A legnagyobb kihívással az unió szintjén kell szembenéznie a magyar agrárágazatnak

Győrffy Balázs szerint ez veszélyeztetné a magyar mezőgazdaság további fejlődését, csökkentené az élelmiszer-előállítás biztonságát és az ágazat munkaerőmegtartó-képességét.

Az Agrárkamara elnöke hozzáfűzte: amennyiben a brüsszeli tervek megvalósulnak, a magyar gazdáknak évente és hektáronként 15 ezer forinttal kevesebb területalapú támogatás jut, elvész a fejlesztés lehetősége, a támogatás csökkenése pedig, minden magyar állampolgárt érintve, jelentős élelmiszerár-robbanáshoz vezethet.

Győrffy Balázs emlékeztetett rá, hogy a NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége a források megvédése érdekében egy petíciót indított útjára, amelyet már több mint 150 ezren támogattak.

A NAK elnöke előadásában szólt arról, hogy Magyarország gazdasági erejének növekedésében a hazai agrárium jelentős szerepet játszik, stratégiai ágazatnak számít. Elmondta, 2010 óta a magyar mezőgazdaság teljesítménye folyamatosan emelkedett, 2010-2018 között folyó áron 1800 milliárd forintról 2700 milliárd forintra, másfélszeresére növekedett az agrárium kibocsátása, amivel sikerült közelebb kerülni a nyugat-európai versenytársakhoz.

Az agrárexport 2010 óta szintén a másfélszeresére emelkedett, a magyar gazdák termékei egyre keresettebbek a külföldi piacokon is.

A magyar agrárium kiemelkedő teljesítményének köszönhető, hogy 2014 óta számos élelmiszer áfája 27 százalékról 5 százalékra csökkent.

Győrffy Balázs hangsúlyozta, a magyar kormány stratégiai partnerének tekinti és továbbra is kiemelten támogatja a magyar gazdákat, nem csökkenteni, hanem növelni kívánja a nekik jutó hazai és uniós forrásokat és a maga eszközeivel és lehetőségeivel az agrárkamara is ezt kívánja elősegíteni. (MTI)