A kormány nem lát okot és módot az áfa csökkentésére

2019. 01. 07., 16:16

Az adószerkezet átalakításával megfelel az ország annak az elvárásnak, hogy a tőke- és munkajövedelmeket terhelő adók csökkentése mellett a forgalmi típusú adók irányában nőjenek a terhek – mondta a Világgazdaságnak a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Izer Norbert a lap hétfői számában megjelent interjúban kitért arra is, hogy a befektetők visszaigazolták: versenyképességi előny, hogy Európában nálunk a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa.

Az adóterhelés mértéke az Eurostat szerint Magyarországon csökkent a leginkább 2017-ben: míg az előző évben a GDP 39,3 százalékát tette ki, addig 2017-ben 38,4 százalékát. Az államtitkár megjegyezte: az adócsökkentések következtében az adóterhelés ennél alacsonyabb szinten alakult volna, ám a számítás sajátossága, hogy a GDP egy százalékát kitevő fehéredés megemelte az elmúlt évek bevételeit. Az adóterhelés mérséklésének folyamata 2018-ban is folytatódott, sőt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében kötött megállapodás végrehajtásával - kiemelten a szociális hozzájárulási adó további csökkentésével - folyamatosan egyre kisebb adóterheléssel számolhatunk az elkövetkező években is.

Izer Norbert elmondta: a kabinet nem lát okot és módot általános áfa-csökkentésre. Azokon a helyeken, ahol szakmai, társadalompolitikai vagy szociális okok indokolták, az elmúlt években mérsékelték az áfakulcsot, így például az idén az UHT- és az ESL-tejekét. Kitért arra, hogy jelenleg zajlik a korábbi kedvezményes kulcsú területek tapasztalatainak vizsgálata, mert az áfakulcs csökkentése nem mindenhol érte el az előzetesen kívánt hatást, annak hasznát nem érezhették a fogyasztók.

Pillanatnyilag az EU-ban az áfát illetően nem az adómérték a kardinális kérdés, hanem a beszedés hatékonysága. Ebben messze jobban állunk, mint a régió, sőt az uniós átlagot is megközelítettük – közölte az államtitkár. A magyarországi áfarés - vagyis a befizetendő áfából a be nem folyt összeg aránya 2012-ben még 22 százalékon állt. A gazdaságfehérítést célzó intézkedések hatására 2016-ra az Európai Bizottság becslése szerint 13 százalékra csökkent. Izer Norbert elmondta: a cél az, hogy az EU 15-ök átlagára, 10 százalék közelébe hozzák le a mutatót, hiszen ez teszi lehetővé a további adóteher-csökkentést az adózók számára. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS