A Budapest Bank legfrissebb, hazai kkv-k körében végzett kutatásából kiderült, hogy a családi vállalkozások vezetői bíznak abban, hogy gyermekük fogja átvenni a cég irányítását, több mint 40 százalékuknál már zajlik is az utódlás folyamata. A legtöbbjüknek azonban a vállalatirányítás minden figyelmét leköti, ezért kevés ideje marad a konkrét feladatokra, pedig az idő sürget: ha nyugdíjba akarnak vonulni, nem várhatnak tovább a vezetés átadásával. Más opció pedig nincs, hiszen a vállalat értékesítésén döntő részük még csak soha el sem gondolkodott.
A hazai gazdaságon belül jelentős súlya van a családi vállalkozásoknak, meghatározó szerepet kapnak a foglalkoztatás, a termelés és a szolgáltatások területén is. A vállalkozástípust nehéz pontosan definiálni, mert többféle módszertan is létezik, a Budapest Bank ezért legfrissebb kkv szektort érintő reprezentatív kutatásában a vállalatvezetőkre bízta a döntést, akik 60 százaléka szerint családi vállalkozásnak tekinthető a cégük.
A generációváltás kérdése kevésbé érinti a sok tulajdonossal rendelkező nagyvállalatokat, vagy multinacionális cégeket, igazi kihívást az egy kézben összpontosuló, önálló cégeknél okoz, amelyek jellemzően a kis-, és középvállalati szektorba sorolhatók. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Magyar mikro-, kis-, és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019-2030 szerint a családi vállalkozások 39 százaléka van generációváltó korban, 30 százalékuk a következő 10 évben szembesül ezzel a helyzettel.
A Budapest Bank kutatásának eredményei szerint a vállalatvezetők ennek ellenére nem tartják aktuálisnak a staféta átadását, 84 százaluknál nem merült még fel komolyan a vezetőváltás gondolata. Ez nem azt jelenti, hogy a következő vezetői generáció bevonása ne történt volna már meg, mert a cégek több mint 40 százalékában tart egy ideje a folyamat. Háromnegyedük bízik abban, hogy gyermekük fogja átvenni az irányítást, de csak 25 százalékuk biztos abban, hogy pontosan ki lesz az utódja a vállalat élén.
Tisztában vannak vele, hogy időszerű a folyamat, szívesen háttérbe vonulnának a nyugdíjkorhatárt elérve. Legtöbbjük 66 éves korában adná át a kormányt, mégis nehéz helyzetben vannak: a vállalat irányítása rengeteg idejüket veszi el, döntő többségük szerint nem marad erőforrásuk a tudatos betanítással és az átadással foglalkozni. Nem véletlenül: a vállalatvezetők majdnem 2 évet szánnának arra, hogy az utódjuk biztonsággal vehesse át az irányítást. A legtöbben jogi- és adótanácsadást vennének igénybe a folyamat során, de az ismerősökre és személyes segítségre is szívesen támaszkodnak.
Eladni biztos nem fogjuk
A vállalatvezetők hisznek abban, hogy gyermekük átveszi majd a cég irányítását, mert 85 százalékuk hallani sem akar az értékesítés lehetőségéről, ennek ellenére sokuk kíváncsi a cég értékére, legtöbbjük konkrét számításokkal is rendelkezik, hogy mennyit is érhet valójában. Nem mindegyikük ennyire tudatos, azonban szívesen támaszkodnak tapasztalataikra és piacismeretükre, 74 százalékuk adatok nélkül is – szerintük – helyesen meg tudja becsülni az összeget. Harmaduk szerint nem is lenne nehéz vevőt találni a cégre, bár 20 százalékuk szerint nem adna annyit a vállalkozásért, mint amennyit valójában ér. Igaz, hogy nem kívánják értékesíteni a vállalkozást, de 74 százalékuk úgy gondolja, hogy, ha valaha sor kerülne rá, akkor érdemes lehet bankot bevonni a folyamat valamely részében.
„Úgy látjuk, hogy a családi vállalkozások életében kiemelt figyelmet kap a cég értékének folyamatos növelése, a legtöbb vállalatvezető a több innovációban és a hatékonyabb munkavégzésben látja a versenyképességének erősítését. Tudjuk, hogy ez a szegmens a kkv szektoron belül is különösen szeret saját tőkéből beruházni,, amit eredményesen ki lehet egészíteni kamattámogatott beruházási kölcsönökkel, vagy EU finanszírozott termékekkel” – állítja Kasziba Levente, a Budapest Bank vállalati üzletág vezetője.
„Több mint 30 éve segítjük a hazai vállalkozásokat céljaik megvalósításában, együtt kezdtük működésünket a ma generációváltáshoz érkező cégekkel. Tisztában vagyunk vele, hogy ez mekkora kihívás, ezért szakmai előadásokkal, rendezvényekkel és széles kapcsolatrendszerünkkel igyekszünk támogatni a folyamatot” – tette hozzá.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.