A hazai kkv-k 15 százalékát foglalkoztatja az utódlás kérdése

Ahol még nem merült fel a téma, ott a cégvezetők nagy része életkoránál fogva nem tartja aktuálisnak, vagy nincs rá ideje. A jelenlegi vezetők zömmel családtagjukban – főképp gyermekükben - látják a cég jövőjét, ez azonban nem minden esetben valósítható meg, így sokan kénytelenek alternatívát keresni.

A hazai kis- és középvállalkozások jelentős részét a rendszerváltás utáni években, azaz 20-25 éve alapították, így a vezetők elérték vagy lassan elérik a nyugdíjkorhatárt. Ennek ellenére az átlagosan 10-49 főt foglalkoztató, nettó 200 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező kkv-k körében egyelőre alacsony az utódlásra irányuló folyamatok elterjedtsége. Főleg a 100 százalékban családi tulajdonban lévő vállalkozások foglakoznak a kérdéssel: mintegy 30 százaléknál van napirenden, és ebből 17 százaléknál már megkezdték a folyamatot. Szektorok szerinti bontásban nézve pedig a mezőgazdasági vállalkozások járnak élen: 37 százaléknál merült fel a téma és 15 százaléknál zajlik az átadás. Fontos leszögezni, hogy utódlás alatt nemcsak a klasszikus családon belüli átörökítést értjük, hanem azt is, amikor külső szakember veszi át az irányítást, vagy a cég értékesítésén keresztül kikerül a család tulajdonából.

Csak 60 felett aktuális?

A cégvezetők kivárnak az utódlás kérdésének rendezésével: leginkább 60 éves kor felett látnak neki, míg az 50-60 év közötti korú vezetők közel kétharmada még nem tartja aktuálisnak a kérdést. Utóbbi korosztályban érzik úgy a legtöbben, hogy idejük sem lenne ezzel foglalkozni.

A megkérdezett kkv-vezetők 39 százaléka által említett időhiány mellett az utód megtalálása (29 százalék), illetve a megfelelő szakember kinevelésének túlzott időigénye (15 százalék) jelent nehézséget. Itt visszaköszönnek a bank kutatásának korábban közzétett eredményei, amelyek szerint a hazai kkv-vezetők többsége egyedül irányítja a céget. Emiatt leterheltek, illetve olyannyira pótolhatatlanok, hogy szabadságolásuk esetén a vállalatok tizedénél elhalasztanak folyó munkákat és döntéseket. A vállalatok többségénél nem jött létre egy olyan vezetői réteg, amelyből fokozatosan kinevelődhetne a megfelelő utánpótlás.

Szintén jellemző az utódlás időigényének alultervezése: a folyamatot már megkezdett vezetők kétharmada eredetileg legfeljebb egy évvel, ebből 20 százalék pedig maximum fél évvel számolt. Az átadás megkezdését követően többnyire már reálisabban látják a helyzetet, és átlagosan hosszabb folyamattal (17,7 hónap) számolnak, mint azok, akik még egyáltalán nem láttak hozzá (7,3 hónap).

Családon belül látják a megoldást

Az utódláson már gondolkodó cégvezetők háromnegyede (75 százalék) családon belül tervezi átadni az irányítást, egy szűkebb réteg jelenlegi munkatársára bízná visszavonulását követően, 18 százalék pedig bizonytalan. Ahol már van konkrét jelölt, ott a többség (64 százalék) elsősorban gyermekében látja cége új vezetőjét, 29 százalék pedig más családtagban. Ez vélhetően összefügg azzal, hogy a tulajdonos-ügyvezetők vállalkozásuk fő céljaként saját családjuk egzisztenciájának biztosítását jelölik meg.

„Tapasztalataink szerint ha van is kiszemelt utód a családban, gyakran előfordul, hogy ő másképp tervezi a saját jövőjét, ezért érdemes más lehetőségeket is fontolóra venni. A sikeres átadási folyamatnak minden esetben kulcsfontosságú feltétele az átlátható működés és a független vezetői szintek kialakítása. Az időben megkezdett tudatos felkészüléssel pedig a cégérték is jelentősen növelhető, ami fontos tényező, ha esetleg a cég értékesítésére kerülne sor ” – mondta el Váczi Dávid, a Budapest Bank termékértékesítés támogatási vezetője.

Nehéz teljesen kiszállni a cégvezetésből

Azoknál a cégeknél, ahol az első számú vezető már tervezi a visszavonulást, a nagy többség (több mint 80 százalék) maga szeretné betanítani az utódját. Azzal kapcsolatban, hogy az irányítás átadása után milyen szerepet töltene be az alapító a cég működésében, változatosak az elképzelések. A vezetők egyharmada tanácsadóként segítené a céget, 15 százalék csak bizonyos szakterülettel foglalkozna, és csupán 12 százalék szállna ki teljesen a vállalkozásból. Szintén 12 százalék azoknak az aránya, akik teljes mértékben úgy gondolják, hogy ha nem a családon belül marad a vezetés, akkor inkább eladják a céget.

Annak ellenére, hogy az utódlással kapcsolatosan a megfelelő jelölt megtalálása és felkészítése az egyik legnagyobb kihívás, azok a vezetők, akiknél már napirenden van a kérdés, külső segítséget főleg jogi kérdésekben (43 százalék) igényelnek. Az utód személyes fejlesztésével kapcsolatos segítséget 33 százalék, szervezetfejlesztési tanácsadást pedig csupán 17 százalék tart szükségesnek.

„A hazai kkv-k többségének követendő minta nélkül kell belefognia a generációváltásba, ezért komoly segítséget jelenthet a tapasztalatok megosztása, illetve külső szakértelem bevonása a folyamatba. Ebben a Budapest Bank is igyekszik segítséget nyújtani, például tematikus ügyféltalálkozók szervezésével. A résztvevőkkel közösen olyan aktuális kérdésekről osztunk meg inspiráló gondolatokat, mint az utódlás kihívásai és a lehetséges megoldások. Ebben a témában mi magunk is kiemelkedő érdeklődést tapasztaltunk a mezőgazdasági vállalatok részéről” – mondta Váczi Dávid.