A 13–15 százalékos minimálbér-emelés közgazdasági nonszensz – mondja Dávid Ferenc, aki szerint a leghátrányosabb helyzetű térségekben működő vállalkozásokat célzott kedvezményekkel kellene támogatnia az államnak.
A kormány fog dönteni a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2019. évi mértékéről, miután az éves növekedésre vonatkozó, eredetileg 5–6 százalékos munkaadói és a 13–15 százalékos munkavállalói javaslatok a második egyeztetésen sem közeledtek érdemben egymáshoz. Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a köztévében elmondta: a kormánynak kell majd mérlegelnie, milyen konkrét összegeket határoz meg a garantált bérminimumra, illetve a minimálbérre.
Dávid Ferenc, aki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkáraként az elmúlt években számos minimálbér-tárgyaláson vett részt, az Üzletem.hu-nak elmondta: mind a jelenleg bruttó 138 ezer forintos minimálbér, mind a 180 500 forintos garantált bérminimum emelkedésének egyszámjegyűnek kellene lennie. A közgazdász hozzátette: egy 7–7 vagy 6–8 százalékos éves szintű emeléshez is elengedhetetlen lenne, hogy a kormány a szociális hozzájárulási adó mértékének 2 százalékpontos csökkentését ne csak júliusban, de már januárban életbe léptesse. Ezt a lehetőséget a pénzügyminiszter viszont kizárta.
A mintegy 800 ezer munkavállalót érintő garantált bérminimum 2016-ban még 129 ezer forint volt, azaz 2 év alatt 40 százalékkal emelkedett, ez pedig nagyon sok hazai vállalkozót hozott nehéz helyzetbe – emlékeztetett Dávid Ferenc, aki szerint a munkaadók mozgásterét tovább szűkítette a cafeteria rendszerének gyökeres átalakítása is. „A minimálbér-emelés „túlfeszítése” egyrészt teret nyithat – különösen az alacsony keresetű szektorokban, amilyen például a kereskedelem, a vendéglátás vagy a mezőgazdaság – a legális vagy éppen illegális „trükközés” előtt, másrészt a beruházásokra fordítható összeget is lenullázza.”
A bérek emelkedéséből származó állami többletbevétel egy részét vissza kellene forgatni a vállalkozóknak, mindenekelőtt azoknak, akik a leghátrányosabb helyzetű térségekben működnek. Az ilyen településeken bejelentett, ott élőket foglalkoztató, iparűzési adót fizető vállalkozókat sokféle (például szocho-) kedvezménnyel lehetne támogatni. Ez politikai döntés kérdése – mondja Dávid Ferenc –, hiszen az ellenőrzés műszaki feltételei már adottak.
A hazai munkaerőpiac évente 40–50 ezer fővel szűkül, ami a nyugdíjrendszerrel szemben is súlyos kihívásokat támaszt – hívta fel végül a figyelmet Dávid Ferenc. Hogy ezeknek megfeleljen, ahhoz a minimálbér-emelésen kívül más eszközöket is mozgósítani kellene. Nagyobb teret kaphatna a részmunkaidős, a diák- és a nyugdíjasfoglalkoztatás, valamint az alulfoglalkoztatottság mérséklése. „Nem ártana egy munkaügyi minisztérium sem” – zárta gondolatmenetét a közgazdász.
Az ivóvízkincset kímélő és alacsony energiafelhasználású üzemmel bővül Szolnok több mint hét évtizede fejlődő vegyipari ökoszisztémája az elektrolitgyártás vezetői közé tartozó KunlunChem százmillió eurót meghaladó befektetésével.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.