Agrárium: egyre égetőbb a generációváltás problémája

2019. 10. 08., 16:50

A legújabb technológia térnyerése a fiatalok számára is vonzóvá teheti az agrárpályát.

Az agrárium a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazata, amelynek termelékenysége évről évre folyamatosan növekszik: a szektor kibocsátása 2018-ban elérte a 2720 milliárd forintot, vagyis 2010 óta egyharmadával emelkedett. A hazánkban igen erős hagyományokkal rendelkező szektor számára azonban – más ágazatokhoz hasonlóan – egyre növekvő kihívást jelent a generációváltás, illetve a munkaerőhiány, és ezen belül is a fiatalok megszólítása. Az agrárdigitalizációs forradalom azonban ezen a téren is tektonikus változásokat okozhat, hiszen az új technológiáknak köszönhetően az életet online élő, kütyükhöz szokott fiatalabb generációk számára is egyre vonzóbbá válhat az agrárpálya.

 „A magyar agrárium három fő kihívással küzd jelenleg, egyrészt szükséges a termelékenység további növelése, másrészt a szektort más ágazatokhoz hasonlóan egyre inkább sújtja a munkaerőhiány, amihez hozzáadódik a generációváltás problémája is. A digitalizáció, a csúcstechnológia minél szélesebb körű elterjedése azonban mindhárom problémát orvosolhatja, hiszen amellett, hogy növeli a hatékonyságot, leszámolva az agrárszektort övező sztereotípiákkal alkalmas lehet arra is, hogy a fiatal generációk számára is vonzó karrieralternatívát jelentsen” – hívta fel figyelmet az OTP Fáy András Alapítvány szakmai konferenciáján dr. Mészáros Tamás, az OTP Fáy András Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektora.

A modern technológia mellett a korszerű képzés a versenyképesség titka

Ahhoz, hogy a magyar agrárium termelékenységben felvegye kesztyűt a fejlettebb agrárkultúrával rendelkező országokkal, illetve reagálni tudjon a modern kor kihívásaira, a legújabb technológiák széles körű alkalmazása mellett korszerű szakképzésre is szükség van. Bagdán Boglárka, az Agrárminisztérium (AM) agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen elmondta, hogy az agrárium bármely területén kamatoztatható ismeretek megszerzéséhez korszerű intézményi háttérre, duális képzésre, tangazdaságokra van szükség,

Az agrároktatás célja, hogy az ágazatban a korszerű technológiákat alkalmazni képes, valamint a hazai és nemzetközi kapcsolatokban is eligazodó, művelt szakemberek dolgozzanak, akik széles alapozású felkészültséggel és ebből adódóan több területen felhasználható tudásanyaggal rendelkeznek. Az intézményeket is fel kell készíteni arra, hogy a digitális technológia jelentősen átalakítja az agrárgazdaság emberi erőforrás szükségletét, fűzte hozzá Bagdán Boglárka.

A generációváltást a vállalkozások mintegy tíz százaléka éli túl

Nemzetközi tapasztalatok alapján a gazdaságok életében az első generációváltásnak csak kevesebb, mint a fele sikeres, a második generációváltást pedig a vállalkozások alig több mint 10 százaléka éli túl. A fiatal generáció előtérbe kerülése ugyanakkor lehetőséget is jelent, hiszen a legfrissebb tudás is bekerülhet velük a gyakorlatba, képesek lehetnek a korszerű információs- és tudástranszfereket működtetni. Sokat kell azonban tenni ahhoz, hogy ezt a lehetőséget valóban kihasználhassa a hazai agrárgazdaság.

„A magyar gazdálkodók életkorának összetétele kedvezőtlen, hiszen a szektorban mindössze hat százalék a 35 év alatti fiatalok aránya. Az agrárvállalkozások sikeres generációváltását segíti elő az OTP Bank által létrehozott Zöld Alap. A tőkealapnak összesen 10 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésére, melyet olyan mezőgazdasági vállalkozásokba fektetünk be hatéves futamidővel, amelyeknél az öröklés, a családi tulajdonlás folytonossága nem megoldott. Ezzel az eszközzel biztosítjuk, hogy a vállalkozások folytatni tudják tevékenységüket, ezen felül az OTP Bank befektetőként a vállalkozások integrálásával a cégek versenyképességének javítását is célozza” –hangsúlyozta Benedek Fülöp, az OTP Agrár igazgatója a konferencián.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-01-31 10:44:05
Alig egy hét alatt több mint 330 milliárd forintnyi fogyott el az inflációt követő hozamú Prémium Magyar Állampapírból. Már csaknem 4600 milliárd forint van ebben a befektetésben, amely egyértelműen az új szuperállampapírrá vált.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS