A hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatás érdekében hat egyetem alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek augusztus 1-jétől a parlamenti döntésre váró törvényjavaslatok szerint. Az intézkedés elsődleges célja a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet megteremtése a felsőoktatás versenyképességének növelése érdekében. Az új működési modell az eddigiekhez hasonlóan továbbra is biztosítja minden hallgatónak az állami ösztöndíjas képzés lehetőségét az érintett egyetemek mindegyikén – nyilatkozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára az MTI-nek.
A kormány célja az, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ezért is tesznek meg mindent a versenyképes felsőoktatás megteremtéséért. Az innovációs tárca ennek érdekében javasolta az Országgyűlésnek, hogy az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem új struktúrában működjön tovább – mondta Bódis József.
Az államtitkár hozzátette, a törvényjavaslatok elfogadása esetén augusztus 1-jével az egyetemek alapítói és fenntartói jogai a közvetlen állami fenntartás helyett kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványokhoz kerülhetnek.
Az állami felsőoktatási intézmények működési modellje az elmúlt évtizedekben érdemben nem változott, miközben az új tendenciák teljesen új kihívások elé állítják az intézményeket. A modellváltás általános célja, hogy az egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként, az igényekre rugalmasan reagálva biztosítsák a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret a régió és az ország versenyképességéhez.
A modellváltás nyomán növekedhet az intézmények saját bevételszerző képessége. Az állam a felsőoktatási intézményekkel 2022-től hosszú távú keretszerződések keretében alakítja ki a finanszírozási alapelveket, ami garanciát jelent a stabil és tervezhető működésre.
Bódis József közölte: mind a hat egyetemen biztosított lesz a továbbiakban is az állami ösztöndíjas képzési forma is, ezt a modellváltás nem befolyásolja. Az állam a későbbiekben is aktív partnere lesz az intézményeknek.
Kitért arra, a kormány fokozottan támogatja a felsőoktatásban résztvevőket abban, hogy minél inkább a tanulmányaikra tudjanak koncentrálni. Február 1-jétől 30 százalékkal, 166 ezer forintra emelkedett a hallgatói normatíva összege. A felsőoktatási ösztöndíjakra fordítható keret ezzel bő két év alatt összesen 40 százalékkal bővült, ehhez a kormány csak 2020-ban 3,5 milliárd forint többletforrást biztosít. Tovább növekedtek a diákhitel által kínált lehetőségek: akár félmillió forintos összeggel igényelhető a teljesen kamatmentes Diákhitel plusz.
Kiemelt szakpolitikai cél, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és innovációban, intézményközi, vállalati és nemzetközi kapcsolataik tovább erősödjenek. A magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének, oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat. (MTI)
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”