Fontos feladat a társadalom, és kiemelten a fiatalok pénzügyi tudatosságának erősítése, amely hosszabb távon a források hatékonyabb felhasználásával a családok és az ország egészének gyarapodását segíti – jelentette ki a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár Egerben, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen tartott, Mit jelent a takarékosság a XXI. században? című konferencián.
Balogh László előadásában kiemelte: a feladat egészét tekintve nemzetgazdasági jelentőségű, míg a pénzügyi ismeretek gyarapítása az egyes emberek, illetve háztartások szintjén ugyancsak megkerülhetetlen, hiszen segít eligazodni a pénzügyi piac egyre nehezebben értelmezhető, bonyolult termékei között.
„Szinte minden döntésünknek van anyagi vonzata, és pénzügyi döntéseink mindegyike kockázattal jár” – fogalmazott, leszögezve: a pénzügyi világtól nem félni kell, hanem ismerni az „ösvényeit”, és ügyesen használni a lehetőségeit.
A magyar lakosság pénzügyi kultúrájáról szólva kijelentette: 2010-es és 2015-ös felmérések szerint hazánk az OECD országok középmezőnyébe tartozik. A magasabb elkölthető jövedelmek jelentősen csökkentették a családok pénzügyi sérülékenységét, ám ez nem növelte automatikusan a pénzügyi tudatosságot. Általános probléma a ciklikusság kezelése és a carpe diem szemlélet – közölte.
A takarékosság és pénzügyi tudatosság összefüggéseit elemezve elmondta: szakemberek szerint a váratlan helyzetekre 3-6 havi jövedelem nyújt biztonságos hátországot. E vélemény helyességét igazolja, hogy bár a koronavírus-járvány idején a lakosság 35 százalékának romlott az anyagi helyzete, ám nehézségeik áthidalására többnyire elég volt nagyobb kiadásaikról lemondani, illetve készpénzben lévő tartalékaikat mobilizálni. A hitelmoratórium komoly segítséget jelentett, a lakossági ügyfelek kétharmada élt vele – hangsúlyozta. Ám arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csak átmeneti megoldás és a kormány tudatos, az adósok biztonságát szolgáló döntése volt a rászorulókra szűkíteni a moratórium korábbi alanyi jogú hozzáférését.
Mindez rávilágít az öngondoskodás jelentőségére is, melyben az OTP tavalyi felmérése alapján 2011 óta folyamatosan növekszik a lakosság tudatossága és aktivitása - húzta alá. Ezzel párhuzamosan viszont azok aránya is magasabb lett valamivel, akik otthon tartják spórolt pénzüket. A pénzügyi tervkészítés pedig még mindig nem a magyarok erőssége – tette hozzá.
A kormányzati intézkedésekről és azok eredményeiről szólva felidézte: 2017-ben fogadták el a pénzügyi tudatosság erősítésére vonatkozó nemzeti stratégiát, mely 7 kiemelt célt fogalmaz meg, végrehajtása pedig 2 éves cselekvési programokon keresztül zajlik.
Sikerként említette, hogy ennek nyomán az alaptantervbe beépültek új pénzügyi témák, míg a szakképzésben ma már kötelező tárgyként szerepel a pénzügyi és vállalkozási ismeretek. Emellett ingyenesen elérhető tankönyvek, munkafüzetek is megjelentek és jelentős lépések történtek az oktatási intézményekben a készpénzmentes fizetési módok elterjesztése érdekében. (Pénzügyminisztérium/MTI)
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.