Az európai országok sorra veszik fontolóra szélerőmű-kapacitásuk növelését. Ennek oka a költséghatékony létesítés mellett a naperőművek ciklikusságának kiegyensúlyozása. Magyarországon ehhez azonban a jogi szabályozás koncepcionális átalakítására lenne szükség, amire hamarosan sor kerülhet.
A szélturbina technológia rohamos fejlődésének köszönhetően egyre hatékonyabb a szélerőművek tiszta energia termelése, és így egyre nagyobb a várható megtérülés is. A szomszédos országok közül Ausztria – domborzati viszonyainak is köszönhetően – aktívan támogatja a szélerőművek telepítését, és az utóbbi időben több szélturbina létesítést könnyítő jogszabályt fogadtak el.
Magyarországon azonban lényegében 10 éve nem épült új szélerőmű és csupán 3-4 százalékra tehető a szélenergia részaránya a villamosenergia-termelésben. Ennek oka a szigorú szabályozás, ami a gyakorlatban lehetetlenné teszi telepítésüket. Természetesen a szigorú szabályozás mögött alapvető megfontolások húzódnak, így a módosítás során fontos a megfelelő egyensúly megtalálása.
A szélerőművek telepítését kezdetben elsősorban a 33/2009. (VI. 30.) KHEM miniszteri rendelet szabályozta. A rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat útján lehetett szélerőműveket létesíteni. A 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet azonban a szélerőművek létesítéséhez számos további olyan műszaki feltételt támasztott, melyeknek a szélturbinák vagy nem tudnak műszakilag megfelelni, vagy ha meg is felelnek, a befektetés más európai országhoz képest számottevően kisebb megtérülést ígérne.
A kormányrendelet kimondja, hogy a beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 kilométereen belül szélerőmű nem helyezhető el. Figyelembevéve a hazai településszerkezeti rendszert, önmagában ez a szabály érdemben kizárja szélerőmű létesítésre alkalmas helyszín megtalálását. Ezt azonban tovább erősíti, hogy a szélerőmű elhelyezésére szolgáló ingatlan telekhatárától számított 1 kilométeren belül elhelyezkedő valamennyi ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Ez a két rendelkezés együtt kizárja szélerőmű létesítéséhez egyébként a szélviszonyok miatt megfelelő ingatlan megtalálásának lehetőségét.
A szabályozás továbbá kimondja, hogy a szélturbina magassága nem haladhatja a 100 métert meg, mely nagyon alacsony magasságkorlátozásnak számít figyelembe véve a modern szélturbinák magasságát. Ha ehhez hozzánézzük, hogy a szélerőművek teljesítménye nem haladhatja meg a 2MW kapacitást a legnagyobb gyártóknak alig van olyan szélturbinája, ami megfelel az előírásoknak. Mindemellett a szélturbinák kerületi (lapátvég) sebessége, talajtól való távolsága, valamint a zajterhelése is korlátozott.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. Törvény 2016. december 22-én hatályba lépő módosítása értelmében, a kormány rendeletben határozhatja meg az adott naptári évre vonatkozóan a szélerőművek építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számát és az engedélyezhető szélerőművek teljesítményét, mely a 454/2016. (XII. 19.) Korm.rendeletnek megfelelően 0 MW volt.
A korlátozás kimondott indoka a szélerőművek tájképre, zajszennyezésre, valamint környezetvédelemre (madárvédelemre) gyakorolt hatása. A fejlesztések szempontjából azonban reményre adhat okot ugyanakkor Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének C6.R2. számmal jelölt szárazföldi szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése című tervhez fűzött indokolása, amely kimondja, hogy a reform célja a szélenergia-termelési kapacitás kialakítása Magyarországon a jelenlegi általános korlátozások megszüntetésével és olyan kijelölt célterületek létrehozásával, ahol ösztönzöttek a szélenergiára irányuló beruházások.
„Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi szabályozás mögötti indokok területi jelleggel kerülnének vizsgálatra és olyan úgynevezett „to go” zónák kialakítására lenne lehetőség, ahol a helyi szélviszonyok kedvezőek, a környezet-, és tájképvédelmi szempontok nem sérülnének, így a szélerőművek hozzájárulhatnának a villamosenergia-termeléshez, úgyhogy akár a naperőművek termelésének rendszeregyensúlybeli kilengéseit kompenzálják” – tette hozzá dr. Babus Gábor, a Deloitte Legal ügyvédi iroda ingatlanjogi csapatának ügyvédje.
Mindemellett Magyarország energiastratégiájával összhangban, a tervezett nap- és szél energia-kapacitás hálózatra kapcsolása mind az átviteli, mind az elosztóhálózatok jelentős fejlesztését, korszerűsítését igényli országszerte.
„Megfelelő hálózati hozzáférésre és hálózati kapacitásra van szükség, a szélenergiából származó további termelési kapacitások biztonságos integrálásához. A szűkös hálózati kapacitások kezelésén kívül a megjelenő új technológiák, digitalizációs fejlesztések és olyan további szabályozások is elősegíthetik szélenergiát célzó befektetéseket, mint a például az energiaközösségek vagy aggregátorok hazai villamosenergia-rendszerbe integrálásához szükséges gyakorlati szabályok megalkotása, illetve a cPPA szerződésekre vonatkozó kiszámítható gyakorlati ismeretek” – tette hozzá dr. Bogdán Ágnes, a Deloitte Legal ügyvédi iroda energiajogi csapatának vezetője.
Tekintettel arra, hogy Magyarországon milyen kis mértékben járul hozzá a szélenergia villamosenergia-termeléshez, a piac és a befektetők kíváncsian várják a jövőbeli szabályozást. Ahhoz, hogy a szárazföldi szélenergiát célzó befektetések Magyarországon is beindulhassanak, a jelenlegi szigorú szabályok feloldására lenne szükség, mely a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervnek köszönhetően közelebb lehet, mint valaha.
Ez pedig koncepcionális fordulatot jelentene, ugyanis hazánkban megújuló energiát hasznosító erőművek közül jelenleg a naperőművek dominálnak, amelyeknél a szélturbináknak jóval kisebb a területigényük, valamint a szélerőművek jól ki tudnák egészíteni a naperőművek termelésének rendszeregyensúlybeli kilengéseit.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”