A sikerszámok mögött kiegyensúlyozott hétköznapokra vágyunk

2020. 03. 09., 17:30

Hogyan tanulhatunk egymás sikereiből? Vannak-e a sikernek biztos összetevői és hol a helye a kudarcnak? Univerzális receptre talán nincsen szükség, elég, ha saját magunk számára találjuk meg a fontos sikereket, és tanuljuk meg megélni az ezekből fakadó eredményeket. A siker sokszínűségét kutatta Péterfi Judit meghívott vendégeivel a Telenor nőnapi kerekasztal-beszélgetésén.

Közel 25 ezer megmozgatott anya, több mint 20 színházi díj, 1 millió 800 ezer néző a YouTube-on, 16 ezer megtöltött táska, több mint 1000 dolgozó motiválása nap mint nap. A siker könnyedén mérhető számokban, de a számok mögött ott rejlik az akarat, hogy minden nap a legjobb önmagunk lehessünk.

Első lépés: nyitottság

„Legyünk kíváncsiak és nyissunk mások ötletei felé!” – vallja Kováts Adél, színművésznő, a Radnóti Színház igazgatója, akit minden fontos lépésénél ez a felfogás visz előrébb. „Az önképzés, a nyitottság és a befektetett munka mindig meghozza gyümölcsét, de azt soha nem lehet tudni, hogy a tehetség mikor robban.” A színművésznő úgy gondolja, hogy a felfedezés vágya mellett a siker fontos kelléke, hogy motiváltak tudjunk maradni a zajos mindennapokban is.

Ezt ugyan sokszor nem könnyű fenntartani, de Kádár-Papp Nórát, a kisgyerekes anyukákat megmozgató, online edzőterem, a Gyerünk, anyukám! mozgalom megálmodóját is ez indította el az újrakezdésben. Nóra, aki egy magánéleti mélypontnak köszönheti vállalkozását, a gyermekei születése után érkezett választáshoz, amikor az élete több területén is elégedetlenséget érzett. Az indulás nem volt könnyű és akkor még nem sejtette, hogy bátorságával másokat is motiválni tud majd. „Az akkori önmagamhoz képest ez a program nem csak stabil pontot jelent az életemben, de jó érzés, hogy eszközt adhatok másoknak ahhoz, hogy elégedettebbek legyenek. Időközben azt is megtanultam, hogy ne mérjem magam másokhoz; nekem ez jelenti a sikert.”

Váltás vagy másként folytatás

Péterfi Judit Sikerszféra című műsorában az utóbbi időben szenvedélyesen kutatja a siker témáját. Tapasztalatai alapján a váltás kétellyel és félelemmel jár, és az emberek gyakran tartanak az ismeretlentől. „Az interjúalanyaim történetein keresztül bepillantok abba, hogy ha nem kevés munkával és türelemmel képesek vagyunk leküzdeni a félelmeket, akkor a kétely is elillan és felszabadultan szárnyalhatunk tovább!” – vélekedik Judit.

Cserta Alexandra társadalmi érzékenységének köszönhetően indított el mozgalmat szervezőtársaival a #nemluxustaska kampánnyal, amellyel a női szegénység témájára szeretnék felhívni a figyelmet, vagyis arra, hogy sok nőnek nincs lehetősége az alapvető higiéniás termékek megvásárlására sem.

„Számomra a sikernek sok rétege lehet: ilyen, amikor kamaszlányok iskolaidő után rohannak hozzánk segíteni táskákat pakolni, vagy amikor a férjemmel a legzsúfoltabb időszakban is számíthatunk egymásra. Emellett fontos, hogy ezeket a pillanatokat értékelni is tudjam, megéljem a ’most jó’ örömét és ne rögtön a következő célkitűzésen törjem a fejem” – mondta Szandra a #nemluxustaska jótékonysági kampányról.

Legyél a legigazabb önmagad!

A kiteljesedés egy nagyvállalati pozíciót betöltve sem lehetetlen, sőt, a jövő munkahelyén már természetes, hogy a munkavállalók megmutatják a bennük rejlő potenciált, bátran megosztják ötleteiket vagy akár a szabadidős tevékenységüket egymással.

„Arra bíztatjuk a kollégáinkat, hogy vegyék észre a lehetőségeket, legyenek bátrak és a legigazabb önmaguk. Ezért vagyunk családbarát munkahely, ezért tartunk a kollégák tudásmegosztásán alapuló, a fejlődésre szánt munkanapokat, és emiatt hoztuk létre a Szent Őrületek programot is, amelynek keretén belül kollégáink megmutathatják azt a tevékenységet, amivel idejüket töltik a munkán kívül és ami inspirálja őket” – foglalta össze a Telenor Magyarország szervezetfejlesztési vezetője törekvéseik esszenciáját. Müller Diána személyes célja, hogy a vállalatban ne csak felépítsék, hanem meg is tartsák a generációs sokszínűséget, a férfi-női egyensúlyt és a nemek közti esélyegyenlőséget.

A beszélgetés megtekinthető a Telenor Facebook oldalán.

A Telenor fotóján: Cserta Alexandra, Kováts Adél, Péterfi Judit, Kádár-Papp Nóra, Müller Diána

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS