A Magyarországon működő német, illetve külföldi vállalatok továbbra is bíznak az ország gazdasági teljesítményében, a vállalatvezetők – akárcsak a kormány – az idei magyar növekedést a régiós átlagnál magasabbra várják – mondta Varga Mihály csütörtökön a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) online eseményén, amelynek témáját a kamara idei konjunktúrajelentése adta.
A pénzügyminiszter felidézte, hogy a magyar kormány erre az évre 4,3 százalékos GDP-bővülést vár, jövőre pedig 5,2 százalékot.
A vállalatvezetők 88 százaléka ma is ugyanúgy megvalósítaná beruházását az országban, mint korábban – hívta fel a figyelmet Varga Mihály, jelezve, hogy ez a mutató a kamara felmérésében soha nem volt még ilyen magas.
Varga Mihály a német vállalatok bizalmát fontos értéknek nevezte, amire Magyarország a gazdaság újraindításában is építhet. Ennek jegyében a kormány továbbra is támogatja a beruházásokat, a munkahelyteremtést és a versenyképesség növelését - jelezte.
Felidézte, hogy Németország a legnagyobb tőkebefektető az országban, tavaly a németországi cégek 430 millió eurónyi befektetést valósítottak itt meg. A legtöbb új beruházást 20 projekttel a német vállalatok hajtották végre tavaly az országban, ezek 1500 új munkahelyet teremtettek - fűzte hozzá.
A pénzügyminiszter szerint a vírus sem változtatott azon, hogy Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom 5,6 százalékkal 53,5 milliárd euróra csökkent tavaly, és idén is 4 százalékkal folytatódott a visszaesés, amiben a globális ellátási láncok megszakadásának, a chiphiánynak, a Szuezi-csatornai elakadásnak is szerepe volt.
A cégeket a kormány egyebek mellett a munkát és a jövedelmet terhelő adók csökkentésével kívánja segíteni – mutatott rá a pénzügyminiszter utalva arra, hogy folytatódik az adminisztráció és az adórendszer egyszerűsítése. Jövő nyártól például eltörlik az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adó újabb 2 százalékponttal mérséklődik, így az adó mértéke több lépcsős csökkenés után 28,5 százalékról 15,5 százalékra esik vissza.
Sávos András, a DUIHK elnöke az online eseményen elmondta, hogy a felmérés szerint a tavalyi gyengülés jelentős részét idén ledolgozza a magyar gazdaság, emiatt a vállalatvezetők között többségben vannak azok, akik bővítenék tevékenységüket.
A kamara elnöke jelezte, hogy a cégek közül minden másodiknak komoly kockázatot jelent a munkaerőhiány, a gazdaságpolitikai és üzleti környezet ugyanakkor kis lépésekben tovább javul. Javult a közigazgatás megítélése is – tette hozzá utalva arra, hogy már többen vannak azok, akik elégedettek ezzel a területtel. Arra is kitért, hogy a korrupció és a közbeszerzések terén ugyanakkor nagy az elégedetlenség, Magyarország a régiós átlag alatt teljesít a felmérés alapján.
Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs osztályvezetője ismertette: az eddigi tapasztalatok alapján a GDP irányváltozását jól jelző befektetői hangulatindex érezhetően, 20 pontra javult a tavalyi 8 és a tavalyelőtti 15-ös értékről. Ez alapján idén a 4 százaléknál valamivel magasabb GDP-növekedés reálisnak tűnik.
A válság előtti árbevételét a megkérdezett 200 cégvezető beszámolója alapján – amelyből minden hetedik nem német külföldi vállalat volt – a társaságok 36 százaléka már elérte, 15-20 százaléknál ez még az idénre várható, a többieknél később.
A válaszadók 20 százaléka szerint a gazdaság jó állapotban van, miközben kétszer ennyien (43 százalék) látják a saját üzleti helyzetüket jónak – hívta fel a figyelmet Dirk Wölfer. Az ipari vállalatok, a nagy létszámú és exportorientált vállalatok optimistábbak, miközben a kereskedelmi-szolgáltató ágazat kevésbé derülátó.
A felmérés szerint a beszállítói elakadások miatt a járvány után a megkérdezettek 14–15 százaléka tartja nagyon valószínűnek vagy lehetségesnek termelési tevékenysége teljes áthelyezését, például Ázsiából Európába. Sokkal többen, a vállalatvezetők több mint fele a beszállítók helyettesítését vagy kiegészítését tervezi. Az osztályvezető érdekes újdonságra hívta fel a figyelmet: míg a cégvezetők 45 százaléka Közép- és Kelet-Európa országai között szélesítené partnerei körét, 40 százalék Nyugat-Európát is számításba venné.
A vállalatvezetők elmondásuk alapján 6 százalékos béremelésre készülnek - ismertette az osztályvezető utalva arra, hogy az elmúlt években a tényleges jövedelemnövelés mértéke 2 százalékponttal meghaladta az előrejelzést, eszerint 7–8 százalékos növelés is elképzelhető.
A cégek fele nem elégedett a rendelkezésre álló szakképzett munkaerővel, ez a probléma leginkább az ipar területén jelenik meg – emelte ki Dirk Wölfer.
Varga Mihály ezzel kapcsolatban kérdésre elmondta, hogy a duális képzés erősítésével kívánják enyhíteni a szakképzett munkaerő hiányát. Felidézte, hogy miközben tíz éve a diákok 21 százaléka választotta a szakközépiskolákat, ma már 41 százalék ez az arány.
Szintén kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy a kormány fontosnak tartja a tudásintenzív gazdaságra való átállást; jelenleg zajlik a felsőoktatási rendszer átalakítása, a Next Generation uniós program legtöbb forrását a felsőoktatásra fordítják.
A pénzügyminiszter végül arra is kitért, hogy Magyarország törekszik a korrupciós kockázatok kiszűrésére, ezért is léptetett érvénybe a közbeszerzéseknél az uniósnál szigorúbb előírásokat. Azt is hozzátette, hogy az Európai Unió felmérése szerint az ország ebben a tekintetben a középmezőnybe tartozik. (MTI)
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.