Amerikában szárnyal, nálunk gyerekcipőben jár a lokációanalízis

2021. 05. 18., 12:15

A Google megbízásából egy amerikai stratégiai tanácsadó cég, a BCG (Boston Consulting Group) 500 vállalatvezetőt kérdezett meg idén az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Szingapúrban és Indiában arról, hogy milyen módokon használják fel a lokációanalízist és az ehhez kapcsolódó elemzési technológiákat. A műfaj meghatározó hazai vállalkozása, a Helix Consulting Kft. a hazai tapasztalatokat összevetette az amerikai kutatással. Az eredmény kontrasztos.

Mindkét cég azokra a gazdasági szegmensekre összpontosított, amelyekben az ilyen technológiák alkalmazása köztudottan jelentős haszonnal jár: a pénzügyi szolgáltatások, a kiskereskedelem, ideértve az e-kereskedelmet is, a logisztika, az ingatlanforgalmazás és a turizmus. A hazai cég elemzése – hasonlóan az amerikaihoz – nem reprezentatív a szegmensekre, de képet ad a technológia hazai helyzetéről.

Az informatika csodákra képes, a térinformatika pedig azt is megmondja, hogy a csoda hol és mikor történik – vezette fel a párhuzamos felmérés eredményeit Hegedüs Tamás, a Helix Consulting területért felelős vezetője. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a vállalat birtokában lévő adatok, legyen szó a működés bármely területéről, újabb réteggel, változóval gazdagodnak a lokációanalízis segítségével, ami a teljes rendszert strukturáltabbá, személyre szabhatóbbá teszi, és ez új felhasználási területek egész sorát nyitja meg a cégek előtt.

A térinformatika eredményeit a megkérdezett országokban nagyon széles körben és sokféleképpen használják, miközben Magyarország e tekintetben még csak az út elején jár. A BCG által megkérdezett cégeknek átlag 95 százaléka vallotta, hogy a lokációadatok bármilyen értelemben fontosak az üzletmenet szempontjából, míg Magyarországon ez mintegy 27 százalék lehet.

Nagy a szórás az iparágak között is. Míg az amerikai felmérésben legkevésbé a pénzügyi szolgáltatók használták fel a helyrajzi adatokat (89 százalék), és az ingatlanágazat a leginkább (100 százalék), Magyarországon a logisztika jár az élen 80 százalékkal, bár ezt a mutatót az „húzta fel”, hogy a válaszadók autóflottáinak 80 százaléka fel van szerelve GPS-jeladóval, és az adatokat elemzik is valamilyen mértékben. A kereskedelem és a pénzügyi tanácsadás területén közben a technológiát itthon gyakorlatilag nem használják, szemben az amerikai felmérésben kapott 98 és 89 százalékkal.

A legerősebb felhasználási terület a külföldi felmérésben egyértelműen az ügyfélprofilozás és a vásárlói élmények személyre szabása volt. Nálunk ez a szinte hiányzik, a cégek inkább a belső működésük során keletkezett lokáció adatokat hasznosítják, illetve a különböző hűségprogramok során begyűjtött lakhatási adatok, „szabad az irányítószámát?” jellegű kérdések alapján próbálnak következtetéseket levonni. Ez a rendelkezésre álló technológiák fényében nevezhető kezdetlegesnek.

Ennek megfelelően Magyarországon a geomarketing is gyerekcipőben jár. A felmérésben részt vevő külföldi cégeknek például természetes, hogy a vevő létrehoz egy online bevásárlólistát, a kereskedelmi lánc pedig elküldi neki a legközelebbi olyan egység nevét, címét és az odavezető útvonalat, amelyikben minden megtalálható a listáról.

Egyúttal a vevő kap egy térképet is, hogy a bolton belül hol keresse a listán lévő termékeket. Itthon még nincs információnk ilyen lehetőségről – mutatott rá Hegedüs Tamás. Ugyanígy az online rendelt bevásárlásnál egészen pontosan megtekinthető a térképen, hogy hol tart a futár a termékeimmel, így nem kell a megjelölt 1-6 órás intervallumban folyamatosan a csengőt lesni. A vevő tudja, hogy elviheti-e még sétálni a kutyát, vagy épp van-e ideje hajat mosni.

A vizsgált országokban az új boltok, raktárak helyét sem jelölik ki lokációanalítikus támogatás nélkül. Fontos, hogy azok a vállalatok, akik élen jártak a lokációanalízisben és sok területen alkalmazták azt, akár 2-3-szor jobb értékeket produkáltak a vevői elégedettség, vagy a vásárlói hűség területén, és jelentősen csökkentették raktár- és logisztikai költéseiket is.

A két ország adatait gyakorlatilag értelmetlen tételesen összehasonlítani, és elsősorban nem a különböző piacméretek miatt. A tapasztalat az, hogy míg a megkérdezett országokban – pedig India a gazdaság egészét, vagy az egy főre jutó GDP-t tekintve elmarad Magyarországtól – a lokációanalízis használata már érett fázisában jár, és szinte természetes része a tevékenységnek, addig Magyarországon csak pilot projektek működnek. Ebből az is következik, hogy aki az érintett szektorokban elsőként lesz képes kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket, az jelentős előnyre tehet szert. Mindenesetre a technológia nálunk is rendelkezésre áll, csak a felismerésig kell eljutni – mondta a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.
2024-04-24 08:15:29
Az idei tavasz furcsán indul: a hagyományos gyűjtési naptár felborult, olyan gombafajok csúsztak össze, amiknek termési ideje között hetek vagy akár hónapok is lehetnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Az idei tavasz furcsán indul: a hagyományos gyűjtési naptár felborult, olyan gombafajok csúsztak össze, amiknek termési ideje között hetek vagy akár hónapok is lehetnek.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.