„Az, hogy az építőiparban baj van, már vitathatatlan”

2023. 10. 19., 13:19

A szeptemberi hangulatfelmérés után elkészült az OPTEN-Bridge Budapest Jövőkép Mátrix gyorselemzése, mely 100 progresszív hazai cégvezető válaszait vizsgálta. A megkérdezett cégtulajdonosok és felsővezetők egy 10-es skálán 6,9 pontra értékelik a jelenlegi és 7,2 pontosra a jövőbeni helyzetük.

Az iparban dolgozó vállalatvezetők jelenleg a legpozitívabbak, a növekedésre azonban a szolgáltatási szektorban látják a legnagyobb potenciált. Az, hogy az építőiparban baj van, már vitathatatlan. Először ebben a szektorban fordultak ugyanis negatívba az érzetek. Itt mind a jelen-, mind a jövőkép 4,8 pontos átalagértékre süllyedt. Úgy látszik, hogy az építőipar feletti fekete felhők egyelőre nem akarnak oszlani.

Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója és az elemzés vezetője összegzésében felidézi, hogy tavaly október végén 5,77 pontos aktuális közérzetről és 5,65 pontos jövőképről indult a közérzetfigyelő. Ez csekély mértékű pozitív hangulatról és minden területen romló gazdasági kilátásokról árulkodott. A 2023 január végi felmérés azonban ebben jelentős fordulatot hozott, s az aktuális közérzet 7 pontos átlagértékig, a jövőbeni kilátások pedig 7,2 pontos átlagértékig kúsztak fel. A tavaszt illetően tehát kifejezetten optimistábbak voltak a cégvezetők. Ehhez képest megtorpanásról számoltak be a májusi adatok. Továbbra is 7-es volt az aktuális helyzetértékelés átlagértéke májusban, s a három hónapra előretekintő jövőkép érzet is megmaradt az enyhén optimistább 7,2-es átlagértéken.

Ugyanez ismételhető el most a szeptemberi adatok tükrében is: a megkérdezett 100 tulajdonos és cégvezető nem érzékel változást a konjunktúrában, de a pozitív hangulat továbbra is jellemzi a válaszadókat. Az idei harmadik negyedévét illetően is elmondható, hogy a közérzet nem billent jelentősen sem negatív, sem pozitív irányba. Úgy látszik megeddzőttek az üzleti vezetők, s inkább a körülményekhez való alkalmazkodási képességük, mint a jövőbe vetett bizalmuk nőtt. A belső mozgásokból viszont érződik miért óvatosak a vállalatvezetők. Ebben a kontextusban az OPTEN az alábbi értékekre és összefüggésekre hívta fel a figyelmet:
– Az aktuális közérzet átlagértéke szeptemberben 6,9 pontot mutat, ezzel egy kisebb mértékű csökkenés következett be, a májusban mért 7,0 pontos eredményhez képest.
– A három hónapra előrevetített átlagérték változatlan mértékkel maradt 7,2 pont, azaz az előrejelzés maradt optimista hangvételű.
– A szektorok között a legpozitívabb jelen állás szerint az ipar, ezt követi a szolgáltatás majd a kereskedelem, s legborúlátóbb az építőipar. Így az előző negyedévhez képest nem történt átrendeződés a dobogón.
– Meglepetést hozott azonban szolgáltatási szektor jövőképe, mert az előrejelzéseket illetően az ipar és a szolgáltatás helyet cserélt a dobogón. Az ipari szereplők jövőképébe némi zavar került, mert a jelenlegi helyzetükhöz képest 0,2 pontos csökkenést jeleztek, míg érdekes módon, a szolgáltatási szektor vezetői jelentős – 0,4 pontos – pozitív változásban bíznak az elkövetkező időszakra.
– Az építőipar átlag értéke a felmérés egy éve alatt folyamatosan csökkent és a pozitív körből a jelenlegi negyedévben a negatív sávba, 4,8-as értékre zuhant, ami 1 teljes ponttal elmarad az előző időszaktól. Egyértelműen az építőipar az, ahol a cégvezetők már lengetik a piros zászlót, s a legnagyobb kihívással itt kell szembenézni jelenleg és a jövőben is a cégvezetőknek.

A 100 fős válaszadói mintát közelebbről elemezve érdekesség, hogy a tulajdonosok aktívabbak és közlékenyebbek, az adatok ugyanis 70 százalékban a cégtulajdonosoktól származtak. Továbbá, pálfordulás következett be a női/férfi tulajdonosok és vezetők hozzáállásában. A válaszadó cégvezetők közül eddig a férfiak voltak a pesszimistábbak, azonban ez az irány most megfordult és jelenleg a férfiak bizakodóbbak a hölgy társaiknál. A férfi-női válaszadók aránya ebben a körben 76–24 százalék volt. S hasonlóan az előző negyedévhez, a beküldött válaszok kicsivel több, mint fele szeptemberben is a szolgáltatási szektorból érkezett, míg a válaszadók 30 százaléka a kereskedelemet, 15 százaléka az ipart és 4 százaléka az építőipart képviselte. A mezőgazdaság továbbra sem reprezentálta magát a válaszadói mintában.

Az OPTEN-Bridge Business Jövőkép Mátrix egy olyan negyedévente megismételt üzleti és privát hangulatfelmérés, melynek célja, hogy a turbulensen változó üzleti környezetben egy gyors szondázással tisztább képet nyújtson arról, milyen hangulatban vannak a 100 millió forint feletti árbevételt elérő cégvezetők és tulajdonosok itthon. A Jövőkép Mátrix 1-től-10-ig terjedő skálán, két síkon vizsgálja, hogyan alakul a cégvezetők jövőképe. A skálán 5 alatt negatívba, 5 felett pozitívba fordulnak az érzetek. A jelenlegi és a három hónap múlva esedékes jövőképre is rákérdez a kérdőív, melyről a megkérdezett cégvezetők már egy éve nyilatkoznak.

A korábbi elemzésekről bővebben az OPTEN honlapján az alábbi linkeken olvashat:
2023/Q2: Továbbra is pozitívan tekintenek a jövőbe a megkérdezett hazai felsővezetők
2023/Q1: Reménytelibb tavaszt várnak a hazai cégvezetők
2022/Q4: Még pozitív, de romló gazdasági környezetben gondolkodnak a cégvezetők

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 06., 09:45
Átfogó, hosszú távú kereskedelmi stratégia készül, a kormányzat csökkentené a piactorzító intézkedéseket, köztük kivezetné az árrésstopot, és 3 milliárd forintot fordít a vidéki kisüzletek fejlesztésére – többek között ezek hangzottak el a 2026-os Európai Kereskedelem Napján, 2026. november 5-én. A VOSZ által szervezett rendezvénynek az Országház adott otthont.
2026-11-05 16:25:00
A kormány célja, hogy Magyarországon versenyképes, stabil árszínvonalú, fogyasztóbarát kereskedelmi szektor legyen, amelyben a vásárló jó minőségű terméket, valódi választékot, szolgáltatást kap – hangsúlyozta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szervezésében tartott Európai Kereskedelem Napja rendezvényen az Országházban.
2026-11-05 15:05:00
A globális minimumadó szabályai alá tartozó multinacionális vállalatcsoportok magyar csoporttagjainak 2026. november 20-ig kell benyújtaniuk a 2025. üzleti évre vonatkozó elismert belföldi kiegészítőadó-előleg bevallást, ha naptári éves üzleti évet követnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS