Jóllehet a pandémia Magyarországon és regionálisan egyaránt megingatta az irodapiaci volumeneket, összességében mégis pozitív a szaldó. Az elmúlt két év ugyanakkor az iroda létének megkérdőjelezéséről, az irodaátalakítás létjogosultságáról is szólt. A home office ugyanakkor nem feltétlenül elégíti ki a társas szükségleteinket, ezért kiegyensúlyozottabb otthoni/irodai munkavégzési arányra törekszünk, ha van rá módunk, amihez célirányos fejlesztések, valamint az üzleti szféra, a helyi közösségek és a városfejlesztés együttműködésére van szükség – hangzott el a JLL rendezvényén.
Ahogy egyre inkább hiányolják az irodai létet, úgy nő a munkavállalók körében az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos fásultság. A dolgozók 33 százaléka nem akar a jövőben otthonról dolgozni, 79 százalékuk pedig legalább egyszer egy héten az irodában akarja elvégezni a munkáját – idézett a JLL globális felméréséből Pál Tamás, a cég magyarországi üzletfejlesztési üzletágának vezetője.
(A legnagyobb amerikai nagyvállalatokat tömörítő Fortune 500 listán is megtalálható JLL Jones Lang LaSalle ingatlan- és befektetésmenedzsmentre specializálódott, professzionális szolgáltató és tanácsadó cég.)
A globális kutatássorozat tanúsága szerint átlagban heti három irodai napot tartunk optimálisnak, a fennmaradó kettőből másfelet otthonról dolgoznánk, felet pedig egy harmadik helyszínről. Ez lehet egy kávézó vagy jó idő esetén egy park is, a lényeg a változatosság és hatékonyság, amire minden korábbinál nagyobb az igény: ahogy egyre inkább hiányolják az irodai létet, úgy teszi a munkavállalókat egyre fásultabbá az otthoni munkavégzés.
Ez az iroda már nem az az iroda
A pandémia előtti időszakban intenzív pezsgés és erős bérbeadói piac jellemezte a fővárosi irodaházszektort, amit a COVID-19 derékba tört: „a járvány alatt megugrott az üres területek nagysága, a fejlesztéseket pedig valamelyest visszafogták” – mondta Peyer Dorottya, a JLL piaci elemzője, aki azt is hangsúlyozta: sem Magyarországon, sem a környező országokban nem zajlott le olyan, drasztikus visszaesést eredményező változás, amely hosszútávon kedvezőtlen jövőképet vetítene előre.
Sőt, a jövőkép kifejezetten ígéretes a dolgozók szemszögéből, hiszen a hibrid munkavégzés lehetősége immár megkerülhetetlen eleme a munkavállalói csomagnak.
„A magánélet és a munka egyensúlyának biztosítása már a fizetési igényeket is megelőzi, így válhat például a különleges irodai környezet kialakítása a dolgozók megtartásának legjobb módjává” – jelentette ki Würsching Péter, a JLL bérbeadási vezetője. A szakember szerint a munkahely definíciója kitágult: sokkal többet várunk már el a munkakörnyezettől, mint korábban, illetve mint az otthonunktól.
„Megjelent az iroda iránti nosztalgia fogalma, így tehát egy olyan irányba mozdulunk el, hogy egyenesen igényeljük az irodába való visszatérést” – tette hozzá Agócs Balázs, a JLL workplace stratégiáért felelős igazgatója, aki szerint a pandémia óta tartó időszakban folyamatos kísérletezés, folyamatos tanulás és állandó alkalmazkodás zajlik a piaci igényekhez és azok gyors változásaihoz. A szakember úgy vélte, az iroda egyre inkább egy színházhoz vagy közösségi térhez hasonlít: „mindennap más és más csapatok játszanak más darabot, a büfében új darabról beszélgetnek, a könyvtárban pedig szerepet tanulnak.”
Az újgenerációs irodát üzleti hub-nak hívják
Az irodaházak átkonfigurálása már nem csupán zöld környezetről, levegőminőségről, kényelmes székről és állítható asztalokról szól: a fizikai mellett legalább annyira fontos a dolgozók mentális egészsége. Közben pedig ismerkedünk a közösségi egészség (social health) fogalmával, amely a társas szükségletek kielégítéséhez kapcsolódik, és az irodai funkciók áthangolásával új irányt szab a fejlesztéseknek.
„Az egyedi épületektől elmozdultunk az üzleti hub-ok felé: azok a legjobb lokációk, ahol sok szolgáltatás összpontosul, minden könnyen elérhető, és bármilyen közlekedési eszközzel könnyen megközelíthetők” – jegyezte meg Pál Tamás, aki szerint az ilyen irányú fejlesztések egyre inkább igénylik a partnerséget az üzleti szféra, a helyi közösségek és a városfejlesztés között.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.