A kormány nem lát okot és módot az áfa csökkentésére

2019. 01. 07., 16:16

Az adószerkezet átalakításával megfelel az ország annak az elvárásnak, hogy a tőke- és munkajövedelmeket terhelő adók csökkentése mellett a forgalmi típusú adók irányában nőjenek a terhek – mondta a Világgazdaságnak a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Izer Norbert a lap hétfői számában megjelent interjúban kitért arra is, hogy a befektetők visszaigazolták: versenyképességi előny, hogy Európában nálunk a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa.

Az adóterhelés mértéke az Eurostat szerint Magyarországon csökkent a leginkább 2017-ben: míg az előző évben a GDP 39,3 százalékát tette ki, addig 2017-ben 38,4 százalékát. Az államtitkár megjegyezte: az adócsökkentések következtében az adóterhelés ennél alacsonyabb szinten alakult volna, ám a számítás sajátossága, hogy a GDP egy százalékát kitevő fehéredés megemelte az elmúlt évek bevételeit. Az adóterhelés mérséklésének folyamata 2018-ban is folytatódott, sőt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében kötött megállapodás végrehajtásával - kiemelten a szociális hozzájárulási adó további csökkentésével - folyamatosan egyre kisebb adóterheléssel számolhatunk az elkövetkező években is.

Izer Norbert elmondta: a kabinet nem lát okot és módot általános áfa-csökkentésre. Azokon a helyeken, ahol szakmai, társadalompolitikai vagy szociális okok indokolták, az elmúlt években mérsékelték az áfakulcsot, így például az idén az UHT- és az ESL-tejekét. Kitért arra, hogy jelenleg zajlik a korábbi kedvezményes kulcsú területek tapasztalatainak vizsgálata, mert az áfakulcs csökkentése nem mindenhol érte el az előzetesen kívánt hatást, annak hasznát nem érezhették a fogyasztók.

Pillanatnyilag az EU-ban az áfát illetően nem az adómérték a kardinális kérdés, hanem a beszedés hatékonysága. Ebben messze jobban állunk, mint a régió, sőt az uniós átlagot is megközelítettük – közölte az államtitkár. A magyarországi áfarés - vagyis a befizetendő áfából a be nem folyt összeg aránya 2012-ben még 22 százalékon állt. A gazdaságfehérítést célzó intézkedések hatására 2016-ra az Európai Bizottság becslése szerint 13 százalékra csökkent. Izer Norbert elmondta: a cél az, hogy az EU 15-ök átlagára, 10 százalék közelébe hozzák le a mutatót, hiszen ez teszi lehetővé a további adóteher-csökkentést az adózók számára. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS