Minden korábbinál súlyosabb krízishelyzet állt elő a fuvarozásban, a munkaerőhiány az egekbe szökött, emiatt a bérigények is elszabadultak, a munkakörülmények javítása pedig önmagában nem elegendő sem a dolgozók megtartására, sem az új járművezetők bevonzására. A NiT Hungary felelős szakmai érdekképviseletként az árufuvarozó tagsági kör részére ezért olyan módszertannal tud segítséget nyújtani, amely rendszeres időközönként és transzparens módon ad információt a kalkulálható fuvardíjat befolyásoló egyik legfontosabb tényezőről. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a drasztikus ütemben emelkedő gépkocsivezetői jövedelemszint is érvényesíthető legyen a fuvardíjakban.
A koronavírus-járvány, a bizonytalan ellátás, a Brexit, a mobilitási csomag, az energiaválság, az elszabaduló üzemanyagárak, az infláció és a forintárfolyam csak néhány azok közül a jelenségek közül, amelyek napjainkban jelentősen befolyásolják a közúti fuvarozás önköltségét. Ez alapvetően négy nagyobb kategóriára osztható, ebből a két legjelentősebb a mindenkori üzemanyagár és a személyi ráfordítások összessége.
A legnagyobb taglétszámú hazai közúti fuvarozói érdekképviselet, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary álláspontja szerint, mivel az üzemanyagárak rekorddráguláson estek át 2021-ben, már havi szinten is eredményezhetnek költségváltozást a fuvardíj mértékében, és ha nincs kellő rugalmasság megbízói részről, akkor ezek nem érvényesíthetők a fuvardíjban. Az üzemanyagárat a kormányzat 2021 végén ugyan maximalizálta, de ez átmeneti állapot, hosszú távra célszerű és érdemes egy indexálási rendszert alkalmazni a folyamatos utánkövetésre.
A szakértők szerint a fuvarozók másik legjelentősebb költségeleme a személyi ráfordítások összessége, reláció függvényében 25-32 százalékos részarányt képvisel a költségszerkezetben.
„Túlkereslet alakult ki a munkaerőpiacon, a gépkocsivezető-hiány miatt a bérigények sosem látott magasságokban vannak. Ebben a krízishelyzetben a munkaerő megbecsülése, a munkakörülmények javítása önmagában már nem elegendő sem munkaerő-megtartásra, sem új munkaerő bevonzására” – fogalmazott Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.
Hozzátette: 800 ezer forint nettó alatt nehéz megbízható, gyakorlott kamionsofőrt találni. Hatalmas a fluktuáció, a gépkocsivezetők a legapróbb probléma miatt is könnyen váltanak, mert rengeteg a meghirdetett állás. Emellett kiöregednek a munkavállalók, és a fiatalok nem jönnek olyan ütemben, ahogy az kielégítő lenne. Miközben a közúti fuvarozás dübörög, a nyugdíjba vonuló sofőrök betöltetlen űrt hagynak maguk után.
Sok olyan vállalkozásról tudni, ahol 5-10 kamion is áll a telephelyen, mert nincs, aki vezesse azokat.
Hiányzik a szakképzés, ugyanis a gépjárművezető élete nem csupán a kormányforgatásból áll, meg kell tanulnia a le- és felrakodást, a helyi közlekedési viszonyokat, az okmánykezelést. Ismerni kell a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó igen bonyolult szabályozást is, amely a közlekedés biztonságát és a munkavállalók szociális biztonságát egyaránt szolgálja. Mire valaki felveszi a ritmust, eltelhet akár fél év is.
Az érdekképviseleti szervezet megítélése szerint, ha a munkaerő-megtartás és az utánpótlás biztosítása a cél, akkor ebben elvárható az állami szerepvállalás és a képzési rendszer mielőbbi felülvizsgálata, a szakmásítás és a képzésfinanszírozás megoldása.
Példátlan piaci segítségnyújtás az indexálás
A NiT Hungary úgy látja, nem túlzás kijelenteni, hogy az ellátási lánc összeomlása fenyeget, éppen ezért felelős munkaadói szakmai érdekképviseletként, a munkavállalói oldalt képviselő Teherfuvarozók Európai Szakszervezetével (TESZ) együttműködésben az árufuvarozó tagsági kör részére olyan számítással és módszertannal tud segítséget nyújtani, amely rendszeres időközönként és transzparens módon ad információt a kalkulálható fuvardíjat befolyásoló legfontosabb tényezőkről.
„A közúti fuvarozás személyi költség-indexálásának alapcélja, hogy a fuvartenderek megpályázása, a fuvarmegállapodások megkötése, vagy az ártárgyalások során helyzetbe hozza az érdekeiket a megbízóval szemben érvényesíteni szándékozó fuvarozó vállalkozásokat” – mutatott rá az ügyvezető főtitkár.
Megjegyezte: az index „tól-ig” határokon belül, de reálisan és hiteles alapokra támaszkodva mutatja meg az egyik legnagyobb fuvarozói költségelem, az adott évi prognosztizálható személyiköltség-ráfordítás mértékét és százalékos arányát, illetve mindezek számszerűsíthető értékeit.
A reális indexálás és annak nyilvános közlése a munkavállaló gépjárművezetők érdeke is, hiszen annak érvényesülése a fuvardíjakban a munkáltató versenyképességének, közvetlenül pedig a jövedelemszint emelkedésének és – a külföldi munkaadók elszívó erejének hatását enyhítve – az európai uniós jövedelemszint lekövetésének garanciája.
A NiT Hungary által kidolgozott indexálásnál a változók negyedévente kerülnek lekövetésre. Ennek alapja az érdekképviselet tagsági körének a piaci viszonyok ismeretében adott prognózisa, a minimálbér-emelkedésből levezethető növekmény, illetve a munkavállalói oldalt képviselő TESZ tapasztalatai. A változók a későbbiekben olyan további rendszeres adatbázisokkal egészülhetnek ki, mint például a fuvarozói állásbörzék gyűjtött adatai.
„Megítélésünk szerint a személyiköltség-indexálás példátlan piaci segítségnyújtás egy munkaadói szakmai szervezet részéről a tagság felé, amelynek döntő többsége védtelen, a piaci viszonyok változásainak kitett mikro- és kisvállalkozás” – mondta Dittel Gábor.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.