Ebben értenek egyet a Visegrádi Csoport agrárkamarái

2019. 11. 27., 11:45

Határozott EU-szabályozásra van szükség az afrikai sertéspestis kockázatának csökkentéséért; fokozottan ellenőrizni kell az Ukrajnából érkező gabonaimportot, és jelentős figyelmet igényel a klímaváltozás hatásainak kezelése is. Számos, az agrárium jelenét és jövőjét érintő témával foglalkoztak a visegrádi országok agrárkamaráinak soros ülésén.

A Visegrádi Csoport országai (V4) agrárkamaráinak – a Szlovák Agrár- és Élelmiszeripari Kamara (SPPK), a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR), a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Cseh Köztársaság Agrárkamarája (AKČR) – 74. ülését tartották 2019. november 25-26-án, Lengyelországban, Kazimierz Dolnyban.

A szervezeteket vezetői többek között elemezték az agrár-élelmiszeri piacok helyzetét, foglalkoztak az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) reformjával, a többoldalú kereskedelmi megállapodásokkal és – egyebek mellett – az Ukrajnából jövő gabonaimporttal.

A 2019-es év mind a négy országban számos kihívást hozott a vízgazdálkodás és a növényvédelem tekintetében. A mezőgazdasági termelés egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményeknek van kitéve, és mindegyik fél álláspontja, hogy nehéz lesz fenntartani a jelenlegi teljesítményt a növényvédő szerek rendelkezésre állásának egyre erősödő uniós bürokratikus korlátozása mellett.

Elhangzott: az afrikai sertéspestissel kapcsolatos helyzet továbbra is aggasztó, különösen Délkelet-Európában. Egyértelmű szabályok megállapítása szükséges a sertéspestis ellenőrzésére a vaddisznófélék körében. A V4-agrárkamarák szerint világos, végérvényes, szükséges és kötelező álláspontot kell kialakítani az Európai Bizottság és a tagállamok számára a vaddisznóállomány csökkentését illetően, ezzel jelentősen mérsékelve a kockázatot.

A nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat illetően számos ellentmondás merült fel a Mercosur-országok és az EU termelési előírások különbségeivel kapcsolatban. Az uniós gazdálkodóknak integrált növényvédelmi gyakorlatokat és magas szintű állatjólétet kell alkalmazniuk, ami az európai fogyasztók érdeke is. Ezeket az alapelveket a Mercosur-országok felé is érvényesíteni kell. Az Ukrajnából az Európai Unióba irányuló gabonaimport vámmentes kvótáival kapcsolatban a V4-ek agrárkamarái kiemelték a részletes minőségellenőrzés esetleges hiányát a növényvédőszer-maradványok (például atrazin, EPTC, karbofurán, linurán, propaklór és szimazin, valamint mikotoxin maradványok) terén. Ezt a szennyezést az egyes tagállamok mezőgazdasági termékeiben a hatósági ellenőrzések részeként nyomon követik, de úgy tűnik, hogy a vámmentes kvóták nem esnek ilyen kontroll alá.

Ami a 2020 utáni KAP-ot illeti, a V4-agrárkamarák képviselői úgy vélik, hogy a közös agrárpolitika fontos stratégiai politika és továbbra is annak kell maradnia, amely támogatja a gazdálkodókat a megfelelő mennyiségű élelmiszer és közjavak biztosításában. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell a gazdálkodókat az éghajlatváltozás és a környezetvédelem szempontjából, ezért a jövőben is erősnek és megfelelően finanszírozottnak kell maradnia.

Annak érdekében, hogy a KAP ezentúl is hozzájáruljon a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés és a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez, célkitűzéseinek a gazdaságok jövedelmezőségére és jövedelmére, a környezetvédelmi- és éghajlat-politika hatékonyabb végrehajtására, valamint a vidéki térségek fenntartható fejlődésére kell irányulniuk.

Átfogó cél továbbá a tudás, az innováció és a digitalizáció támogatása a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben. Az új KAP-nak olyan konkrét célok elérésére kell törekednie, mint például a tisztességes mezőgazdasági jövedelmek és az ellenálló-képesség előmozdítása az élelmezésbiztonság erősítése érdekében, a gazdálkodók számára nyújtott közvetlen kifizetések kiegyenlítése, a piaci orientáció és a versenyképesség fokozása, beleértve a kutatásra, a technológiára és a digitalizációra fordított nagyobb figyelmet.

Ugyancsak fokozni kell az EU-n kívülről importált élelmiszerek ellenőrzését, a gazdálkodók helyzetének javítását az értékláncban; a hozzájárulást az éghajlatváltozás enyhítéséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia felhasználásához. Érintenie kell a fenntartható fejlődést és a természeti erőforrások (mint például a víz, a talaj és a levegő) hatékony kezelését, valamint hozzájárulnia a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások megerősítéséhez, valamint az élőhelyek és a táj védelméhez. Emellett ösztönzőket kell tartalmazzon a fiatal gazdák számára, illetve a gazdasági tevékenységek fejlesztésének megkönnyítésére a vidéki térségekben.

Ugyancsak cél a vidéki foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlődés előmozdítása, beleértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást. Az uniós mezőgazdaság élelmiszerrel és egészségüggyel – a biztonságos, tápanyagban gazdag és fenntartható élelmiszereket, valamint az állatjólétet is beleértve – kapcsolatos társadalmi igényekre adott válaszának erősítésére is szükség van.

A NAK a találkozón bemutatta a másik három ország kamarájának az magyarországi Agrovirtus – egyetemi csapatoknak szóló, részben digitális – agrártechnológiai versenyt. A jövőre nézve a szervezők szándéka, hogy az Agrovirtus verseny és Akadémia Magyarország után a határon túli magyar régiók és a V4 országok meghatározó agrár-egyetemista tudásmegosztási színtere legyen, amihez az idei kiírás kiváló alapokat teremtett.

A következő – jubileumi, sorban 75. – V4 agrárkamarai ülésnek Magyarország ad otthont.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 09:10:00
A hazai villamosenergia-nagykereskedelmi piac meghatározó szereplőjeként az MVM Partner Zrt. rendszeresen értékesít áramot árverésein, speciális, máshol nem kapható termékek formájában is. Az egyenlő feltételek mentén lényegében bármely érintett piaci szereplő számára elérhető aukciók jelentős előnyöket kínálnak a potenciális vásárlóknak az egyéb lehetőségekhez képest.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS