A hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatás érdekében hat egyetem alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek augusztus 1-jétől a parlamenti döntésre váró törvényjavaslatok szerint. Az intézkedés elsődleges célja a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet megteremtése a felsőoktatás versenyképességének növelése érdekében. Az új működési modell az eddigiekhez hasonlóan továbbra is biztosítja minden hallgatónak az állami ösztöndíjas képzés lehetőségét az érintett egyetemek mindegyikén – nyilatkozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára az MTI-nek.
A kormány célja az, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ezért is tesznek meg mindent a versenyképes felsőoktatás megteremtéséért. Az innovációs tárca ennek érdekében javasolta az Országgyűlésnek, hogy az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem új struktúrában működjön tovább – mondta Bódis József.
Az államtitkár hozzátette, a törvényjavaslatok elfogadása esetén augusztus 1-jével az egyetemek alapítói és fenntartói jogai a közvetlen állami fenntartás helyett kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványokhoz kerülhetnek.
Az állami felsőoktatási intézmények működési modellje az elmúlt évtizedekben érdemben nem változott, miközben az új tendenciák teljesen új kihívások elé állítják az intézményeket. A modellváltás általános célja, hogy az egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként, az igényekre rugalmasan reagálva biztosítsák a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret a régió és az ország versenyképességéhez.
A modellváltás nyomán növekedhet az intézmények saját bevételszerző képessége. Az állam a felsőoktatási intézményekkel 2022-től hosszú távú keretszerződések keretében alakítja ki a finanszírozási alapelveket, ami garanciát jelent a stabil és tervezhető működésre.
Bódis József közölte: mind a hat egyetemen biztosított lesz a továbbiakban is az állami ösztöndíjas képzési forma is, ezt a modellváltás nem befolyásolja. Az állam a későbbiekben is aktív partnere lesz az intézményeknek.
Kitért arra, a kormány fokozottan támogatja a felsőoktatásban résztvevőket abban, hogy minél inkább a tanulmányaikra tudjanak koncentrálni. Február 1-jétől 30 százalékkal, 166 ezer forintra emelkedett a hallgatói normatíva összege. A felsőoktatási ösztöndíjakra fordítható keret ezzel bő két év alatt összesen 40 százalékkal bővült, ehhez a kormány csak 2020-ban 3,5 milliárd forint többletforrást biztosít. Tovább növekedtek a diákhitel által kínált lehetőségek: akár félmillió forintos összeggel igényelhető a teljesen kamatmentes Diákhitel plusz.
Kiemelt szakpolitikai cél, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és innovációban, intézményközi, vállalati és nemzetközi kapcsolataik tovább erősödjenek. A magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének, oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat. (MTI)
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A Paksi Atomerőműben járt, majd a Paks II. projektről tájékozódott Emmanuel Brutin, az európai atomenergia-ipart összefogó szövetség főigazgatója.