Az ESG két oldala is kritikus fontosságúvá vált

Az elmúlt két év történései a valóságban is megmutatták, hogy a COVID-19-től kezdve a jelenlegi ukrajnai konfliktusig milyen hatással lehetnek a vállalatokra a társadalmi kérdések. Számolniuk kellett a bezártság társadalmi hatásaival, és meg kellett találniuk a módját annak, hogy a munkavállalók egészségét egyensúlyba hozzák az üzletmenet folyamatosságával.

Legutóbb az ukrajnai háború állította a vállalatokat gyors és kritikus döntések elé, és rávilágított annak a fontosságára, hogy válság idején világos célokkal, értékekkel és társadalmi elvekkel kell rendelkezniük. Egy erős irányítással (azaz az ESG-n belül a „G” mint governance) bíró vállalat ugyanis rendelkezik krízisállapot utáni helyreállítási tervekkel. Reziliens üzletmenetük elég rugalmas ahhoz, hogy (ésszerű keretek között) alkalmazkodni tudjon az előre nem látható helyzetekhez. A KPMG szakértői szerint az ESG-szemléletmód fókuszban tartása azt mutatja, hogy a hosszú távú célokra való összpontosítás hosszú távú nyereséget hoz.

KPMG: A hosszabb távú kockázatok kezelése nem összeegyeztethetetlen a rövid távú problémák megoldásával

A klímakockázatoktól való félelem erősödése és a Covid járvány első hullámai miatt a nagyvállalatok boardjaiban az első számú prioritássá vált a fenntarthatóság. Erről tanúskodott a KPMG 2021-es CEO Outlook kutatása, amely szerint a nagyvállalati vezérigazgatók késznek mutatkoztak, hogy néhány éven belül cégeik árbevételének 10 százalékát forgassák fenntarthatósági beruházásokba.

A fenntarthatóságra való törekvés nem újkeletű jelenség. Ami új, az az egységesítés, a mérhetőség, és az összehasonlíthatóság feltételeinek megteremtésére irányuló erőfeszítés. Ennek megtestesülése az ESG – a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok összessége, amelyet immár számtalan nemzetközi és európai keretrendszer bástyáz körül. Ilyen a 2023 elején életbe lépő német Supply Chain Due Diligence Act, az EU már hatályos Taxonómia rendelete, illetve az SFDR-rendelete, amely körülírja, hogy mi minősül valóban zöld tevékenységnek, illetve befektetésnek. Ilyen lényeges szabályozás az EU-szinten jövőre életbe lépő CSRD is, amely a korábbiakhoz képest (NFRD) lényegesen több vállalatra terjeszti ki a fenntarthatósági jelentések készítésének kötelezettségét.

A jelenlegi bizonytalan geopolitikai és gazdasági helyzetben a cégvezetők a gyors alkalmazkodással vannak elfoglalva. A KPMG ennek ellenére arra hívja fel a figyelmet, hogy a hosszabb távú kockázatok kezelése nem összeegyeztethetetlen a rövid távú problémák megoldásával, ezért különös hangsúlyt helyez tanácsadói ESG felkészítésére. A társaság 2021-ben elfogadott Our Impact Plan nevű programja keretében 3 év alatt másfél milliárd dollárt fordít arra, hogy a legerősebb ESG fókuszú tanácsadóvá váljon.

„Évtizedek óta nem látott bizonytalanság jellemzi életünket. Ilyenkor még nagyobb felelősséggel tartozunk kollégáink, ügyfeleink és a társadalom felé, hogy együtt formáljunk egy jobb, fenntarthatóbb jövőt” – mondja Rakó Ágnes, a KPMG ESG partnere.

„Ennek keretében Magyarországon átfogó programokat – webináriumokat, workshopokat ás több alkalmas oktatási sorozatokat – szerveztünk, amelyeken 10 szektorból mintegy 500 érdeklődő vett részt.”

Rakó Ágnes azt is elmondta, a témák közt napirenden voltak a zöld pénzügyek, a greenwashing veszélyei, a pénzügyi szabályozás és jelentéstételi kötelezettségek aktualitásai, csakúgy mint a taxonómia és a dekarbonizáció. Emellett a KPMG Magyarországon – régiós felelősségggel – 40 fős ESG szakértői csapatot állított fel, amely nemcsak saját tudására, de a KPMG teljes nemzetközi ESG tudásbázisára építhet.

„Jelenleg Magyarország élen jár a CEE régióban ESG/fenntarthatósági témában. Ehhez jelentősen hozzájárulnak a szabályozói és pénzintézeti elköteleződések és programok, amelyek magukkal húzzák a reálgazdaságot is. A KPMG is jelentős belső fejlesztéseket tesz annak érdekében, hogy a piac dinamikus fejlődését le tudja követni, sőt, regionális HUB-ként támogatni tudja ügyfeleit a határokon túl is – mondja Szabó István, igazgató, a CEE régió fenntarthatóságért felelős vezetője.

Pénzügyek: „A jó ESG értékelésű vállalatok vonzzák a finanszírozókat és a befektetőket is.”

Magyarországon az ESG szempontok érvényesítésében élen jár a bankrendszer, ami a finanszírozási oldalról erős motivációt jelent a cégek számára. A jegybank hathatós közreműködésével (pl. Zöld otthon hitel, tőkekövetelmény kedvezmény, Növekedési Kötvény Program keretében a zöld kötvények) kialakultak azok a banki gyakorlatok, amelyek támogatják ezt a folyamatot. Teendő azért bőven akad még, például a vállalati adatszolgáltatás korántsem tökéletes. A magyar bankok nem mindig tudják alkalmazni az anyabankok zöld hitelbírálati és egyéb fenntarthatósági gyakorlatait, mert hiányzik mögülük a szükséges „tartalom”, azaz nem állnak rendelkezésre a megbízható és egységes adatok.

„A jó ESG értékelésű vállalatok csökkentik a kockázataikat, illetve új üzleti lehetőségeket ragadnak meg, ezáltal jobb pénzügyi minősítést nyernek, ami vonzza a finanszírozókat és befektetőket is. A fenntarthatóság már nem pusztán az állami támogatások miatt fontos, hanem piaci alapon is kifizetődő befektetőnek, hitelezőnek és hitelezettnek egyaránt” – vélekedik Wieder Gergő. A KPMG szenior menedzsere, a pénzügyi kockázatkezelés és ESG tanácsadás szakértője szerint az ESG alkalmazásával járó gyerekbetegségek kezelése a pénzügyi stabilitás erősítése mellett nagyot lendíthet a fenntarthatósági szempontok érvényesítésén is.

Ehhez azonban nagyon fontos a transzparencia erősítése, hogy mind a cégek, mind a finanszírozók számára elegendő és megbízható adatok álljanak rendelkezésre a cégek fenntarthatóságáról. Ezen a téren a jogalkotók, a minősítők, a pénzügyi szektor és a jegybankok szoros együttműködésére van szükség.

Ingatlanszektor: Az épített környezet az ESG „S” lába, azaz a társadalmi kohézió megőrzése terén is kiemelt jelentőségű

Magyarországon a zöld finanszírozás egyik középpontjában az ingatlanberuházások állnak. Nem véletlenül. Az építési tevékenység és az épületek használata felelős a globális széndioxid-kibocsátás 40 százalékáért. Ennek egynegyedét az építési anyagok előállításához szükséges energia, háromnegyedét pedig az üzemeltetés során felhasznált energia előállítása teszi ki – vagyis ennek bármilyen csökkentése komoly hatással van az összes kibocsátásra. Ugyanakkor ma Európában az épületek hozzávetőlegesen 25 százaléka tekinthető energiahatékonyan működőnek.

„Nem folytatható tovább az a gyakorlat, hogy a meglévő állomány mindössze egy százalékát korszerűsítik évente. A meglévő épületek anyagaiba beépült múltbeli, már „elkövetett” kibocsátást meg kell becsülnünk, és több figyelmet kell fordítani ezen meglévő állomány újrahasznosítására. Olyan épület- (és terület-) rehabilitációt kell elvégezni, amely innovatív tervezéssel, technológiai újításokkal, alternatív anyaghasználattal, valamint a megújuló energiák alkalmazásával csökkenti a káros kibocsátás mértékét” – fogalmazott piaci tapasztalatairól Dános Pál, a KPMG associate partnere, az ingatlantanácsadási üzletág vezetője.

Magyarországon a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére főleg a fejlesztői, kivitelezői és üzemeltetői oldal érzékeny, mert zöld kötvény kibocsátással, zöld hitelekre támaszkodva kedvezőbb feltételekkel valósulhatnak meg nagy projektek akár az üzleti, akár a lakossági piacon. A KPMG 2022-es kutatása szerint a vevői-bérlői oldal még mindig leginkább a közvetlen, számszerűsíthető hasznokat keresi, amikor a zöld ingatlant választ.

„Mindezek miatt Magyarországon az ingatlanfejlesztők ESG tudatossága előrébb jár, mint az ingatlanhasználóké, legyenek azok vevők vagy bérlők. Jó hír ugyanakkor, hogy a KPMG felmérése szerint a nagyvállalatok több mint fele 5-10 százalékos bérleti díj emelkedést is elfogadhatónak tart egy zöld ingatlan esetében” – mondta Dános Pál.

Dános szerint ugyanakkor hiba lenne az ingatlanberuházásokban az ESG szempontjai közül a környezettudatosságot mindenek fölé helyezni, mert az épített környezet az ESG „S” lába, azaz a társadalmi kohézió megőrzése terén is kiemelt jelentőségű, hiszen alapvetően meghatározza a lakások, lakóparkok, városrészek és városok életminőségét.

„Alapértelmezésben az ESG a vállalatokra, intézményekre, illetve gazdasági szervezetekre vonatkozik, de ennél többről szól! A városban számtalan funkció (munka, lakás, közlekedés) keveredik. A home office csak még jobban összemossa ezeket a funkciókat, a partikuláris (egyedi) ESG célok végül ebben a komplex fizikai környezetben és érdekközösségben érvényesülnek. A lakóhely és munkahely közötti napi utazási idő, költség és az ezzel járó környezetterhelés csökkentése újfajta városi területfelhasználást tesz szükségessé, és funkcionális átalakításokat hoz magával”– mondja Dános Pál, aki arra figyelmeztet, hogy településeinket nem elsősorban a turisták miatt, és nem elsősorban magunkért kell átalakítani, hanem a jövő lakói és munkavállalói számára.