A régió legnagyobb cégei között a Mol és az MVM

2023. 11. 21., 11:10

A cégek régiós rangsorát a lengyel PKN Orlen vezeti, megelőzve a cseh RWE-leányt, utánuk két magyar vállalat következik: a harmadik helyen áll a Mol, a negyediken pedig az MVM.

Bár a koronavírus-járvány negatív hatásaiból kilábaltak a cégek, az év elején a közép- és kelet-európai régió kihívásai számos ágazatban folyamatos nehézségeket jelentettek a vállalkozásoknak.

„Ezután a régiót Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója sújtotta, ami humanitárius és gazdasági válsághoz vezetett. Ez költségnövekedést eredményezett, különösen az energiahordozók esetében, valamint hiányt a termelési összetevőkben és zavarokat az ellátási láncokban” – magyarázta a régió fejlődését Grzegorz Sielewicz, a Coface nemzetközi hitelbiztosító közép- és kelet-európai regionális közgazdásza.

„A kihívások ellenére a közép-kelet-európai régiónak 2022-ben még mindig sikerült stabil, 4 százalékos GDP-növekedést elérnie az előző évi 6,2 százalék után, amit a növekvő készletek és az erőteljes belföldi kereslet támogatott.

A Coface 15. alkalommal mutatja be éves tanulmányát az 500 legnagyobb közép-kelet-európai vállalatról. A Coface CEE Top 500 tanulmány a vállalkozásokat a forgalmuk alapján rangsorolja, és további tényezőket elemez, mint például az alkalmazottak száma, a vállalatok tevékenysége, az ágazatok és a piacok, valamint a Coface vállalati hitelminősítései. A CEE Top 500 cég gazdasági teljesítménye reprezentatív mutatóként szolgál az egész régió piaci trendjeire.

A top 500 cég nettó nyeresége és foglalkoztatottainak száma is nőtt

A makrogazdasági környezet és a növekvő költségek termékeny talajt biztosítottak az üzleti forgalom növekedéséhez. A régió legnagyobb vállalatait tartalmazó 2022-es rangsor eredményei megerősítik ezt a tendenciát” – magyarázta a tanulmány által felvázolt pozitív képet Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai vezérigazgatója.

Az 500 vállalat összforgalma 39,8 százalékkal, 1,1 billió euróra ugrott. Az összesített nettó nyereség 46,5 százalékkal 54,745 millióra nőtt. Emellett az 500 vállalat 2,3 millió embert foglalkoztatott, ez 3,5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.

Milyen a magyar helyzet?

„Magyarország, mint a közép-európai régió vérkeringésének szerves része, természetesen hasonló pályát járt be 2022-ben, mint régiós társai. Egyéb specifikumoktól eltekintve, földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően azonban más szempontból is megszenvedte az Ukrajnában zajló háborút, elég, ha csak az egyik legstabilabb szektornak számító mezőgazdaságban okozott gabonapiaci anomáliát említjük, az egyébként is megdrágult finanszírozási környezetben. 2022-ben a nagyvállalati kategóriában elért eredmények elvitathatatlanok, azonban részleteiben sokkal árnyaltabb a kép” – mondta Ficsor Dezső, a Coface magyarországi leányvállalatának vezető elemzője.

A villamosenergia- és a földgáz árakra jellemző turbulenciák alapjaiban forgatták fel a piacokat, okozva olyan helyezeteket (gyárleállás, működés csökkentett kapacitással), melyekre az esetleges hosszú távú szerződések sem bizonyultak orvosságnak. A hirtelen megnövekedett költségek továbbhárítása kevésbé egyszerű és gyors folyamat, ami sok esetben az első félévben elért eredmények elpárolgását okozhatta az év végére. Mindeközben az inflációs hatások miatt a vállalatok kénytelenek voltak akár az év folyamán több ízben is bért emelni, hogy megtartsák stratégiai állományukat, az egyébként is problémás munkaerőpiaci helyzetben.

„Idén, de előreláthatóan 2024-ben is, a fogyasztás visszaesésének képében jelentkezik erősebben a következő probléma, egy olyan belső és külső gazdasági környezetben (magas kamatkörnyezet, beruházások visszafogása), amikor ugyan az energia és nyersanyagárak már csökkentek, de jóval magasabbak a korábbi szinteknél és a fogyasztói hajlandóság, illetve képesség egyelőre folyamatosan gyengül. Nem kérdés, hogy a nagyvállalatok hosszabb távú sikere egyenes arányban van a kis-és középvállalatok eredményességével, márpedig a jelen kilátások szerint, a korábbi években nem takarékoskodó, tartalékot nem képező piaci szereplők kilátásai nem túl biztatóak. 2024-ben talán a második félév hozhat pozitív fordulatot, amennyiben optimizmusunkat nem szorítjuk háttérbe” – tette hozzá Ficsor Dezső.

Toplista ötszáz nagyvállalatról

A Coface régiós Top 500-as rangsorát továbbra is a PKN Orlen vezeti, az előző évi 52 százalékos növekedést követően 111 százalékos forgalomnövekedéssel jelentősen megerősítette helyezését. A második helyen ál a cseh RWE. Majd a magyar multinacionális olaj- és gázipari vállalat, a Mol következik, amely az egy évvel korábbi listán is harmadik volt. A negyedik pozícióban szintén magyar vállalat áll, az MVM.

