Csökkenő árbevétel mellett stabil profitot várnak a kkv-k

2019. 06. 12., 11:00

A korábbiakhoz képest szerényebb, 7,5 százalékos árbevétel-növekedéssel, ugyanakkor stabil, 4,5 százalékos profitnövekedéssel terveznek a hazai cégek a következő egy évben – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Pénzügyeik alakulásával kapcsolatban a középvállalkozások a legoptimistábbak, míg az ágazatok közül az árbevétel tekintetében az ipar, a profitot tekintve azonban a kereskedelem vár kiemelkedő évet.

Az előző negyedévekhez képest enyhén alacsonyabb árbevétel-növekedésre, ugyanakkor változatlan nyereségbővülésre számítanak a következő egy év során a cégek. A K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei azt mutatják, hogy a vállalkozások jelenleg 7,5 százalékos árbevétel- és 4,5 százalékos  profitnövekedéssel terveznek az előttünk álló egy évben. Ezzel a bevétel-növekedés dinamikájában lassú csökkenő trend figyelhető meg. A profitvárakozások ugyanakkor harmadik negyedéve stabilan tartják magukat a 4–4,5 százalék körüli szinten. Az árbevétel és a profit várt mértéke között tehát egyre inkább zárul az olló.

Nagyobb cég, nagyobb eredmény

Ha az átlag mögé nézünk, jól látható, hogy fordult a kocka az előző negyedévhez képest, ugyanis most már nem a mikrovállalkozások a legoptimistábbak a pénzügyeikkel kapcsolatban. Jelenleg a középvállalkozások terveznek a legmagasabb, 9,5 százalékos bevételnövekedéssel, miközben a mikro- és kisvállalkozások várakozásai egyaránt 7,3 százalékra mérséklődtek az előző negyedévhez képest. Az ágazatok közül pedig egyedül az ipari cégek várnak átlag feletti, 9,1százalékos árbevétel-növekedést.

A profitot tekintve szintén a középvállalkozások a legoptimistábbak (5,4 százalék). Tőlük nem sokkal maradnak le a kisvállalkozások (4,7 százalék), míg a Ha az átlag mögé nézünk, jól látható, hogy fordult a kocka az előző negyedévhez képest, ugyanis most már nem a mikrovállalkozások a legoptimistábbak a pénzügyeikkel kapcsolatban. Jelenleg a középvállalkozások terveznek a legmagasabb, 9,5 százalékos bevételnövekedéssel, miközben a mikro- és kisvállalkozások várakozásai egyaránt 7,3 százalékra mérséklődtek az előző negyedévhez képest. Az ágazatok közül pedig egyedül az ipari cégek várnak átlag feletti, 9,1százalékos árbevétel-növekedést.

A profitot tekintve szintén a középvállalkozások a legoptimistábbak (5,4 százalék). Tőlük nem sokkal maradnak le a kisvállalkozások (4,7 százalék), míg a legszerényebb eredménynövekedést a mikrovállalkozások valószínűsítik (4,3 százalék). Ha pedig a szektorokat nézzük, egyedül a kereskedelem tervez átlag feletti, 5 százalékos profitnövekedést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 08., 17:40
Az elmúlt időszakban a globális minimumadó kapcsán izgalmas fejlemények játszódtak le. A legfrissebb politikai megegyezések alapján az amerikai vállalatcsoportok kikerülhetnek a globális minimumadó hatálya alól, illetve mentességet kaphatnak a szabályok alkalmazása alól – számolnak be a Deloitte szakértői. Ez a hír kétségtelenül előnyös az amerikai multinacionális cégek számára, ugyanakkor számos kérdést vet fel a még frissnek számító rendszer további működése kapcsán.
2025-07-09 11:40:00
„A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcssavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli.”
2025-07-08 17:20:00
Továbbra is vegyes a kép a logisztika alágazatai között. A légi áruszállítás teljesítménye dinamikusan bővül, az első negyedévben rekordnak számító, 94,5 ezer tonna árut kezeltek a fővárosi repülőtéren. A nagyságrendekkel nagyobb volumenű közúti és vasúti áruforgalom ugyanakkor tovább csökkent. A közúti áruszállítás ismét évtizedes mélypontra süllyedt, miközben a nemzetközi gazdasági környezet hatásai a vasúti teherszállításra nyomták rá a bélyeget.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS