Valamelyest visszaszorulóban a céghalmozási gyakorlat Magyarországon, de még mindig 12 ezer embernek van több mint 5 vállalkozása – írják az Opten szakértői.
Számtalan valódi gazdasági oka lehet annak, ha egy vállalkozó úgy dönt, hogy több cég szükséges üzleti folyamatainak kiszolgálásához. Ma már gyakorlatilag természetesnek is mondható, ha egy vállalkozó több cégben is érdekelt. Az összkép ugyanakkor azt sugallja, hogy néha hajlamosak túlzásba esni a hazai vállalkozók, ha társas vállalkozásaik számának növeléséről van szó. Különösen igaz volt ez a 2020-at megelőző években, de mára egy nagyon lassú konszolidáció látszik kirajzolódni ezen a területen. Ennek ellenére még mindig egy kisvárosnyi embernek van 5-nél több vállalkozása, és a tömeges cégbirtoklás gyakorlata sem tűnt el, csak átalakulóban van.
Összességében nézve a hazai cégbázis elmúlt 4 évét, elmondható, hogy a tulajdonosok száma jobban csökkent, mint a társas vállalkozások száma, így ezt a két adatot nézve még növekednie is kellett volna a tömeges cégbirtoklásnak Magyarországon. Ennek ellenére a rendkívüli esetek száma visszaszorulóban van. 2019-ben még több mint 13 ezer tulajdonosnak volt legalább 6 társas vállalkozása, mára ez az értéke 12 ezerre csökkent. Ezen belül a 100-nál több vállalkozást birtoklók száma csökkent arányaiban a legjobban, de a 16-20 vállalkozást felügyelő tulajdonosok száma is sokat esett.
A csökkenés nem jelenti azt, hogy a gyakorlat teljesen visszaszorulóban lenne, egyrészt, mert abszolútértékben még mindig sok a vállalkozások tömegével rendelkező tulajdonos, másrészt egyes gazdasági formák, mint például az alapítványok, befektetési alapok esetében kevésbé transzparens a tulajdonosi háttér. Szerencsére azonban a tulajdonosi szerkezet a társas vállalkozások jelentős részénél lekövethető, még akkor is, ha 8–10 elemű tulajdonosi láncon, vállalkozási láncolaton keresztül birtokol valaki egy céget. A tulajdonosi lánc tetején ülő tulajdonosokat hívjuk végső tulajdonosoknak, és a cégbirtoklások számát ezeken a tulajdonosokon keresztül érdemes vizsgálni.
Jelenleg mintegy 11 300 végső tulajdonos magánszemély és 800 végső tulajdonos egyéb szervezet ül a hazai cégbázis tulajdonosi láncainak tetején. Közülük 11 tulajdonosnak van legalább 100 vállalkozása, de az 50–100 társas vállalkozással bíró kategóriában már 76 tulajdonos található. Ezekben a kategóriákban már a birtokolt vállalkozások számát és nevét is nehéz fejben tartani a vállalkozóknak, nem hogy a vállalkozás tényleges működésére rálátni. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy ilyen szervezetet ne lehessen működtetni, csak megfelelő apparátus szükséges hozzá.
Érdekes módon a 21–50 vállalkozással bíró tulajdonosi kör az, ami még növekedni is tudott a 2019-es adatokhoz képest. Jelenleg több mint 1200 végső tulajdonos tartozik ebbe a kategóriába, és a szegmens növekménye olyan erős, hogy az nem jöhetett össze a magasabb szegmensekből történő lemorzsolódással, hanem alulról építkező vállalkozók is bekerültek ebbe a kategóriába. Ebben a szegmensben tehát több vállalkozó találta meg az ideális cégbirodalmi méretet, mint ahány az előző évtized végén.
A teljes hazai cégbázisban 8 százalék körül van a külföldi tulajdonosok aránya, az 5-nél több céget birtoklók körében viszont ez az arány csak 5 százalék, tehát a céghalmozás gyakorlata inkább a hazai tulajdonosokra jellemző, mint a külföldiekre. A tendencia ráadásul erre még jobban ráerősíteni látszik, ugyanis a külföldi tulajdonosi körben a céghalmozás egyre kevésbé jellemző.
Hosszabb távra előre tekintve a mostani átalakulási trend még nem hoz érdemi változásokat, de a nagyobb céghálózatok ugyanakkor sokszor nehezen átláthatók. A hazai cégbázisnak a transzparencia növelése általánosságban jót tenne, és ezen a területen van még bőven fejlődési potenciál.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”
