A családi vállalkozások 14 százaléka számol cégeladással

2021. 08. 30., 13:00

A családi vállalkozások tulajdonosainak 81 százaléka a tulajdonlás megtartásával szeretné végrehajtani a generációváltást – derül ki a Moore Hungary és az Opten közös felméréséből. A cég megfelelő feltételek melletti értékesítését mindössze a tulajdonosok 14 százaléka tartja a legjobb opciónak.

A magyar családi vállalkozások jelentős részét még a ’90-es években alapították, ezek élén igen gyakran még az alapító tulajdonosok állnak, akiknek életkora jó eséllyel meghaladja már a nyugdíjkorhatárt. Piaci becslések szerint a családi vállalkozások közel felénél jelenleg is aktuális probléma a generációváltás megvalósítása, a folyamat azonban legtöbbször igen nehézkesen halad, ha egyáltalán elindul. Az okok feltárását segítheti a Moore Hungary és az Opten júliusban zajlott közös felmérése, melyben az érintett vezetők cégátadási terveit igyekeztek feltárni.

Azok közül, akik a tulajdon későbbi megtartásában gondolkodnak, a vezetést a legtöbben családtagnak adnák át (57 százalék), mások cégen belüli munkatárs vagy külső vezető bevonását (12-12 százalék) tartják a legjobb forgatókönyvnek a megfelelő időben.

„Igen alacsony, mindössze 14 százalék azok aránya, akik a cég értékesítése révén aratnák le eddigi munkájuk gyümölcsét – mutat rá Huth Gabriella, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – Ez a ragaszkodás a céghez érzelmi oldalról érthető, ugyanakkor számos esetben, például a piaci körülmények átrendeződésekor gyakran az ideális lépés a részleges vagy teljes eladás lenne. E lépés megfelelő feltételeinek kidolgozását azonban időben meg kell kezdeni. Az értékesítésre minden esetben fel kell készíteni a céget, ezzel ugyanis jelentősen növelhető az eladási ár.”

Arra a kérdésre, hogy a versenyképesség fokozása érdekében - akár egy későbbi eladás feltételeinek javítása érdekében - mely területeken tartanak szükségesnek fejlesztéseket a tulajdonosok, a legtöbben (44 százalék) a sales, marketing tevékenységeket jelölték meg. Szintén sokan tartják fontosnak a cégfolyamatok megfelelő dokumentáltságának javítását (38 százalék), illetve az informatikai fejlesztéseket (26 százalék). A Moore Hungary eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a fenti fejlesztések költségei sokszorosan megtérülnek egy cég adás/vétele során.

Amennyiben külső vezető szakember bevonása mellett döntene a tulajdonos, a teljes körű ügyvezetést mindössze 17 százaléknyian ruháznák át. A többség az operatív vezetői pozíciókat (72 százalék), illetve más (például pénzügyi vezetői) területek irányítását engedné át egy új vezetőnek. A feladatok teljes körű átadásától a tulajdonosok 31 százaléka bizalmi jellegű problémák felmerülése miatt ódzkodik. 25 százaléknyian egy rossz irányváltástól féltik a cégüket, 11
százaléknyian pedig számos súlyos konfliktus forrásának kockázatát látja egy ilyen lépésben.

Az ideális új ügyvezető

Ha mégis sor kerül új ügyvezető kinevezésére, a megkérdezettek szinte egyöntetűen a cég szakterületét érintő tapasztalatot tartják a legfontosabb szempontnak. A második legfontosabb szempont a családi vállalkozások körében a személyes ismeretség: a válaszadók 75 százaléka tartja ezt meghatározónak. A cégen belüli személy 67 százalék számára releváns feltétel, és az életkor is 64 százalék számára fontos mutató. Az ideális jelölt kora általában 35-50 év között van, vagyis még kellően dinamikus, de már komolyabb munkatapasztalat birtokában van.

A válaszadók véleménye teljesen megoszlik (50-50 százalék) abban a kérdésben, hogy a hatékony generációváltásra való felkészülést segítse-e külső tanácsadó cég vagy sem. Azok, akik ajánlatosnak tartják az objektív, külső szakértő jelenlétét a folyamatban, a tanácsadó kiválasztásánál elsődleges szempontnak az iparági tapasztalatot (84 százalék) jelölték meg, emellett fontosnak tartották azt is, hogy a tanácsadó hazai hátterű cég (75 százalék) legyen.

„A jelenlegi felmérés egy három évvel ezelőtti kutatásunk megismétlése – magyarázza dr. Csorbai Hajnalka – az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója – Jelentős elmozdulást az akkor mért értékekhez képest nem tapasztaltunk, a nagy különbség az, hogy az érintett cégvezetők azóta további három évvel lettek idősebbek. Ez fokozza az igényt a generációváltás előkészítésére, váratlan kényszerhelyzetekben ugyanis már sokkal nehezebb a cég jövője szempontjából ideális lépéseket megtalálni és megtenni.”

Összefoglalva: sajnos az elmúlt 3 év alatt nem mozdult el a cégtulajdonosok generáció váltáshoz fűződő attitűdje Magyarországon. Sőt meglepő, de a Covid sem okozott igazi áttörést a gondolkozásban. A generációváltás egy köztünk élő valós probléma, amely ha nem kényszerből valósul meg, hanem egy jól felépített folyamat részeként, akkor

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 20., 10:50
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026. 07. 20., 10:30
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. 07. 20., 09:45
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS