A kormány nem lát okot és módot az áfa csökkentésére

2019. 01. 07., 16:16

Az adószerkezet átalakításával megfelel az ország annak az elvárásnak, hogy a tőke- és munkajövedelmeket terhelő adók csökkentése mellett a forgalmi típusú adók irányában nőjenek a terhek – mondta a Világgazdaságnak a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Izer Norbert a lap hétfői számában megjelent interjúban kitért arra is, hogy a befektetők visszaigazolták: versenyképességi előny, hogy Európában nálunk a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa.

Az adóterhelés mértéke az Eurostat szerint Magyarországon csökkent a leginkább 2017-ben: míg az előző évben a GDP 39,3 százalékát tette ki, addig 2017-ben 38,4 százalékát. Az államtitkár megjegyezte: az adócsökkentések következtében az adóterhelés ennél alacsonyabb szinten alakult volna, ám a számítás sajátossága, hogy a GDP egy százalékát kitevő fehéredés megemelte az elmúlt évek bevételeit. Az adóterhelés mérséklésének folyamata 2018-ban is folytatódott, sőt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében kötött megállapodás végrehajtásával - kiemelten a szociális hozzájárulási adó további csökkentésével - folyamatosan egyre kisebb adóterheléssel számolhatunk az elkövetkező években is.

Izer Norbert elmondta: a kabinet nem lát okot és módot általános áfa-csökkentésre. Azokon a helyeken, ahol szakmai, társadalompolitikai vagy szociális okok indokolták, az elmúlt években mérsékelték az áfakulcsot, így például az idén az UHT- és az ESL-tejekét. Kitért arra, hogy jelenleg zajlik a korábbi kedvezményes kulcsú területek tapasztalatainak vizsgálata, mert az áfakulcs csökkentése nem mindenhol érte el az előzetesen kívánt hatást, annak hasznát nem érezhették a fogyasztók.

Pillanatnyilag az EU-ban az áfát illetően nem az adómérték a kardinális kérdés, hanem a beszedés hatékonysága. Ebben messze jobban állunk, mint a régió, sőt az uniós átlagot is megközelítettük – közölte az államtitkár. A magyarországi áfarés - vagyis a befizetendő áfából a be nem folyt összeg aránya 2012-ben még 22 százalékon állt. A gazdaságfehérítést célzó intézkedések hatására 2016-ra az Európai Bizottság becslése szerint 13 százalékra csökkent. Izer Norbert elmondta: a cél az, hogy az EU 15-ök átlagára, 10 százalék közelébe hozzák le a mutatót, hiszen ez teszi lehetővé a további adóteher-csökkentést az adózók számára. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS