Eladná a cégét? És ha igen, akkor kinek?

Pedig a cégértékesítés akár a kkv-szektorban egyre inkább jellemző utódlási nehézségek esetén is jó alternatíva lehet. A tulajdonosok több mint egyharmada azonban tart attól, hogy a potenciális vevő az elvárásaikhoz képest kevesebbet fizetne. A cégérték tudatos maximalizálásával ez elkerülhető, ráadásul az értékesítés alapos előkészítése azért is létfontosságú, mert a kkv-k esetében gyakran egy egész élet munkájáról van szó.

Számos oka lehet annak, ha egy alapító vagy tulajdonos úgy dönt, kiszáll a cégéből. Lehetséges például, hogy szeretne egyéb terveire koncentrálni, vagy ezzel új növekedési pályára állítaná a vállalkozást. Szintén előfordulhat, hogy megfelelő utód hiányában választja ezt a megoldást. Magyarországon a kis- és középvállalkozások jelentős részét 20–25 éve alapították, így a közeljövőben számos kkv ér abba a szakaszba, hogy az alapító valamilyen módon – akár a cég eladásával – kiszálljon. Ezen az úton végigmenni összetett folyamat, ami számos üzleti és érzelmi kihívás elé állítja a cégtulajdonosakat. A Budapest Bank kutatása ezért azt vizsgálta, hogy ők hogyan állnak a kérdéshez: eladnák-e cégüket, ha igen, akkor kinek, és tisztában vannak-e azzal, mennyit ér a piacon a vállalkozásuk.

Mi kell ahhoz, hogy egy kkv-tulajdonos megváljon a cégétől?

Jelenleg csupán 5 százalék azoknak a hazai kkv-knak az aránya, amelyeknél felmerül a cég értékesítése. Ők kedvezőtlennek ítélik az üzleti kilátásokat (32 százalék), illetve a tőkebevonás szükségessége (16 százalék), vagy a megfelelő utód hiánya (16 százalék) miatt válnának meg vállalkozásuktól. A többség (több mint 70 százalék) azonban egyáltalán nem nyitott arra, hogy a cég esetleges értékesítéséről akár feltételes módban gondolkodjon. Akik nem zárkóznak el ettől, legszívesebben versenytársnak vagy szakmai befektetőnek (21 százalék) adnák el a céget, pénzügyi befektetőnek csupán 4 százalék, a tőzsdére lépést pedig csak 3 százalék tartja elképzelhetőnek.

A többség saját számításokra alapozza a cégértéket

Alacsony azoknak az aránya, akik megbízható adatokkal rendelkeznek cégük valós piaci értékéről. A tulajdonosok közel fele rendelkezik saját számításokkal, független szakértő becslést azonban elenyésző hányaduk (4 százalék) végeztetett. Mivel még nem mérettették meg magukat a piacon, könnyen előfordulhat, hogy a saját számítások nem fedik a valóságot. Ezzel a többség valószínűleg tisztában van, mert a cégértékesítés egyik fő gátjának a megkérdezettek több mint egyharmada (40 százalék) azt látja, hogy a potenciális vevő esetleg az elvárásaihoz képest kevesebbet fizetne a vállalkozásért.

Tulajdonosként nehéz reálisan felmérni a vállalkozás piaci értékét, és kizárni az érzelmi szempontokat. Egy külső szemlélő – ahogy például a bank a hitelképesség vizsgálata esetében –teljesen másként ítéli meg a céget. Nemcsak a vagyonmérleg és a pénzügyi mutatók számítanak, hanem többek között a jövedelemtermelő képesség, a hatékonyság, a partnerkapcsolatok és a menedzsment szakmai minősége és hozzáállása is fontos– mondta Váczi Dávid, a Budapest Bank vállalati értékesítés támogatási vezetője.

Az örökös időhiány mindig visszaköszön

A cég valós piaci értékének felmérésén túl az időhiányt említették a legnagyobb arányban (43 százalék) mint a cégértékesítést nehezítő tényezőt. Ez azt jelenti, hogy az időfaktor nagyjából ugyanakkora kihívást jelent, mint a potenciális vevő megtalálása. Erre a bank kutatásának korábbi eredményei is felhívták a figyelmet, amelyek alapján elsősorban a vezetők túlterheltsége és a menedzsment hiánya áll az időhiány hátterében.

A bank utódlásról szóló kutatásából az is kiderült, hogy a hazai kkv-tulajdonosok hajlamosak alábecsülni a vezetés átadáshoz szükséges időt. Ugyanez a tendencia megfigyelhető a cég értékesítésével kapcsolatban is: míg a cégvezetők becslése alapján átlagosan 8 hónap az átfutási idő, a piaci tapasztalatok szerint reálisan 1–3 évet vesz igénybe a folyamat.

Hogyan növelhető a cégérték?

Több kérdésben látható bizonytalanság, amin segíthet a külső szakértői segítség. A megkérdezettek több mint fele (55 százalék) jogi tanácsadást igényelne, 14 százalék pedig szervezetfejlesztőt vonna be a folyamat előkészítéséhez. Miközben a cég értékének felméréséhez fontos a külső, objektív nézőpont, kifejezetten tranzakciós tanácsadói segítséget alig (5 százalék) vennének igénybe azok a cégvezetők, akik fontolgatják az értékesítést. A tulajdonosok eközben reálisan látják, hogy mely tényezők növelhetik a cégük értékét. Egyharmaduk ilyennek gondolja a transzparenciát, de a hatékony munkaszervezést és az innovációt is hasonló arányban említették. Érdemes ezek mentén külső szemmel megvizsgálni a céget és időben megkezdeni a felkészülés, akár szakértők bevonásával.

Az átlátható működés és a hatékonyság jelentősen befolyásolják a cégértékesítés időigényét, a potenciális vevők körét és a vételárat is. A maximális áron történő eladás pedig ugyanolyan professzionális megközelítést igényel, mint a cég építését szolgáló stratégiai döntések meghozatala. Mivel a hazai kkv-k esetében gyakran egy élet munkájának értékéről és egy egész család elsődleges jövedelemforrásáról van szó, fontos megfelelő figyelmet, erőforrást és időt fordítani a folyamat előkészítésére − tette hozzá Váczi Dávid.