A szélerőmű-kapacitás növekedése várható Magyarországon

2023. 05. 02., 13:39

Az európai országok sorra veszik fontolóra szélerőmű-kapacitásuk növelését. Ennek oka a költséghatékony létesítés mellett a naperőművek ciklikusságának kiegyensúlyozása. Magyarországon ehhez azonban a jogi szabályozás koncepcionális átalakítására lenne szükség, amire hamarosan sor kerülhet.

A szélturbina technológia rohamos fejlődésének köszönhetően egyre hatékonyabb a szélerőművek tiszta energia termelése, és így egyre nagyobb a várható megtérülés is. A szomszédos országok közül Ausztria – domborzati viszonyainak is köszönhetően – aktívan támogatja a szélerőművek telepítését, és az utóbbi időben több szélturbina létesítést könnyítő jogszabályt fogadtak el.

Magyarországon azonban lényegében 10 éve nem épült új szélerőmű és csupán 3-4 százalékra tehető a szélenergia részaránya a villamosenergia-termelésben. Ennek oka a szigorú szabályozás, ami a gyakorlatban lehetetlenné teszi telepítésüket. Természetesen a szigorú szabályozás mögött alapvető megfontolások húzódnak, így a módosítás során fontos a megfelelő egyensúly megtalálása.

Jelenlegi korlátozások

A szélerőművek telepítését kezdetben elsősorban a 33/2009. (VI. 30.) KHEM miniszteri rendelet szabályozta. A rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat útján lehetett szélerőműveket létesíteni. A 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet azonban a szélerőművek létesítéséhez számos további olyan műszaki feltételt támasztott, melyeknek a szélturbinák vagy nem tudnak műszakilag megfelelni, vagy ha meg is felelnek, a befektetés más európai országhoz képest számottevően kisebb megtérülést ígérne.

A kormányrendelet kimondja, hogy a beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 kilométereen belül szélerőmű nem helyezhető el. Figyelembevéve a hazai településszerkezeti rendszert, önmagában ez a szabály érdemben kizárja szélerőmű létesítésre alkalmas helyszín megtalálását. Ezt azonban tovább erősíti, hogy a szélerőmű elhelyezésére szolgáló ingatlan telekhatárától számított 1 kilométeren belül elhelyezkedő valamennyi ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.  Ez a két rendelkezés együtt kizárja szélerőmű létesítéséhez egyébként a szélviszonyok miatt megfelelő ingatlan megtalálásának lehetőségét.

A szabályozás továbbá kimondja, hogy a szélturbina magassága nem haladhatja a 100 métert meg, mely nagyon alacsony magasságkorlátozásnak számít figyelembe véve a modern szélturbinák magasságát. Ha ehhez hozzánézzük, hogy a szélerőművek teljesítménye nem haladhatja meg a 2MW kapacitást a legnagyobb gyártóknak alig van olyan szélturbinája, ami megfelel az előírásoknak. Mindemellett a szélturbinák kerületi (lapátvég) sebessége, talajtól való távolsága, valamint a zajterhelése is korlátozott.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. Törvény 2016. december 22-én hatályba lépő módosítása értelmében, a kormány rendeletben határozhatja meg az adott naptári évre vonatkozóan a szélerőművek építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számát és az engedélyezhető szélerőművek teljesítményét, mely a 454/2016. (XII. 19.) Korm.rendeletnek megfelelően 0 MW volt.

Lehetséges enyhítések

A korlátozás kimondott indoka a szélerőművek tájképre, zajszennyezésre, valamint környezetvédelemre (madárvédelemre) gyakorolt hatása. A fejlesztések szempontjából azonban reményre adhat okot ugyanakkor Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének C6.R2. számmal jelölt szárazföldi szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése című tervhez fűzött indokolása, amely kimondja, hogy a reform célja a szélenergia-termelési kapacitás kialakítása Magyarországon a jelenlegi általános korlátozások megszüntetésével és olyan kijelölt célterületek létrehozásával, ahol ösztönzöttek a szélenergiára irányuló beruházások.

„Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi szabályozás mögötti indokok területi jelleggel kerülnének vizsgálatra és olyan úgynevezett „to go” zónák kialakítására lenne lehetőség, ahol a helyi szélviszonyok kedvezőek, a környezet-, és tájképvédelmi szempontok nem sérülnének, így a szélerőművek hozzájárulhatnának a villamosenergia-termeléshez, úgyhogy akár a naperőművek termelésének rendszeregyensúlybeli kilengéseit kompenzálják” – tette hozzá dr. Babus Gábor, a Deloitte Legal ügyvédi iroda ingatlanjogi csapatának ügyvédje.

Mindemellett Magyarország energiastratégiájával összhangban, a tervezett nap- és szél energia-kapacitás hálózatra kapcsolása mind az átviteli, mind az elosztóhálózatok jelentős fejlesztését, korszerűsítését igényli országszerte.

„Megfelelő hálózati hozzáférésre és hálózati kapacitásra van szükség, a szélenergiából származó további termelési kapacitások biztonságos integrálásához. A szűkös hálózati kapacitások kezelésén kívül a megjelenő új technológiák, digitalizációs fejlesztések és olyan további szabályozások is elősegíthetik szélenergiát célzó befektetéseket, mint a például az energiaközösségek vagy aggregátorok hazai villamosenergia-rendszerbe integrálásához szükséges gyakorlati szabályok megalkotása, illetve a cPPA szerződésekre vonatkozó kiszámítható gyakorlati ismeretek” – tette hozzá dr. Bogdán Ágnes, a Deloitte Legal ügyvédi iroda energiajogi csapatának vezetője.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon milyen kis mértékben járul hozzá a szélenergia villamosenergia-termeléshez, a piac és a befektetők kíváncsian várják a jövőbeli szabályozást. Ahhoz, hogy a szárazföldi szélenergiát célzó befektetések Magyarországon is beindulhassanak, a jelenlegi szigorú szabályok feloldására lenne szükség, mely a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervnek köszönhetően közelebb lehet, mint valaha.

Ez pedig koncepcionális fordulatot jelentene, ugyanis hazánkban megújuló energiát hasznosító erőművek közül jelenleg a naperőművek dominálnak, amelyeknél a szélturbináknak jóval kisebb a területigényük, valamint a szélerőművek jól ki tudnák egészíteni a naperőművek termelésének rendszeregyensúlybeli kilengéseit.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS