Az év végén jön a nagy globális csődhullám

2020. 09. 04., 10:15

Az idén 26 százalékkal nő a csődök száma a globális gazdaságban az Atradius hitelbiztosító szerint. 2020 első felében a vártnál kevesebb vállalat dőlt be, főleg az egyes országok mentőcsomagjai és a csődeljárások befagyasztása miatt. Ha az őszi, második hullám ellenére maradnak vagy tovább enyhülnek a karanténszabályok, az ugyan segíti majd a gazdaság talpra állását, de elindítja a csődhullámot is. A csődeljárásokat ugyanis a legtöbb országban csak átmenetileg függesztették fel.

Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint a koronavírus elleni intézkedések nyomán eddig kevesebb vállalat csődölt be, mint tavaly ugyanekkor, vagyis a járvány eddig nem okozott csődhullámot. A helyzet azért alakult a vártnál jobban, mert a legtöbb országban a hitelezők átmenetileg nem indíthattak felszámolási eljárást a vevőik ellen, illetve megemelték az adósságküszöböt is. Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint a bedőlések sorozata az év második felében kezdődik. – „Vihar előtti csendről van szó, az egyes országok átmeneti intézkedéseinek hatását látjuk. Az év végére azt várjuk, hogy 26 százalékkal több lesz a csőd a világgazdaságban, mint tavaly. A legnagyobb vesztes Törökország lesz 41 százalékkal, és őt követi majd az Egyesült Államok és Hongkong 39-39 százalékkal.” – mondta az országigazgató.

Az elemzők úgy becsülik, hogy Európában Portugália (36 százalék) vezeti majd a csődrangsort, utána következik Oroszország (35 százalék), Hollandia (34 százalék) és Spanyolország (30 százalék). A lista első harmadában van Belgium (20 százalék), Olaszország (17 százalék) és Franciaország (15 százalék) is. A legkedvezőbb a helyzet Németországban, ahol az év végéig a bedőlések mindössze 6 százalékos növekedésre lehet számítani. Jól áll Svájc és Kanada (8 százalék), Svédország (9 százalék), Görögország (10 százalék) és Dánia (11 százalék) is.– „Az intézményi-jogszabályi környezet nagyon is befolyásolja a csődök számát. A német szabályozás a bajban levő vállalat átszervezését preferálja, nem pedig a csődvédelmet. Az olasz csődeljárás olyan hosszú, bürokratikus és drága, hogy a bedőlni készülő cégek illetve a hitelezők inkább a csőd előtti egyezségi megállapodásokon keresztül, a bíróságon kívül próbálják menedzselni a felszámolást. A jelenlegi holland szabályozás pedig arra készteti a nem stabil cégeket, hogy becsődöljenek, és egy új vállalat alapításával folytassák a tevékenységüket” – mondta az országigazgató.

Az Atradius tanulmánya szerint a jövő évi adatokat az határozza meg, megszületik-e a koronavírus elleni vakcina 2021 első felében, és hogy milyen ütemben enyhülnek a karanténszabályok. Az optimista forgatókönyv szerint a legtöbb országban csökken majd a csődök száma, kivéve azokat az országokat, amely későn fagyasztották be a csődeljárásokat. Így például Spanyolország 44 százalékos becsődölési arányra számíthat, de romlik majd a helyzet Ausztráliában (34 százalék), vagy Kanadában és Franciaországban (22 százalék) is. 2021-ben a legjobban Görögország áll majd, ahol az ideihez képest 25 százalékkal lesz kevesebb csőd, a második Csehország (mínusz 17 százalék), a harmadik pedig Új-Zéland (mínusz 14 százalék).

Magyarországon a vállalkozások 17 százaléka került súlyos helyzetbe a járvány miatt és 22 százalék számol be romló kilátásokról. A cégek 68 százaléka tapasztal beszállítási problémákat.  Ugyanakkor a nyáron egy hónap alatt majdnem 3 ezer céget alapítottak Magyarországon. Vanek Balázs szerint ezt részben a munkanélküliség növekedése magyarázza, hiszen ez együtt jár a kényszervállalkozások számának erősödésével. Az országigazgató ezért is tartja fontosnak, hogy a magyar kormány az ősszel milyen további intézkedésekkel segíti a gazdaságot.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS