A Kádár-kockák lakói a legaktívabbak, ha energiamegtakarításról van szó

2022. 08. 24., 10:18

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast augusztusi, reprezentatív felméréséből.

A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött.

A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal „felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk.

A háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat.

Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést. Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is mozgolódna. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek.

A legaktívabbak a családi házak (például a „Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék.

Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.

Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS