A világpiacon újra elszállni látszanak a fűrészáru kereskedelmi árai, a hazai faiparhoz köthető ágazatok és vállalkozások adatai egyelőre visszafogott eredményeket mutatnak – írják az Opten szakértői.
2021 tavaszán világszinten egekbe emelkedtek az egyes fűrészáru termékek árai. A konkrét terméktől és régiótól függően 50-200 százalékos emelkedésekkel is találkozhattak a kereskedők. 2021 második fele hozott némi megnyugvást ezen a téren, de az árak a korábbi szintre már nem mentek vissza, és most 2022 februárjában újra rekordmagasságokba emelkedtek a faipari termékek árai.
Ha megnézzük a hazai társas vállalkozók adatait, a faiparhoz kapcsolódó tevékenységeket és társas vállalkozásokat, akkor látható, hogy elég hosszú stagnáló időszakon vannak túl. Egyelőre nem látszik, hogy nagyobb fokozatba tudtak volna kapcsolni az ágazat szereplői az áremelkedések hatására. Az új körülményekhez a vállalkozások eltérő mértékben tudtak alkalmazkodni, egyes feldolgozó vállalkozások nem tudták érvényesíteni a növekvő beszerzési költségeket a termékeik árában, különösen a papírgyártás területén nőtt meg 2021 során a felszámolások és csődök száma.
A faiparhoz köthető ágazatokban gyakorlatilag 5 éve folyamatosan csökken a társas vállalkozások száma. 2016-ban még mintegy 8800 társas vállalkozás működött az erdőgazdálkodásban, fafeldolgozásban, bútorgyártásban és papírgyártásban együttesen. Mára ez a szám 7900-ra csökkent, azaz öt év alatt több mint 10 százalékot esett a faiparhoz kötődő társas vállalkozások száma. 2021-ben egyes részterületeken ugyan enyhén növekedni tudott a cégek száma, de ez jelentős részben a covid miatt elhalasztott kényszertörléseknek volt köszönhető.
A faiparon belül a fafeldolgozó vállalkozások száma csökkent a legjobban, ráadásul olyan mértékben, amely messze meghaladja nemcsak a fafeldolgozáshoz kapcsoló ágazatok, hanem az összeágazati átlagot is. A fafeldolgozó ágazatban még 2021-ben is tovább folytatódott a társas vállalkozások számának csökkenése, ami igen rendhagyónak számít. Az elmúlt éveket nézve az erdőgazdálkodásban működő cégek száma mutatta a legnagyobb stabilitást, a legnagyobb felpattanást 2021-ben pedig a bútorgyártás mutatta.
A faiparban működő vállalkozások foglalkoztatottjainak számát nézve is csökkenés tapasztalható. 2016-ban még 61 ezer alkalmazottról számoltak be a faiparhoz kötődő vállalkozások, mára ez a szám 59 ezerre csökkent. Létszám tekintetében a papírgyártást érdemes kiemelni, egyrészt azért, mert ezen a területen a cégszámhoz képest viszonylag sok alkalmazott van, másrészt azért, mert ez az ágazat folyamatosan növelni tudta alkalmazotti létszámát.
A társas vállalkozások mellett 6300 egyéni vállalkozó is működik a négy faiparhoz köthető ágazatban. Az egyéni vállalkozók száma a többi ágazathoz képest viszonylag alacsonynak számít, tehát kevéssé jellemző ez a gazdasági forma a faiparban, mint sok egyéb ágazatban. Ugyanakkor 2021 során több mint 814 egyéni vállalkozás jött létre az iparágban, ami kétszer több, mint ahány társas vállalkozás indult, tehát ezen a területen is elindult az egyéni vállalkozók sokasodása. Ahogy a többi iparágban is, az egyéni vállalkozások magas száma rövid ideig ugyan lendületet adhat a gazdaságnak, hosszú távon ugyanakkor nem biztos, hogy szerencsés. Az egyéni vállalkozók nagy általánosságban kevésbé számítanak tőkeerős, stabil vállalkozásnak, ami a partnerekre is kihathat. Különösen problémásak azok az esetek, amikor alkalmazotti jogviszony helyett választ valaki egyéni vállalkozási formát adóoptimalizálás céljából.
Az erdőgazdálkodás és faipar termelési adatai 2020-ig érhetők el, az alapján is a hazai termelés inkább csökken, mint növekszik. Rönkfa/nyersfa termelésben a hazai fakitermelés a teljes EU fakitermelés 1 százalékát adja, míg fűrészáru tekintetében 0,4, papírgyártás esetén pedig 0,9 százalék ez az arány. Tehát a faipari ágazatok közül arányaiban a hazai rönkfa termelésnek van jelenleg a legnagyobb súlya, annak ellenére is, hogy Magyarországon az elmúlt években valamelyest csökkent, míg EU-s szinten nőtt a fakitermelés. A rönkfa és fűrészáru termeléssel ellentétben a papírgyártás teljesítménye valamelyest növekszik Magyarországon, ami szinkronban van a szektorban foglalkoztatott alkalmazottak számának növekedésével.
Jelenleg a hazai faipari cégek döntő többsége Budapesten és Pest megyében található, de igen sok a faiparhoz köthető vállalkozás Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Somogy megyében is. A fővárosban és Pest megyében a faipari vállalkozások 36 százaléka található. Összágazati szinten ez az arány 55 százalék, tehát a sok faiparhoz köthető fővárosi társas vállalkozás relatíve még alacsonynak is mondható, ami természetes is a tevékenység jellegét tekintve.
A jövőre nézve nyilvánvalóan jót tenne az ágazatoknak, ha a fa világpiaci ára egy egészséges, fenntartható szinten stabilizálódna, és közeledne a szektor a 2021 előtti, viszonylag stabil árakhoz. A kiszámíthatóbb árak mind a fa kitermelőinek, mind a faanyagok felhasználóinak rendkívül fontosak lennének, ráadásul az árak ingadozása az építőipari árakon keresztül a legtöbb hazai ágazat termelésében érezteti hatását. Ugyanakkor a politikai, gazdasági helyzet nem ebbe az irányba mutat, az orosz-ukrán háború hatásai minden ágazatban meg fognak jelenni.
Ezeken felül a hazai cégbázist tekintve elmondható, hogy a társas vállalkozások száma 2022 során tovább fog csökkenni, legalábbis erre utal a napjainkban induló magas számú megszüntetésre irányuló eljárás. Ahogy a legtöbb iparágban megfigyelhető, az egyéni vállalkozók száma ebben az iparágban is emelkedni fog, ha a cégjogi környezet jelentősen nem változik.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.