A helyettes államtitkár szerint ennyi jövedelem ad biztos hátteret

2021. 10. 29., 19:00

Fontos feladat a társadalom, és kiemelten a fiatalok pénzügyi tudatosságának erősítése, amely hosszabb távon a források hatékonyabb felhasználásával a családok és az ország egészének gyarapodását segíti – jelentette ki a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár Egerben, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen tartott, Mit jelent a takarékosság a XXI. században? című konferencián.

Balogh László előadásában kiemelte: a feladat egészét tekintve nemzetgazdasági jelentőségű, míg a pénzügyi ismeretek gyarapítása az egyes emberek, illetve háztartások szintjén ugyancsak megkerülhetetlen, hiszen segít eligazodni a pénzügyi piac egyre nehezebben értelmezhető, bonyolult termékei között.

„Szinte minden döntésünknek van anyagi vonzata, és pénzügyi döntéseink mindegyike kockázattal jár” – fogalmazott, leszögezve: a pénzügyi világtól nem félni kell, hanem ismerni az „ösvényeit”, és ügyesen használni a lehetőségeit.
A magyar lakosság pénzügyi kultúrájáról szólva kijelentette: 2010-es és 2015-ös felmérések szerint hazánk az OECD országok középmezőnyébe tartozik. A magasabb elkölthető jövedelmek jelentősen csökkentették a családok pénzügyi sérülékenységét, ám ez nem növelte automatikusan a pénzügyi tudatosságot. Általános probléma a ciklikusság kezelése és a carpe diem szemlélet – közölte.

A takarékosság és pénzügyi tudatosság összefüggéseit elemezve elmondta: szakemberek szerint a váratlan helyzetekre 3-6 havi jövedelem nyújt biztonságos hátországot. E vélemény helyességét igazolja, hogy bár a koronavírus-járvány idején a lakosság 35 százalékának romlott az anyagi helyzete, ám nehézségeik áthidalására többnyire elég volt nagyobb kiadásaikról lemondani, illetve készpénzben lévő tartalékaikat mobilizálni. A hitelmoratórium komoly segítséget jelentett, a lakossági ügyfelek kétharmada élt vele – hangsúlyozta. Ám arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csak átmeneti megoldás és a kormány tudatos, az adósok biztonságát szolgáló döntése volt a rászorulókra szűkíteni a moratórium korábbi alanyi jogú hozzáférését.

Mindez rávilágít az öngondoskodás jelentőségére is, melyben az OTP tavalyi felmérése alapján 2011 óta folyamatosan növekszik a lakosság tudatossága és aktivitása - húzta alá. Ezzel párhuzamosan viszont azok aránya is magasabb lett valamivel, akik otthon tartják spórolt pénzüket. A pénzügyi tervkészítés pedig még mindig nem a magyarok erőssége – tette hozzá.

A kormányzati intézkedésekről és azok eredményeiről szólva felidézte: 2017-ben fogadták el a pénzügyi tudatosság erősítésére vonatkozó nemzeti stratégiát, mely 7 kiemelt célt fogalmaz meg, végrehajtása pedig 2 éves cselekvési programokon keresztül zajlik.

Sikerként említette, hogy ennek nyomán az alaptantervbe beépültek új pénzügyi témák, míg a szakképzésben ma már kötelező tárgyként szerepel a pénzügyi és vállalkozási ismeretek. Emellett ingyenesen elérhető tankönyvek, munkafüzetek is megjelentek és jelentős lépések történtek az oktatási intézményekben a készpénzmentes fizetési módok elterjesztése érdekében. (Pénzügyminisztérium/MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS