Dávid Ferenc: nonszensz a kétszámjegyű minimálbér-emelés

2018. 12. 21., 08:30

A 13–15 százalékos minimálbér-emelés közgazdasági nonszensz – mondja Dávid Ferenc, aki szerint a leghátrányosabb helyzetű térségekben működő vállalkozásokat célzott kedvezményekkel kellene támogatnia az államnak.

A kormány fog dönteni a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2019. évi mértékéről, miután az éves növekedésre vonatkozó, eredetileg 5–6 százalékos munkaadói és a 13–15 százalékos munkavállalói javaslatok a második egyeztetésen sem közeledtek érdemben egymáshoz. Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a köztévében elmondta: a kormánynak kell majd mérlegelnie, milyen konkrét összegeket határoz meg a garantált bérminimumra, illetve a minimálbérre.

Dávid Ferenc, aki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkáraként az elmúlt években számos minimálbér-tárgyaláson vett részt, az Üzletem.hu-nak elmondta: mind a jelenleg bruttó 138 ezer forintos minimálbér, mind a 180 500 forintos garantált bérminimum emelkedésének egyszámjegyűnek kellene lennie. A közgazdász hozzátette: egy 7–7 vagy 6–8 százalékos éves szintű emeléshez is elengedhetetlen lenne, hogy a kormány a szociális hozzájárulási adó mértékének 2 százalékpontos csökkentését ne csak júliusban, de már januárban életbe léptesse. Ezt a lehetőséget a pénzügyminiszter viszont kizárta.

A mintegy 800 ezer munkavállalót érintő garantált bérminimum 2016-ban még 129 ezer forint volt, azaz 2 év alatt 40 százalékkal emelkedett, ez pedig nagyon sok hazai vállalkozót hozott nehéz helyzetbe – emlékeztetett Dávid Ferenc, aki szerint a munkaadók mozgásterét tovább szűkítette a cafeteria rendszerének gyökeres átalakítása is. „A minimálbér-emelés „túlfeszítése” egyrészt teret nyithat – különösen az alacsony keresetű szektorokban, amilyen például a kereskedelem, a vendéglátás vagy a mezőgazdaság – a legális vagy éppen illegális „trükközés” előtt, másrészt a beruházásokra fordítható összeget is lenullázza.”

A bérek emelkedéséből származó állami többletbevétel egy részét vissza kellene forgatni a vállalkozóknak, mindenekelőtt azoknak, akik a leghátrányosabb helyzetű térségekben működnek. Az ilyen településeken bejelentett, ott élőket foglalkoztató, iparűzési adót fizető vállalkozókat sokféle (például szocho-) kedvezménnyel lehetne támogatni. Ez politikai döntés kérdése – mondja Dávid Ferenc –, hiszen az ellenőrzés műszaki feltételei már adottak.

A hazai munkaerőpiac évente 40–50 ezer fővel szűkül, ami a nyugdíjrendszerrel szemben is súlyos kihívásokat támaszt – hívta fel végül a figyelmet Dávid Ferenc. Hogy ezeknek megfeleljen, ahhoz a minimálbér-emelésen kívül más eszközöket is mozgósítani kellene. Nagyobb teret kaphatna a részmunkaidős, a diák- és a nyugdíjasfoglalkoztatás, valamint az alulfoglalkoztatottság mérséklése. „Nem ártana egy munkaügyi minisztérium sem” – zárta gondolatmenetét a közgazdász.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.