Áremelésre készül a cégek több mint négyötöde

2022. 09. 07., 11:43

Az infláció mértékét elérő, vagy azt meghaladó áremelésre készül a közeljövőben a cégek több mint négyötöde – ha ugyan még nem lépte meg ezt. Az inflációs nyomás a vezetőket az üzleti modell átvizsgálására készteti. A vállalatok mintegy 60 százaléka igyekszik új, olcsóbb termékeket fejleszteni, csaknem fele pedig leépítésekre készül. A KPMG Inflation Survey kutatásában arra kereste a választ, hogyan próbálják a cégek minimalizálni az infláció hatását eredményükre, mit tesznek, hogy növeljék a bevételeket, illetve hogyan készülnek fel a váratlan kihívásokra.

Alig szusszanásnyi időt kaptak a cégek, épp kezdtek volna kilábalni a pandémia okozta helyzetből, amikor érkezett is az újabb nehézség. Az ukrajnai háború hosszú évek óta nem tapasztalt geopolitikai kockázatokat hozott az üzleti életben, súlyosbította az ellátási láncok zavarait, és az energiapiacot is megrendítette.

A lassuló gazdasági növekedés, illetve a recesszió veszélye miatt a jövővel kapcsolatos kilátások meglehetősen homályosak. És ami még rosszabb: az infláció az Egyesült Államokban 40 éves csúcsra gyorsult, de Magyarországon sem volt ilyen magas az infláció 24 éve, a döntéshozók többször is gyors kamatemelésre kényszerültek.

A jelenlegi helyzetben a kihívások kezeléséhez fontos, hogy a vállalatok felülvizsgálják üzleti modelljüket, új stratégiákat dolgozzanak ki a növekedés felgyorsítására, a lényeges területeken mérsékeljék a károkat. A cégvezetők számos intézkedéssel reagálnak a kihívásokra, igyekeznek rugalmasak lenni, hogy átvészeljék ezt az időszakot, és ellensúlyozzák a növekvő költségek hatását a vállalat működésére, eredményeire.

A KPMG Inflation Survey kutatása keretében 2022 májusában 300 pénzügyi vezetőt kérdezett meg arról, hogyan kezelik náluk az infláció hatásait, hogyan befolyásolja az árak növekedése a stratégiai döntéseket, hogy készülnek az előre nem látható külső hatásokra. A válaszadók beszéltek a következő hetek, hónapok terveiről, arról, hogy az infláció növekedésével párhuzamosan milyen mértékben hárítják majd át a fogyasztókra a növekvő költségeket, vagy hogyan kezelik cégüknél a béreket. Szóba kerül az is, hogy a jelenlegi helyzetben fejlesztik-e technológiájukat, újragondolják-e termékportfoliójukat.

Mit lépnek a vállalatok?

A KPMG kutatása azt mutatja, hogy az inflációs nyomás a cégeket arra készteti, vizsgálják át üzleti modelljüket. A válaszadók mintegy 60 százaléka jelezte, hogy új, alacsonyabb árfekvésű termékeket fejleszt, csaknem fele pedig leépítésekre készül. A munkabérek inflálódásával szembesülve a vállalatok a munkaerő ideális struktúrájára, méretére és elhelyezésére összpontosítanak.

Az emelkedő kamatkörnyezetben a vállalatok különböző pénzügyi stratégiákat alkalmaznak annak érdekében, hogy a hitelköltségek duzzadását kezelni tudják. A legnagyobb arányban a hitelek refinanszírozását vagy előtörlesztését alkalmazzák.

„Véget ért az a korszak, amikor a vállalati finanszírozás verhetetlen formája a banki és különösen az állam által támogatott kötvénykibocsátás volt. Szerepet kaphat a kockázati tőke, a mezzanine finanszírozás, és mostmár nem tűnik olyan drágának a nyilvános részvénykibocsátás sem” – érzékeltette a kialakult helyzetet Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója.

Az ingatlanárak szárnyalása miatt a HR és a pénzügy egyaránt mérlegeli a szükséges irodatér méretét, beosztását és elhelyezkedését. A vállalatok többsége tervezi, hogy újratárgyalja bérleti szerződését a jelenlegi helyén, ugyanakkor mintegy felük gondolkodik alternatív helyszínekben. A korlátlan távmunka lehetősége a válaszadók 40 százalékának szerepel a tervei között – ez ugyanis csökkentené például a rezsiköltségeket, a dolgozóknál pedig az utazásra felhasznált üzemanyagot és időt.

Mit tesznek a vállalatok a bevétel növeléséért?

A válaszokból látszik, hogy a létszámcsökkentések és átméretezési programok termelékenységre gyakorolt negatív hatását a vállalatok technológiai fejlesztésekkel próbálják ellensúlyozni. A megkérdezett vezetők túlnyomó többsége, 84 százaléka arra számít, hogy cége technológiai kiadásai akár 20 százalékkal is növekedhetnek. A mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a blokkláncok és a felhőszolgáltatások egyaránt fontos eszközei lesznek az inflációval vívott harcnak a háttérfunkciók automatizálása, a gördülékeny kiszolgálás és az agilis, adatvezérelt működési modellek révén.

A kutatásban résztvevő cégek, ha eddig nem tették, a következő három-hat hónapban már biztosan terveznek áremeléseket. Az infláció mértékét elérő, vagy azt meghaladó áremelésre 82 százalékuk készül, 30 százalék egyértelműen az inflációnál is nagyobb mértékű drágítást tart valószínűnek. Az persze jó eséllyel tovább fűti az amúgy is erős inflációt, ha mindenki igyekszik emelni saját árait, mivel egyébként is további drágulást vár. A kérdés az, meddig terhelhetik át a vállalatok a termékek és szolgáltatások emelkedő költségeit ügyfeleikre, mielőtt azok alternatívákat kezdenek keresni.

„Már látszik, hogy a fogyasztók összébbhúzzák a nadrágszíjat: a napi szükségleti termékekből is egyértelműen az olcsóbbakat keresik, az úgynevezett diszkrecionális vásárlás (a megmaradó pénzből történő költekezés) háttérbe szorul. Emiatt a lakásfelszerelés, a luxuscikkek, az autók és az utazások előállítói, illetve szolgáltatói nehéz idők elé néznek” – fogalmaz Simonyi Tamás.

A vállalatok a kutatás szerint mindenképpen arra számítanak, hogy megőrzik jövedelmezőségüket – ami jó hír a részvényeseknek, de kevésbé jó a vásárlóknak. Ahogy az eladási árak emelkednek, úgy nőnek az árbevételek is. Nem meglepő módon a megkérdezettek 61 százaléka legalább a mostani jövedelmezőség fennmaradásával vagy emelkedésével számol.

Hogyan készülnek fel a vállalatok a megjósolhatatlan külső változások kezelésére?

Az új üzleti modelleknek képesnek kell lenniük arra, hogy alkalmazkodjanak a jelen és a jövő kihívásaihoz. 2022 kezdetén a legtöbben azt gondolták, az ellátási láncok akadozása és a munkaerő költségei lesznek az inflációval kapcsolatos kihívások főbb forrásai. A világpolitika az ukrajnai háború kitörésével vált egyértelműen fontos, ha nem a legfontosabb tényezővé: a KPMG Inflation Survey szerint már a válaszadók 62 százaléka jelöli meg ezt, mint az infláció leküzdésének fő akadályát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.
2025. 07. 09., 11:40
„A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcssavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli.”
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS