A kkv-k közel fele legalább 10 millió forintot költött beruházásra

2021. 12. 20., 17:06

Szinte minden második vállalkozás végrehajtott beruházást az elmúlt két évben – derül ki a Magyar Bankholding kis- és középvállalkozásokra fókuszáló piackutatásából. A megkérdezett vállalatok elsősorban kapacitásbővítés és technológiai fejlesztés céljából döntöttek a beruházások mellett, amelyeket leginkább saját tőke bevonásával finanszíroztak, de jelentős arányban vettek igénybe államilag támogatott és piaci kamatozású hiteleket is.

A Magyar Bankholding és az NMS Hungary legfrissebb, kis- és középvállalkozások érintő kutatása a legalább 300 millió forint éves árbevétellel rendelkező vállalkozások megvalósult beruházásainak alakulását vizsgálta. A 2021 őszén, közel ötszáz cég részvételével elvégzett felmérés alapján egyértelműen látható, hogy az elmúlt két év során jelentős beruházásokat hajtottak végre a vállalkozások. A megkérdezettek 47 százaléka valósított meg nagyobb, minimum 10 millió forint értékű beruházást, 60 százalékuk pedig 100 millió forintos összeghatár alatt tartotta a fejlesztés értékét; 14 százalékuknak több beruházása is volt.

Fejlesztés mint beruházási cél

A nagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak több lehetőséget láttak a beruházásokban: a hárommilliárd forint feletti árbevételű vállalkozások kétharmada legalább egy, negyedük pedig több fejlesztést is végre tudott hajtani. Az iparágakat tekintve az építőiparban tevékenykedő cégek voltak a legaktívabbak – 52 százalékuk legalább egy, míg 17 százalékuk több beruházásba is belevágott. Második helyen az ipari ágazat végzett: 39 százalékuk hajtott végre legalább egy darab 10 millió forint értékű beruházást az elmúlt két évben, míg ebben a szektorban a cégek több mint negyede több bővítést is végzett.

A megváltozott gazdasági helyzet leginkább a kereskedelmi és a szolgáltatási szektorokat érintette, ezeken a területeken jelentek meg a legkisebb számban a beruházások – a szolgáltatók 61, míg a kereskedő vállalkozások 67 százaléka nem hajtott végre érdemi fejlesztést. A beruházások összértéke a megkérdezett vállalkozások 61 százaléka esetén nem lépte át a 100 millió forintot.

A legfőbb üzleti célként a kapacitásbővítést, a régi gépek, eszközök cseréjét, valamint a technológiai fejlesztést jelölték meg. A beruházások ötödénél ugyanakkor a tevékenység, termékportfólió bővítése is üzleti célként szerepelt a válaszok között, a megkérdezettek 14 százaléka pedig kifejezetten új termék, vagy szolgáltatás bevezetését célozta meg. Az energiahatékonyság fejlesztése több esetben is a megjelent a válaszok között, majdnem minden ötödik beruházás esetén (19 százalék) ezt a célt is megemlítették.

Finanszírozási források

A legalább 300 millió forint éves árbevétellel rendelkező vállalkozások döntő többsége (82 százalék) saját tőkét is felhasznált a beruházások finanszírozásra, egyötödét államilag támogatott hitelből vagy állami pályázatokból fedezték, míg piaci kamatozású hitel a beruházások mindössze 8 százalékánál volt szükséges. A hárommilliárd forintnál magasabb árbevételű, valamint az iparban tevékenykedő vállalkozások nagyobb számban vették igénybe az állami pályázati lehetőségeket (37 százalék és 35 százalék).

Magyar Bankholding: erős pozíció a kkv-szektorban

A Magyar Bankholding tagbankjai jelenleg is Magyarország második legnagyobb piaci szereplői összesített mérlegfőösszeg alapján, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank összesített KKV hitelállománya pedig közel 700 milliárd forint, amely a piac több mint hatodát fedi le. A bankcsoport számos területen piacvezető pozíciót céloz meg, így a vállalati szegmensben, azon belül is a nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos kis- és középvállalati szektor hitelezésében, valamint a lízing piacon.

A bankcsoport a tagbankokon keresztül jelenleg több mint 25 ezer kkv-ügyfél számára biztosít a saját tagbanki termékek mellett olyan kedvező feltételekkel elérhető állami konstrukciókat, mint a Széchenyi Kártya Program vagy az EXIM Kárenyhítő program. A Magyar Bankholdinghoz tartozó pénzintézetek a szeptember végén lezárult NHP Hajrá! Program keretében több mint 26 ezer ügylet révén közel 900 milliárd forintot, a július 1. óta elérhető Széchenyi Kártya GO! Programban közel 14 ezer hitelügylettel 355 milliárd forintot, míg az exportösztönző EXIM Kárenyhítő Programban több mint 110 milliárd forintot juttattak a vállalkozások részére.

„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hazai kkv- szektor a bizonytalanabb gazdasági helyzetben se veszítse el beruházási kedvét, hiszen a versenyképesség növelése nem lehetséges ezek nélkül” – jelentette ki Szabó Levente, a Magyar Bankholding egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: „Örömmel tapasztaljuk, hogy a termelés, szolgáltatás korszerűsítését és a technológiai fejlesztést tűzték ki a legtöbben célul, de jól látszik, hogy a cégvezetők egyre nagyobb hangsúlyt fordítanak az energiahatékonyságot növelő beruházásokra, amelyek nem csak a költségeket csökkentik, hanem a környezetvédelmi célok szempontjából is fontosak. Számos pályázat segíti az energetikai korszerűsítést, és mi is elkötelezettek vagyunk a zöld célok támogatásában: minden olyan finanszírozási megoldást elérhetővé teszünk, amely a hazai vállalatok versenyképességének növelését segíti.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS