Az iroda örök, de a munkavégzésben a hibrid megoldás felé billenünk

Az iroda örök, de a munkavégzésben a hibrid megoldás felé billenünk
2022. 05. 26., 21:04

Jóllehet a pandémia Magyarországon és regionálisan egyaránt megingatta az irodapiaci volumeneket, összességében mégis pozitív a szaldó. Az elmúlt két év ugyanakkor az iroda létének megkérdőjelezéséről, az irodaátalakítás létjogosultságáról is szólt. A home office ugyanakkor nem feltétlenül elégíti ki a társas szükségleteinket, ezért kiegyensúlyozottabb otthoni/irodai munkavégzési arányra törekszünk, ha van rá módunk, amihez célirányos fejlesztések, valamint az üzleti szféra, a helyi közösségek és a városfejlesztés együttműködésére van szükség – hangzott el a JLL rendezvényén.

Ahogy egyre inkább hiányolják az irodai létet, úgy nő a munkavállalók körében az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos fásultság. A dolgozók 33 százaléka nem akar a jövőben otthonról dolgozni, 79 százalékuk pedig legalább egyszer egy héten az irodában akarja elvégezni a munkáját – idézett a JLL globális felméréséből Pál Tamás, a cég magyarországi üzletfejlesztési üzletágának vezetője.

(A legnagyobb amerikai nagyvállalatokat tömörítő Fortune 500 listán is megtalálható JLL Jones Lang LaSalle ingatlan- és befektetésmenedzsmentre specializálódott, professzionális szolgáltató és tanácsadó cég.)

A globális kutatássorozat tanúsága szerint átlagban heti három irodai napot tartunk optimálisnak, a fennmaradó kettőből másfelet otthonról dolgoznánk, felet pedig egy harmadik helyszínről. Ez lehet egy kávézó vagy jó idő esetén egy park is, a lényeg a változatosság és hatékonyság, amire minden korábbinál nagyobb az igény: ahogy egyre inkább hiányolják az irodai létet, úgy teszi a munkavállalókat egyre fásultabbá az otthoni munkavégzés.

Ez az iroda már nem az az iroda

A pandémia előtti időszakban intenzív pezsgés és erős bérbeadói piac jellemezte a fővárosi irodaházszektort, amit a COVID-19 derékba tört: „a járvány alatt megugrott az üres területek nagysága, a fejlesztéseket pedig valamelyest visszafogták” – mondta Peyer Dorottya, a JLL piaci elemzője, aki azt is hangsúlyozta: sem Magyarországon, sem a környező országokban nem zajlott le olyan, drasztikus visszaesést eredményező változás, amely hosszútávon kedvezőtlen jövőképet vetítene előre.

Sőt, a jövőkép kifejezetten ígéretes a dolgozók szemszögéből, hiszen a hibrid munkavégzés lehetősége immár megkerülhetetlen eleme a munkavállalói csomagnak.

„A magánélet és a munka egyensúlyának biztosítása már a fizetési igényeket is megelőzi, így válhat például a különleges irodai környezet kialakítása a dolgozók megtartásának legjobb módjává” – jelentette ki Würsching Péter, a JLL bérbeadási vezetője. A szakember szerint a munkahely definíciója kitágult: sokkal többet várunk már el a munkakörnyezettől, mint korábban, illetve mint az otthonunktól.

„Megjelent az iroda iránti nosztalgia fogalma, így tehát egy olyan irányba mozdulunk el, hogy egyenesen igényeljük az irodába való visszatérést” – tette hozzá Agócs Balázs, a JLL workplace stratégiáért felelős igazgatója, aki szerint a pandémia óta tartó időszakban folyamatos kísérletezés, folyamatos tanulás és állandó alkalmazkodás zajlik a piaci igényekhez és azok gyors változásaihoz. A szakember úgy vélte, az iroda egyre inkább egy színházhoz vagy közösségi térhez hasonlít: „mindennap más és más csapatok játszanak más darabot, a büfében új darabról beszélgetnek, a könyvtárban pedig szerepet tanulnak.”

Az újgenerációs irodát üzleti hub-nak hívják

Az irodaházak átkonfigurálása már nem csupán zöld környezetről, levegőminőségről, kényelmes székről és állítható asztalokról szól: a fizikai mellett legalább annyira fontos a dolgozók mentális egészsége. Közben pedig ismerkedünk a közösségi egészség (social health) fogalmával, amely a társas szükségletek kielégítéséhez kapcsolódik, és az irodai funkciók áthangolásával új irányt szab a fejlesztéseknek.

„Az egyedi épületektől elmozdultunk az üzleti hub-ok felé: azok a legjobb lokációk, ahol sok szolgáltatás összpontosul, minden könnyen elérhető, és bármilyen közlekedési eszközzel könnyen megközelíthetők” – jegyezte meg Pál Tamás, aki szerint az ilyen irányú fejlesztések egyre inkább igénylik a partnerséget az üzleti szféra, a helyi közösségek és a városfejlesztés között.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.