Számos új kötelezettséget és adminisztratív feladatot hoz magával a július 1-jétől induló új, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer. A termékek hulladékkezelésének költségeiért viselt gyártói felelősségről megjelent friss kormányrendelet fontos részleteket tisztáz, így azt is, hogy az érintettekre már április 1-jétől feladatok várnak. Az új rendszer magában foglalja a hulladékgazdálkodási koncessziót elnyert MOHU MOL Zrt.-vel való együttműködés kötelezettségét is, és fontos elem, hogy a kiterjesztett gyártói felelősség körébe tartozó termékek nem azonosak a környezetvédelmi termékdíjas termékekkel. Ezek párhuzamosan, együtt terhelik majd a gyártókat.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben minden gyártónak felelősségi díjat kell fizetnie a március 14-én megjelent kormányhatározatban megjelölt termékek első belföldi értékesítése után. A jogszabály által tisztázott feltételek szerint azonban díjfizetési kötelezettség keletkezik a termékek ingyenes belföldi átadásakor, a külföldi távértékesítés során történt belföldi értékesítéseknél, áfaadóraktárból vagy termékdíjraktárból belföldre történő kitárolás esetén, illetve saját célú felhasználásukkor is. A díjfizetési kötelezettség nem vonatkozik az áfaadóraktárakba vagy termékdíjraktárakba való betárolásra, átruházásra, illetve vámjogi szabad forgalomban nem lévő termékekre.
A díj fizetésével az érintett társaságok fő szabályként az általuk forgalomba hozott körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozásában vesznek részt. Ezen termékek körét az új kormányrendelet pontosította: idetartoznak a csomagolások, a meghatározott, egyszer használatos műanyag termékek, az elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok, a gépjárművek, gumiabroncsok, irodai papír, reklámhordozó papír, a sütőolaj és zsír, a jogszabályban meghatározott textiltermékek és a fabútorok. A termékek pontos körét úgy határozza meg a jogszabály, hogy bizonyos esetekben a kapcsolódó szakági kormányrendeletekre hivatkozik (így a csomagolások, elektromos és elektronikus berendezéseknél), míg más esetekben a termékdíjköteles termékekhez hasonlóan vámtarifaszám alapján sorolja be a körforgásos termékeket (például sütőolaj, textiltermékek és fabútorok).
Mivel július 1-jével a hulladékgazdálkodási feladatokat a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. látja el, a gyártóknak ennél a koncessziós társaságnál kell regisztrálniuk már április 1-jétől. Ezt követően május 1-jétől az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál kell kérelmezniük a nyilvántartásba vételt.
„Fontos, hogy az új rendszerben is gyártónak minősül a termék előállítóján kívül az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza. Ugyanakkor azokban az esetekben, ha az értékesítés helyén megtöltésre tervezett csomagolószerekről van szó, a csomagolás gyártója helyett a belföldön csomagolást értékesítő társaságnak kell díjat fizetnie” – hívta fel a figyelmet dr. H. Nagy Dániel, a Mazars Kft. partnere.
A felkészülést a szakember szerint a vállalatoknak már most érdemes elkezdeniük a termékpaletta áttekintésével, a díjfizetésre kötelezett tételek azonosításával. A jogszabályban előírt adattartalom alkalmazásával ki kell alakítani a körforgásos termékek nyilvántartását. Ez alapján kell majd negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltatni az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére, valamint a koncessziós társaság által kiállított számla alapján a gyártói felelősségi díjat megfizetni a MOHU MOL Zrt. részére.
„A kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékét egy külön miniszteri rendelet szabályozza és határozza majd meg, azonban könnyítésnek tekinthetjük, hogy a környezetvédelmitermékdíj-köteles termékek esetében az új gyártói felelősségi díj levonható lesz. Komoly többletfeladatot jelenthet viszont, hogy az új rendszer adminisztratív kötelezettségeinek teljesítésére fel kell készíteni a vállalatirányítási rendszereket, és fel kell készülni a környezetvédelmi termékdíj és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer egymás melletti ügyvitelére” – hangsúlyozta a Mazars Kft. szakértője. Szerinte a cégek egyik legfontosabb tennivalója ebben a helyzetben, hogy megtalálják ezekben a rendszerekben az átvállalások, nyilatkozatok és termékraktárak nyújtotta előnyöket és megtakarítási lehetőségeket.
Ahogyan a termékdíjnál, úgy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben is megjelenik ugyanis a kötelezettség átvállalásának a lehetősége. Ehhez szükség lesz az átvállaló és a gyártó közötti szerződésre és az országos hulladékgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vételére is. Mentességet jelenthet a díjfizetés alól, ha a vevő nyilatkozik arról, hogy az általa megvásárolt termékek legalább hatvan százalékát önállóan vagy más termék alkotórészeként külföldre szállítja. Emellett minden érintett számára fontos megvizsgálni az áfaadóraktárakban és termékdíjraktárakban rejlő optimalizálás lehetőségeit.
A márciusi kormányrendelet számos könnyítést hozott az eredeti elképzeléshez képest a számlázással, illetve a nyilvántartások vezetésével kapcsolatban. A részletek pontosítása önmagában kedvező fejlemény. Ugyanakkor a Mazars Kft. azt tanácsolja, hogy minden érintett részletesen vizsgálja át a szabályozás rá vonatkozó részleteit. A környezetvédelmi termékdíjban eddig érintettek számára a legfontosabb feladat talán a vámtarifaszámoknak és a jogszabályi definícióknak való megfelelés ellenőrzése, illetve annak feltérképezése, hogy mekkora az átfedés a környezetvédelmi termékdíjjal, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal érintett termékek között. Azon társaságok számára viszont, akik eddig elem, gépjármű, textiltermékek, sütőolajok, zsír és fabútorok forgalmazása révén nem voltak érintettek, rendkívül fontos a felkészülés az új rendszer bevezetésére.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.