fizet. A kártyáját kibocsátó és azt a boltban elfogadó pénzintézet megegyezik. A kereskedőnek ezen példa szerint a következő költségeket kell megfizetnie: 

• A bankközi díj 0 forint, mert a kártyát kibocsátó és elfogadó pénzintézet megegyezik.
• A rendszerdíj két tételből áll. Tranzakcióként 5 forint, valamint a forgalom 0,1333 százalék-a (példánknál maradva, ezer forint értékű vásárlásnál 1,333 forint).
• A kereskedői díj mértéke 1 százalék, ami esetünkben kereken 10 forint.
• A tételeket összeadva (0 + 5 + 1,333 + 10) 16,33 forintot kapunk a kereskedőt terhelő összköltségként, ami az ezer forint 1,63 százaléka.

Az ezer forintos reggeli példájánál maradva vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor nem ugyanaz a pénzintézet a vevő kártyájának kibocsátója, mint a bolt elfogadója, de magyarországi a kibocsátó és az elfogadó is.

• A bankközi díjmértéke a betéti kártyák esetében 0,2 százalék, vagyis esetünkben 2 forint.
• Arendszerdíj ilyenkor is két tételből áll. Tranzakcióként 8 forint, valamint a forgalom 0,1 százaléka (példánknál maradva, ezer forint értékű vásárlásnál 1 forint).
• A kereskedői díj mértéke 1 százalék, vagyis kereken 10 forint.
• A tételeket összeadva (2 + 8 + 1 + 10 =) 21 forintot kapunk a kereskedőt terhelő összköltségként, ami az ezer forint 2,1 százaléka.

„A számítások eredménye egyértelműen jelzi, hogy az ajánlatok összehasonlításakor miért fontos azt is megvizsgálni, hogy az adott pénzintézet mekkora piaci részesedéssel rendelkezik kártyakibocsátóként, illetve elfogadóként. Ha ugyanis a kibocsátó és az elfogadó megegyezik, a kereskedőnek nem kell megfizetnie a bankközi díjat, ami jelentős megtakarítást jelenthet. Az OTP Bank Magyarország egyik legnagyobb bankkártya kibocsátója és elfogadója, hiszen részesedése a saját kibocsátású kártyák piacán 40 százalék körüli, vagyis a vásárlások jellemzően ehhez közeli arányban történnek OTP-s kártyával” –mutatott rá Hideg Noémi, az OTP Bank Kártya Elfogadói és Fejlesztési Főosztályának vezetője.

Jó tudni

A bankok egy része nem bontja tételekre a bankkártyás fizetés kereskedőt terhelő költségeit, hanem egységes, minden tranzakcióra vonatkozó tarifát tüntet fel az ajánlatában. Az ezer forintos reggelink példájában két eredményt kaptunk az összköltségre: 16,33, illetve 21 forintot (1,63, illetve 2,1 százalékot). Egységes tarifánál számolhatunk a kettő közé eső 19,5 forinttal (1,95 százalékkal). A kereskedő ebben a szisztémában minden ezer forint értékű tranzakció után ennyit fizet, függetlenül a kártya kibocsátójától és elfogadójától.  A rendszer előnye, hogy jobban átlátható, egyszerűbben kiszámolható a díjazás, hátránya, hogy összességében a nap végén nagyobb költséggel járhat, mint a részletekre bontott árazás.

Milyen további költségekre kell figyelni, ha valaki POS-terminált igényel?

A költségek kiszámításánál figyelembe kell venni a terminál bérleti díját. Az asztali termináloknál kisebb kiadással jár, ha a vállalkozó rendelkezik kiépített vezetékes internettel, amihez csatlakoztatni lehet a készüléket. Ebben az esetben plusz kommunikációs költség nem terheli a felhasználót. A GPRS kommunikációval rendelkező, hordozható terminálok (ezekben a telefonokhoz hasonlóan SIM-kártya van) használatakor a kommunikáció költsége a kereskedőt terhelheti, hasonlóan az online kasszákhoz. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy vannak-e további, például telepítési, karbantartási, oktatási kiadások – ezek költsége elfogadónként eltérhet.

Mindenkinek a POS a megoldás?

Az OTP Csoport több megoldást is kínál a kereskedők számára, hogy alkalmazkodhassanak a törvényi előíráshoz és a változó ügyféligényekhez. „30 millió forint feletti éves árbevétel esetén POS-terminál igénylését javasoljuk, ám az alacsonyabb forgalmú, 30 millió forintos éves árbevétel alatti vállalkozásoknak is van megoldásunk, a SimpleBusiness alkalmazás, amelyben a bankkártyás fizetés mellett az azonnali utalás is elérhető. Utóbbi költsége most fix 0,99 százalék, vagyis ezer forintos vásárlás esetén a kereskedőt 9,9 forint összköltség terheli” – hívta fel a figyelmet Kiss László, az OTP Bank bankkártya-elfogadási értékesítési vezetője. Hozzátette: minden kereskedőnek érdemes átszámolnia, hogy melyik a számára legkedvezőbb megoldás.