Ötödik a cseh Skoda Auto, a hatodik a Jeronimo Martins Polska kiskereskedelmi lánc. A lengyel PGE energetikai vállalat a hetedik. E vállalatok mindegyike 2022-ben magasabb árbevételt ért el az előző évhez képest, az olyan villamosenergia-kereskedelmi vállalatok, mint az RWE és az MVM még három számjegyű árbevétel-növekedésről is beszámoltak. Ezzel szemben az autóipari szektor ezúttal kevésbé képviseltette magát a top 10-ben.

Néhány vállalat felülmúlta versenytársait, és sikeresebbnek bizonyult, mint az előző évben. Ebbe a csoportba főként olyan vállalatok tartoznak, amelyek különösen jól tükrözték a gazdasági helyzetet, azaz profitáltak a nyersanyagárak folyamatos emelkedéséből. Ide tartoznak a villamosenergia-kereskedelemmel és szállítással foglalkozó vállalatok, valamint a petrolkémiai cégek, mint például a bolgár TETs Maritsa Iztok 2 (139.), amely a forgalom 199 százalékos növekedésének köszönhetően 256 helyet lépett előre, a horvát Petrol (263.), amely 231 helyet lépett előre, valamint a litván Ignitis UAB (80.), amely 214 helyet lépett előre, és a román Tinmar Energy (165.), amely 202 helyet lépett előre a rangsorban.

Ágazatok: változások az élmezőnyben

A régió legnagyobb vállalatai által képviselt három kulcsfontosságú ágazat továbbra is jelentős, közel 58 százalékos részesedést képvisel az elért bevételekből. Az ágazatok vezető csoportja azonban ezúttal változott. A nyersanyagárak szárnyalása az energiát előállító és kereskedő vállalatok forgalmának megugrását eredményezte. Ezért 2022-ben a közművek és közszolgáltatások, valamint az ásványi anyagok, vegyi anyagok, kőolaj, műanyag és gyógyszeripar ágazatai könyvelhették el a legnagyobb forgalomnövekedést, mégpedig 64,1 százalékkal, illetve 60,9 százalékkal.

Ezután a mezőgazdasági nyersanyagok és a különböző egyéb inputok árai is szárnyaltak, és minden ágazat kétszámjegyű dinamikát mutatott a forgalomnövekedésben, kivéve az építőipart, amely 8,1 százalékos növekedést jelentett.

Az ásványi anyagok, vegyi anyagok, kőolaj, műanyag és gyógyszeripari ágazat ismét a legnagyobb a CEE Top 500 rangsorban. Az ágazatban nőtt a legnagyobb mértékben a nettó nyereség, több mint 100 százalékkal, mivel az emelkedő kőolaj- és földgázárak a folyamatos kihívások ellenére a finomítói árréseken keresztül nyereségtermelésre adtak lehetőséget. A közüzemi és közszolgáltatási ágazat a negyedikről a második helyre lépett előre a rendkívüli – több mint 64 százalékos – bevételnövekedésnek köszönhetően. Az előző évhez képest ez az ágazat 15-tel növelte képviseletét a jelenlegi rangsorban, így ez a legnagyobb növekedés az összes ágazat között. Számos közüzemi és közszolgáltató vállalat állami tulajdonban van, vagy az állam a tulajdonosi struktúra részeként vesz részt benne.

Bár az autóipar és szállítás továbbra is a vezető ágazatok között van, kihívásokkal szembesült. Többek között – a világjárvány és az ellátási lánc problémái miatt – csökkent a kereslet, ami a forgalom és a nyereség némi növekedése ellenére is bevételcsökkenést eredményezett. Az iparág négy országban továbbra is meghatározó: Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.

Kulcsszerepben az export

„A közép- és kelet-európai országok megőrizték aktív exportőr szerepüket, elsősorban Nyugat-Európába, és közvetlen szállítások és az ellátási láncban való részvétel révén távolabbi célállomásokra is kiterjesztették exportjukat. A fő kockázatot 2023-ban azonban a nyugat-európai, különösen a németországi kihívásokkal teli külső gazdasági környezet jelenti, amely a gyenge gazdasági aktivitás és a visszafogott világkereskedelem miatt hatással lehet a KKE-országokra. Ennek ellenére a következő negyedévekben fokozatos fellendülés várható. Bár a háztartások fogyasztását az infláció és a magasabb kamatlábak befolyásolták, a dezinfláció és a továbbra is erős munkaerőpiac hatására fokozatosan hozzájárul majd a növekedéshez” – közölte Grzegorz Sielewicz.

Jarosław Jaworski hozzáfűzte: „Ha a külgazdasági helyzet is javul, a fellendüléshez vezető út egyértelmű lenne, és a közép- és kelet-európai országok ismét a potenciáljuknak megfelelő növekedési ütemeket könyvelhetnének el. A vállalati likviditást azonban kihívások érhetik. A támogatási intézkedések megszűnésével a vállalati fizetésképtelenségek már megnövekedtek, és a makrogazdasági visszaesés miatt meghaladták a járvány előtti szintet.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS