A cégek többségénél emelkednek a bérek 2022-ben

2022. 01. 06., 19:11

2022-ben a hazai tulajdonú vállalkozások 2 százaléka számít a bérek csökkenésére, 23 százalék nem változtatna a béreken, míg 75 százalék béremelést tervez – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet felméréséből.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások üzleti helyzetét vizsgálja a bérek, az árbevétel és a belföldi- és exportárak változása szempontjából. Az elemzés a bérek kapcsán kitér a 2021-es béremelésekre és a vállalkozások jövő évre vonatkozó béremelési terveire, valamint a 2021-es minimálbér emelésre adott reakcióira. Az árbevétellel kapcsolatban megvizsgáljuk a vállalkozások idei árbevételének alakulását és a 2022-re vonatkozó várakozásaikat, illetve a cégvezetők belföldi és külföldi értékesítési áraik alakulásával kapcsolatos várakozásait. Az elemzés a GVI 2021. októberi konjunktúra-felvételének adatain alapul, amelynek részeként 2214 hazai vállalkozást kérdeztek meg üzleti helyzetükkel kapcsolatban.

A bérek alakulása 2021-ben és az ezzel kapcsolatos jövő évi várakozások

A hazai cégek kétharmada az üzleti stratégiája módosításával kezelte 2021-ben a minimálbér emelést: ennek keretében elhalasztotta a korábban tervezett beruházásait, illetve a tervezett létszámfelvételt, vagy emelte/emeli termékei árát. A vállalkozások 27 százaléka hozott a foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását. Azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgóbérének csökkentése mellett döntöttek a minimálbér emelésének hatására, 21 százalék.

A vizsgált lépések közül a legnagyobb arányban az áremelést említették a válaszadók: a cégek több, mint fele (54 százalék) emelte vagy fogja még idén emelni az árait a minimálbér emelésre reagálva. Az elbocsátás a legkevésbé használt eszköz, a cégek 8 százaléka hajtott végre ilyet.

2021-ben a vállalkozások többségénél (76 százalék) nőttek a bérek, míg 22 százalékuknál nem változtak, és mindössze 2 százalékuk számolt be arról, hogy csökkentek a bérek a cégnél. 2022-re vonatkozóan a cégek 81 százaléka tervez béremelést, 18 százaléka jelezte, hogy nem tervez változtatni a béreken, míg a cégek 1 százaléka csökkenésre számít.

A vállalatméret növekedésével nő azoknak a cégeknek az aránya, amelyek 2021-ben bért emeltek, illetve 2022-ben béremelést terveznek. Az egyes gazdasági ágazatok közül az egyéb szolgáltatások területén működő vállalkozások között a legalacsonyabb, az ipari cégek körében pedig a legmagasabb a béremelést végrehajtó és tervező vállalkozások aránya. 2021-ben a szolgáltató cégek 4 százalékánál csökkentek a bérek, 37 százalékuknál nem változtak, inflációt meghaladó béremelést pedig 36 százalékuk hajtott végre. 2022-re vonatkozóan ugyanakkor az egyéb szolgáltatást végzők várakozásai optimistábbnak mondhatóak: 71 százalékuk béremelést tervez, 25 százalékuk 1–5 százalék közöttit, 35 százalékuk 6–10 százalék közöttit, 11 százalékuk pedig 10 százalék felettit.

Az ipari cégek között 2021-ben mindössze 8 százalék nem tudta emelni a béreket (1 százalékuknál csökkentek is a bérek), 2022-re vonatkozóan pedig 8 százalék számít arra, hogy nem változnak a cégnél a bérek.

Az építőipari vállalkozásoknak idén körülbelül harmada (29 százalék) nem emelt a béreken, ugyanakkor körükben volt a legmagasabb azon cégek aránya, amelyek 10 százalék feletti béremelést hajtottak végre. 2022-ben legnagyobb részük (46 százalék) arra számít, hogy 6–10 százalékos béremelést tud végrehajtani.

A kereskedelmi cégek körében a béremelést végrehajtók aránya 2021-ben 83 százalék volt, legnagyobb részük 6–10 százalék közötti emelést vezetett be (40 százalék). 2022-re vonatkozóan 88 százalékuk tervez béremelést, legnagyobb részük (46 százalék), hasonlóan 2021-hez, 6–10 százalék közöttit.

A tisztán hazai tulajdonú vállalkozások idén jelentősen nagyobb arányban csökkentették vagy fagyasztották be a béreket, mint a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek. 2022-ben a hazai tulajdonú vállalkozások 2 százaléka számít a bérek csökkenésére, 23 százalék nem változtatna a béreken, míg 75 százalék béremelést tervez. A külföldi tulajdonban lévő cégek többsége béremelést tervez, többségük az inflációt meghaladó mértékben. Az exportáló cégek nagyobb arányban hajtottak végre béremelést 2021-ben, illetve terveznek béremelést jövőre, mint a csak hazai piacra termelő vállalkozások.

Árbevétel-változás 2021-ben és az ezzel kapcsolatos várakozások

A vállalkozások több, mint fele arról számolt be, hogy a 2021-es árbevétele magasabb, mint az előző évi, a cégek negyedénél nem változott, illetve 15 százalékuk csökkenésről számolt be 2020-hoz képest. A 2022-es évre a vállalkozók bizakodóan tekintenek, 55 százalékuk számít arra, hogy 2021-hez képest vállalkozása éves árbevétele nőni fog, 34 százalék szerint nem fog változni, és 11 százalék mondta azt, hogy csökkeni fog.

Minél nagyobb egy vállalat, annál inkább tapasztalt 2021-ben árbevétel növekedést, illetve számít erre 2022-ben. Legnagyobb arányban az ipari cégek árbevétele nőtt idén, amelyeket követnek a kereskedelem területén tevékenykedő vállalatok, majd a szolgáltatási szektorban működők. Az építőipari vállalatoknál a legalacsonyabb azoknak a cégeknek az aránya, amelyeknek nőtt az árbevétele, de az építőiparban a vállalatok közel fele szerint 2021-ben az előző évhez képest nem változott az árbevétele. Ágazatok szerint a 2022-re vonatkozó becslések hasonlóak, mint az ideiek.

A tisztán hazai tulajdonú cégek alacsonyabb arányban realizáltak 2021-ben, illetve becsülnek 2022-re árbevétel-növekedést, mint a részben vagy teljesen külföldi tulajdonú vállalatok. Magasabb arányban értek el árbevétel-növekedést idén és számítanak erre jövőre az exporttevékenységet folytató cégek, mint a nem exportálók.

Azok a vállalkozások, amelyek növekedésről számoltak be 2021-es éves árbevételükben, átlagosan 23 százalékos növekedéssel kalkulálnak. A 2022-es évre vonatkozóan a növekedés átlagos mértéke a növekedést prognosztizáló vállalatok esetén 15 százalék.

Belföldi értékesítési árak és exportárak várható alakulása a következő félévben

2021 októberében a válaszadók 74 százaléka gondolta úgy, hogy a következő fél évben nőni fognak a belföldi értékesítési áraik, 14 százalékponttal többen, mint 2021 áprilisában és 19 százalékponttal többen, mint egy évvel ezelőtt. A vállalkozók 38 százaléka számít arra, hogy az inflációval azonos mértékben fognak nőni a cége hazai értékesítési árai. 22 százalékuk szerint az inflációnál nagyobb mértékű lesz a belföldi értékesítési áraik növekedése, ami a vizsgálat története során a legmagasabb értéket jelenti.

Az exportáló vállalatok 49 százaléka ítélte meg úgy, hogy nőni fognak a külföldi értékesítési áraik, ami a vizsgálat történetében az export árak emelkedésének legmagasabb értéke.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 19., 11:45
A 8+1 pontos Demján Sándor Program keretében a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamatát. Az intézkedés „felkorbácsolta a beruházási hitelek iránti keresletet” a hazai kkv-k körében – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-19 06:30:00
A bankok azonnal ki akarják használni az állami támogatással jövőre induló új kölcsönöket: a munkáshitel már a januári nyitáskor igényelhető lesz, és falusi lakásfelújítási hitelt is több pénzintézet kínálja majd – derül ki a Bank360.hu felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS