A vírushelyzet kezelése háttérbe szorította a vezetőváltást

2020. 12. 11., 13:00

A vállalatvezetők az idei év kihívásai miatt még kevesebb időt tudtak generációváltásra fordítani, amely így 2020-ra látványosan háttérbe szorult: csupán a cégek 9 százalékánál merült fel idén a vezetőváltás gondolata – derül ki a Budapest Bank legfrissebb reprezentatív kutatásából. A döntés egyre sürgetőbb: 25 százalékponttal többen gondolják közülük úgy, hogy életkoruknál fogva időszerű lenne a stafétabot átadása, mint két évvel korábban. A vezetők döntő többsége csak egy családtag kezében látná biztonságban a vállalkozást, és szinte alig merült fel az értékesítés lehetősége. A bizonytalan üzleti környezetben azonban felértékelődik a bankok szerepe: mind a generációváltás, mind az értékesítés folyamatába egyre többen vonják be a pénzintézeteket.

A Budapest Bank kétévente készíti el reprezentatív kutatását, amelyben közel 600 magyar kis-, és közepes vállalkozás vezetőváltását és cégértékesítésének lehetőségeit méri fel.[i] A hazai kkv-k a magánszférában foglalkoztatottak kétharmadának biztosítanak munkalehetőséget, a KSH legfrissebb adatai szerint a nemzetgazdaság teljesítményéhez a teljes hozzáadott érték közel 50 százalékával járulnak hozzá. A 90-es években vállalkozást indító nemzedék nyugdíjas korúvá válásával azonban a generációváltás kérdése soha nem látott súllyal nehezedik a magyar vállalkozói társadalomra. Az elkövetkezendő 8-10 évben a hazai kkv-k több mint felét, 12 ezer vállalatot érinti közvetlenül a folyamat.

Fogy az idő, mégsem lépnek a vezetők

A kutatás rámutatott: a vállalatvezetők döntő többsége, 91 százaléka annak ellenére sem gondolkodik a staféta átadásán, hogy két év alatt 25-ről 50 százalékra nőtt közülük azoknak az aránya, akik szerint ez életkorukból fakadóan már időszerű lenne. Reálisan látják a helyzetüket, hiszen a kkv-k harmadának vezetői már bőven elmúltak 60 évesek, a válaszadók pedig erre az időszakra, 65 és 70 év közöttire teszik az ideális életkort a vezetés átadására.  

Kérdéses az utód, de lényeg, hogy családtag legyen

A cégvezetők kétharmada családon belül szeretné továbbadni a vezetői feladatokat, azonban még nem tudják, hogy pontosan kinek, csupán az esetek 16 százalékában jelölték már ki a végleges utódot. Csökkent a vezetők bizalmatlansága: míg két évvel ezelőtt még 29 százalékuk szerint volt különösen nehéz megtalálni a következő vezetőt, addig idén már csak 21 százalékuk mondta ugyanezt.  Ez némi optimizmusra adhat okot a következő generáció számára, hiszen – ahogy a vezetők, úgy az utódok is – egyre idősebbek és tapasztaltabbak lesznek, egyre inkább felkészülnek a vezetői feladatokra.

2020 nem a vezetőváltás éve volt

Az idei év korábban elképzelhetetlennek tűnő kihívások elé állította a cégvezetőket. Kiélezett helyzetben gyorsan kellett cselekedniük, egy-egy döntésük a cég jövőjét is meghatározhatta. Nem meglepő, hogy inkább a válságkezeléssel törődtek, mintsem a generációváltás folyamatával: 10 százalékkal magasabb volt azok aránya, akik időhiány miatt nem tudtak a vezetőváltással foglalkozni, mint két éve.  Ez azt eredményezte, hogy 2020-ra látványosan háttérbe szorult a folyamat, tavalyelőtt még a cégek 15 százalékánál merült fel a utódlás, addig idén ez 9 százalékra csökkent.

„A kkv szektor sikeres generációváltása egyértelműen nemzetgazdasági érdek, amihez minden lehetséges segítséget meg kell adni számukra, legyen szó állami támogatásokról, edukációról, vagy pénzügyi tanácsadásról. Tisztában vagyunk vele, hogy ez az év elsősorban a válságkezelésről szólt, talán éppen ezért egyre több vállalat vonja be banki tanácsadóját a vezetőváltásba. Két év alatt ugyanis megduplázódott, és 15%-ra nőtt azon vállalatvezetők száma, akik igénybe vettek banki szolgáltatást a folyamatban. Bízunk benne, hogy ez a szám tovább fog emelkedni, bankunk pedig igyekszik tematikus rendezvényekkel, pénzügyi tanácsadással és tudásmegosztással segíteni a hazai vállalatokat ebben” – mondta Kasziba Levente a Budapest Bank vállalati üzletág vezetője.  

Eladni? Soha!

Igaz, hogy a vezetők a vállalat további sorsát alapvetően valamely családtagjukra bíznák, azonban könnyen előfordulhat, hogy bizonyos körülmények miatt erre nincs lehetőség. Kézenfekvő megoldás ilyenkor a cég – akárcsak egy részének – értékesítése, azonban a felmérés szerint a cégtulajdonosok 87 százaléka egyáltalán nem szándékozik eladni a vállalatot.  Nem lenne pedig szerintük nehéz dolguk: a megkérdezettek harmada szerint könnyűszerrel találnának megfelelő vevőt a cégre, bár 20 százalékuk szerint nem adna a vásárló annyit vállalkozásért, mint amennyit valójában ér.

Ugyanakkor egy vállalat értékesítését nagyban hátráltathatja, ha nem egyértelmű a cégértéke. A vállalatvezetők 60 százalékának nincsenek objektív mérőszámai, amelyek alapján meg lehetne határozni az eladási árat, ezért egyáltalán nem tudják, vagy csak megbecsülni tudják az összeget. A bankok szerepe az értékesítésben folyamatosan nő: a vezetők 35 százaléka vonna be pénzintézetet az eladási folyamat valamely szakaszában, amely 6 százalékponttal magasabb érték, mint két évvel ezelőtt.  

Átláthatóbb működés a legnagyobb cégérték

A vállalatvezetők szerint a legnagyobb értéknövekedést az átlátható, jobban strukturált működéssel, tudatos marketing-kommunikációval, hatékonyabb munkaszervezéssel és több innovációval lehetne elérni. Ezek fejlesztéséhez a vállalkozások fele saját tőkét venne igénybe, de 22 százalékuk a pénzügyi finanszírozásban is lát fantáziát. A cégek 16 százaléka viszont ezek közül egyiket sem választaná, mert növekedni sem szeretne, úgy vélik, hogy a jelenlegi állapot a legmegfelelőbb a tulajdonosok és az alkalmazottak számára is egyaránt.

„A vállalatvezetők sokszor szinte a családjuknak tekintik a céget, elkötelezettek a munkavállalóik iránt, fontos számukra a jövőjük. Nem meglepő, hogy kevesen gondolkodnak értékesítésben, mégis, a cég jövője érdekében a piaci racionalitások mentén lenne érdemes dönteni, és szakértő partnerek segítségével megtalálni a legjobb megoldást. Örömmel tapasztaljuk, hogy az esetek harmadában már számítanak a cégek bankokra az értékesítés folyamatában, hiszen számos finanszírozási megoldással és pénzügyi tanácsadással tudjuk támogatni az eladást” – tette hozzá Kasziba Levente.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 07:30:05
Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS