Digitális stratégiába és service designba fektetnek a múzeumok a pandémia után

Digitális stratégiába és service designba fektetnek a múzeumok a pandémia után
2022. 03. 09., 19:43

A pandémia alatt szerzett tapasztalatok sok olyan változást hoztak, amelyek hosszú távon alakítják át a múzeumok stratégiáját. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) kutatása szerint a kiállítóhelyek 77 százaléka tervezte digitális stratégiájának megújítását egy évvel a pandémia megjelenése után. A fókuszba a digitális bővülés és az egyre inkább személyre szabott látogatói élmény kerül. A változásokkal a magyarországi intézményeknek is érdemes lépést tartani.

A pandémia első szakaszában a teljes lezárások azonnali reakciókra késztették a múzeumokat: az intézmények teljes tevékenységét át kellett szervezni, az online tér miatt pedig újfajta tartalomgyártásra kellett átállni azoknak, akik folyamatosan kapcsolatban kívántak maradni a látogatókkal. A fokozatos újranyitás során – főleg a távolságtartási szabályok miatt – a múzeumi terekben számos ponton új gyakorlatot kellett bevezetni, amelyek alapvetően határozták meg a látogatói élményt, s ezzel párhuzamosan az online fejlesztéseknek is tovább nőtt a szerepe.

Az Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata (NEMO) 2021-es felmérése szerint tavaly a múzeumok 75 százaléka növelte közösségi média aktivitását, 53 százalék pedig a videós tartalmak gyártását növelte vagy kezdte el a korábbi gyakorlathoz képest. Ugyanakkor a múzeumok 80 százaléka jelölte meg, hogy a digitális eszközök bővítéséhez és az átalakuláshoz további segítségre van szüksége.

Idén a világ nagy részében már nyitva vannak a múzeumok, a látogatók viszonya azonban részben átalakult: az online felületeken, különösképpen a közösségi média felületeken megnövekedett a múzeumi tartalmak fogyasztása a fiatal korosztály körében is. Az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok és a megváltozott látogatói igények tehát hosszú távon átalakítják a múzeumok működését: egyre fontosabb a digitális stratégia, az online tartalomgyártás és az, hogy ez miként van integrálva a szolgáltatás teljes folyamatába.

Ezt az integrált folyamatot a service design fogja össze, így erre a szemléletre nemcsak a pénzügyi, a gazdasági vagy a magán egészségügyi szektorban, hanem a kulturális iparágakban is egy nagyobb igény mutatkozik.

„A service design a látogatói útvonal egyes pontjait veszi górcső alá tág eszköztárral, ami a UX designtól, a kommunikáción, a HR-en át akár belsőépítészetre is kiterjedhet. Majd ezeket a területeket összehangolva szervezi át a szolgáltatás egyes pontjait a legapróbb részletekre is figyelve. Ennek a tudatos tervezésnek a hatása sokszor nagyobb lehet, mint gondolnánk. Munkatársaimmal 2021 tavaszán a Közlekedési Múzeum Volt egyszer egy Északi c. időszaki kiállítására készülve alkalmaztuk ezt a módszertant.

Service design szempontból külön kihívást jelentett, hogy a kiállítás a többség előtt még kevésbé ismert, nem bejáratott helyszínen valósult meg. Feltérképeztük a teljes látogatói útvonalat – a kiállításról való tájékozódástól a tényleges látogatásig és utána –, majd ezeket figyelembe véve terveztük meg az online felületet és jelenlétet, valamint a látogatói élményt támogató helyszíni eszközöket.  A sikert jól mutatja, hogy a tárlat 30.000-nél is több látogatót vonzott, és az online felületeken is kimagasló aktivitást értünk el” – emeli ki Misetics Mátyás, a MITTE Communications kreatív vezetője, aki évek óta foglalkozik a kulturális területen alkalmazható service designnal, tapasztalataival a hazai múzeumi szakembereket is segíti.

A service design tehát a látogatói élmény köré szerveződő problémák megoldására létrejött holisztikus megközelítés. Kiemelten vizsgálja, hogy látogatóként mit kapunk a személyes jelenléttel és hogyan válik például egy múzeumi látogatás kompromisszumoktól mentes élménnyé. Ma már szinte minden látogatás az online térben kezdődik: ott történik a bevonódás és az elköteleződés az iránt, hogy ellátogatok a múzeumba. Ebben a megközelítésben ezért kiemelt szerepe van az online eszközöknek, egészen onnan, hogy miként találkozik a látogató a kiállítás hírével a digitális térben, milyen az online jegyvásárlás élménye, odáig, hogy a kiállításról hazatérve mit oszt meg a közösségi média felületeken.

A múzeumi térben a látogatói irányítást és a térrendezést is befolyásolja: kiemelten fontos, hogy a használt megoldások összhangban legyenek a márkaidentitással és az urbanisztikai környezettel is. A különböző vizuális rendszereknek pedig nemcsak a szabályozás kell, hogy a célja legyen, hanem extra tartalmat is kell, hogy adjon a látogatónak.  Elég csak egy olyan egyszerű példára gondolnunk, mennyire más a múzeum előtti sorban állás, ha a kiállítás élménye már abban a térben elkezdődik, akár egy kültéri installációval vagy egy, az előtérben megtekinthető vizuális tájékoztatóval.

A digitális fókusz és a service design szemlélet alkalmazása a hazai múzeumoknak is lehetővé teszi, hogy a látogatók valóban 21. századi élményt kapjanak és hosszú távon elkölteleződjenek az intézmény iránt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS