A vírushelyzet kezelése háttérbe szorította a vezetőváltást

A Budapest Bank kétévente készíti el reprezentatív kutatását, amelyben közel 600 magyar kis-, és közepes vállalkozás vezetőváltását és cégértékesítésének lehetőségeit méri fel.[i] A hazai kkv-k a magánszférában foglalkoztatottak kétharmadának biztosítanak munkalehetőséget, a KSH legfrissebb adatai szerint a nemzetgazdaság teljesítményéhez a teljes hozzáadott érték közel 50 százalékával járulnak hozzá. A 90-es években vállalkozást indító nemzedék nyugdíjas korúvá válásával azonban a generációváltás kérdése soha nem látott súllyal nehezedik a magyar vállalkozói társadalomra. Az elkövetkezendő 8-10 évben a hazai kkv-k több mint felét, 12 ezer vállalatot érinti közvetlenül a folyamat.

Fogy az idő, mégsem lépnek a vezetők

A kutatás rámutatott: a vállalatvezetők döntő többsége, 91 százaléka annak ellenére sem gondolkodik a staféta átadásán, hogy két év alatt 25-ről 50 százalékra nőtt közülük azoknak az aránya, akik szerint ez életkorukból fakadóan már időszerű lenne. Reálisan látják a helyzetüket, hiszen a kkv-k harmadának vezetői már bőven elmúltak 60 évesek, a válaszadók pedig erre az időszakra, 65 és 70 év közöttire teszik az ideális életkort a vezetés átadására.  

Kérdéses az utód, de lényeg, hogy családtag legyen

A cégvezetők kétharmada családon belül szeretné továbbadni a vezetői feladatokat, azonban még nem tudják, hogy pontosan kinek, csupán az esetek 16 százalékában jelölték már ki a végleges utódot. Csökkent a vezetők bizalmatlansága: míg két évvel ezelőtt még 29 százalékuk szerint volt különösen nehéz megtalálni a következő vezetőt, addig idén már csak 21 százalékuk mondta ugyanezt.  Ez némi optimizmusra adhat okot a következő generáció számára, hiszen – ahogy a vezetők, úgy az utódok is – egyre idősebbek és tapasztaltabbak lesznek, egyre inkább felkészülnek a vezetői feladatokra.

2020 nem a vezetőváltás éve volt

Az idei év korábban elképzelhetetlennek tűnő kihívások elé állította a cégvezetőket. Kiélezett helyzetben gyorsan kellett cselekedniük, egy-egy döntésük a cég jövőjét is meghatározhatta. Nem meglepő, hogy inkább a válságkezeléssel törődtek, mintsem a generációváltás folyamatával: 10 százalékkal magasabb volt azok aránya, akik időhiány miatt nem tudtak a vezetőváltással foglalkozni, mint két éve.  Ez azt eredményezte, hogy 2020-ra látványosan háttérbe szorult a folyamat, tavalyelőtt még a cégek 15 százalékánál merült fel a utódlás, addig idén ez 9 százalékra csökkent.

„A kkv szektor sikeres generációváltása egyértelműen nemzetgazdasági érdek, amihez minden lehetséges segítséget meg kell adni számukra, legyen szó állami támogatásokról, edukációról, vagy pénzügyi tanácsadásról. Tisztában vagyunk vele, hogy ez az év elsősorban a válságkezelésről szólt, talán éppen ezért egyre több vállalat vonja be banki tanácsadóját a vezetőváltásba. Két év alatt ugyanis megduplázódott, és 15%-ra nőtt azon vállalatvezetők száma, akik igénybe vettek banki szolgáltatást a folyamatban. Bízunk benne, hogy ez a szám tovább fog emelkedni, bankunk pedig igyekszik tematikus rendezvényekkel, pénzügyi tanácsadással és tudásmegosztással segíteni a hazai vállalatokat ebben” – mondta Kasziba Levente a Budapest Bank vállalati üzletág vezetője.  

Eladni? Soha!

Igaz, hogy a vezetők a vállalat további sorsát alapvetően valamely családtagjukra bíznák, azonban könnyen előfordulhat, hogy bizonyos körülmények miatt erre nincs lehetőség. Kézenfekvő megoldás ilyenkor a cég – akárcsak egy részének – értékesítése, azonban a felmérés szerint a cégtulajdonosok 87 százaléka egyáltalán nem szándékozik eladni a vállalatot.  Nem lenne pedig szerintük nehéz dolguk: a megkérdezettek harmada szerint könnyűszerrel találnának megfelelő vevőt a cégre, bár 20 százalékuk szerint nem adna a vásárló annyit vállalkozásért, mint amennyit valójában ér.

Ugyanakkor egy vállalat értékesítését nagyban hátráltathatja, ha nem egyértelmű a cégértéke. A vállalatvezetők 60 százalékának nincsenek objektív mérőszámai, amelyek alapján meg lehetne határozni az eladási árat, ezért egyáltalán nem tudják, vagy csak megbecsülni tudják az összeget. A bankok szerepe az értékesítésben folyamatosan nő: a vezetők 35 százaléka vonna be pénzintézetet az eladási folyamat valamely szakaszában, amely 6 százalékponttal magasabb érték, mint két évvel ezelőtt.  

Átláthatóbb működés a legnagyobb cégérték

A vállalatvezetők szerint a legnagyobb értéknövekedést az átlátható, jobban strukturált működéssel, tudatos marketing-kommunikációval, hatékonyabb munkaszervezéssel és több innovációval lehetne elérni. Ezek fejlesztéséhez a vállalkozások fele saját tőkét venne igénybe, de 22 százalékuk a pénzügyi finanszírozásban is lát fantáziát. A cégek 16 százaléka viszont ezek közül egyiket sem választaná, mert növekedni sem szeretne, úgy vélik, hogy a jelenlegi állapot a legmegfelelőbb a tulajdonosok és az alkalmazottak számára is egyaránt.

„A vállalatvezetők sokszor szinte a családjuknak tekintik a céget, elkötelezettek a munkavállalóik iránt, fontos számukra a jövőjük. Nem meglepő, hogy kevesen gondolkodnak értékesítésben, mégis, a cég jövője érdekében a piaci racionalitások mentén lenne érdemes dönteni, és szakértő partnerek segítségével megtalálni a legjobb megoldást. Örömmel tapasztaljuk, hogy az esetek harmadában már számítanak a cégek bankokra az értékesítés folyamatában, hiszen számos finanszírozási megoldással és pénzügyi tanácsadással tudjuk támogatni az eladást” – tette hozzá Kasziba Levente.